Akár 280 ezret is visszaigényelhetünk
Mint arról már többször is írtunk, év végéig van lehetőség befizetéseket kezdeményezni az önkéntes pénztári, nyugdíjbiztosítási vagy nyugdíj-előtakarékossági számlánkra ahhoz, hogy maximálni tudjuk a befizetések után járó állami támogatást.
- az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében évente maximum 150 ezer forintnyi adójóváírást igényelhetünk,
- a nyugdíjbiztosítások után évente maximum évi 130 ezer forintnyi adójóváírás jár,
- a nyugdíj-előtakarékossági számlánál (NYESZ) pedig 100 ezer forint az éves adójóváírási limit.
Mindhárom esetben az éves befizetésünkhöz viszonyítják az adójóváírás mértékét, ennek arányában a fenti határok szerint 20%-os állami támogatást vehetünk igénybe, melyet szintén befektethetünk a számlán (az adóbevallásban kell rendelkezni arról, melyik nyugdíjszámlára kérjük az adójóváírást, de úgy is dönthetünk, hogy több számla között osztjuk meg az összeget).
Fontos, hogy együttesen ezekre a termékekre maximum 280 ezer forintnyi szja-t igényelhetünk vissza.
Amit mindenképp érdemes észben tartani, hogy
- az adójóváírás nem jár automatikusan, azt az adóbevallásunkban vissza kell igényelnünk,
- csak akkor tudunk adójóváírást igényelni, ha fizetünk személyi jövedelemadót.
Ha valaki katás vállalkozó, munkanélküli vagy családi adókedvezményen keresztül már visszaigényelte az szja-t, akkor nem tud élni a nyugdíjcélú megtakarítások adójóváírási lehetőségével.
A Pénztárszövetség külön felhívta a figyelmet arra, hogy az utalásoknak az idei utolsó banki munkanapig, azaz december 29-ig kell beérkezniük a számlákra ahhoz, hogy adóvisszatérítésre jogosítsanak. Ez azonban szolgáltatónként és nyugdíjcélú termékenként eltérhet, ezért érdemes tájékozódni a határidőről a szolgáltatónknál.
Az MNB statisztikái szerint az életbiztosításokban (ezeknek egy részét képezi a nyugdíjbiztosítások) lévő díjtartalékok a legmagasabbak, de nem sokkal lemaradva követi az önkéntes nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon, míg NYESZ-en ennek alig ötödét tartják a magyarok.
A szerződésszámot tekintve az önkéntes kasszákban van a legtöbb tag, a három nyugdíjcélú megtakarítási forma közül azonban egyedül a nyugdíjbiztosítások száma tudott nőni tavalyhoz képest, az önkéntes pénztárak taglétszámában és a NYESZ-es számlák számában is visszaesést látni:
Az államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítások fontosabb paraméterei | ||||
Elérhető befektetések | Adójóváírás éves maximuma | Teljes költségmutató (10 év) | Szerződésszám / taglétszám (ezer fő) | |
Önkéntes nyugdíjpénztár | Nyugdíjpénztári befektetési portfóliók | 150 000 Ft | 0,33-3,16% | 1074 |
Nyugdíjbiztosítás | Eszközalapok / biztosítói portfóliók vegyes termékekhez | 130 000 Ft | 1,83-7,39% | 477 |
NYESZ | Befektetési alapok, kötvények, részvények | 100 000 Ft | N/A | 89 |
Forrás: MNB, Portfolio |
Melyik nyugdíjcélú megtakarítást érdemes választani?
Annak, aki azon gondolkodik, melyik nyugdíjcélú megtakarítást érdemes választani, összeszedtük a legfontosabb érveket és ellenérveket:
Önkéntes nyugdíjpénztár
Az önkéntes nyugdíjpénztár előnye, hogy:
- itt a legnagyobb az adójóváírás maximuma (150 ezer forint az egészség és önsegélyező pénztárak után igénybe vett adójóváírással együtt),
- ez a legkényelmesebb megtakarítási forma, hiszen gyakorlatilag csak aktívan kezelt portfóliókat vehetünk igénybe, ezért nehéz mellényúlni,
- tíz év eltelte után hozzáférhetünk a hozamhoz (amely, ha kifejezetten nyugdíjra akarunk spórolni, nem nevezhető mindenképp előnynek, ugyanis időskori önmagunktól vesszük el ezt a pénzt),
- a munkáltató befizetése is gyarapíthatja a félrerakott vagyont.
Hátránya, hogy:
- ha megszorulunk tíz éven belül, nem férhetünk hozzá, maximum tagi kölcsön formájában, ami jelentős plusz költségeket jelenthet.
Az MNB oldalán elérhető az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozóan is a megtakarítási célú életbiztosításoknál már évek óta elérhető Teljes Költségmutatókat (TKM), ezzel nemcsak egymással, hanem fő riválisukkal, a nyugdíjbiztosításokkal is összehasonlíthatóvá váltak a nyugdíjkasszák. A TKM-számokból kiderül: a nyugdíjpénztárak 10 éves időtávon 0,33-3,16%-os éves költséget vonnak el, ami jellemzően alacsonyabb, mint a nyugdíjbiztosítások 1,83-7,39%-os terhelése.
Nyugdíjbiztosítás
A nyugdíjbiztosítás előnye, hogy:
- a tanácsadó, biztosító noszogat, hogy fizessük a megtakarításunkat rendszeresen,
- számos olyan plusz extrát tudunk venni, mint a kockázati kiegészítők (vagyis munkaképesség csökkenésére; rokkantságra, tartós betegségre is nyújthat fedezetet), a haláleseti alapbiztosítás, a díjátvállalás, árfolyamfigyelés (szintén nem feltétlen előny, erről itt írtunk), a sok esetben díjmentes portfólió-módosítás lehetősége,
- egységes, MNB által jóváhagyott költségmutatók és európai KID-dokumentumok teszik átláthatóvá ezeket a termékeket.
Hátránya, pedig:
- ez lehet a legdrágább termék, ha nem jól választunk, ha nem fizetjük rendszeresen, végig az előre meghatározott futamidő alatt, ha pedig az első 1-2 év után mondjuk fel, a tőkénk 80-100%-át is elbukhatjuk (mivel a már igénybe vett adójóváírást 20%-kal növelten is vissza kell fizetnünk),
- a tanácsadó, akinek a zsebébe vándorol a kezdeti költség jelentős része, jellemzően nem lesz ott húsz év múlva is mellettünk.
Nem árt tudni, hogy a nyugdíjbiztosításnál kétféle megtakarítási forma érhető el:
- befektetési egységekhez kötött (unit-linked) és
- garanciákkal működő (vegyes).
Előbbinél eszközalapok (lényegében befektetési alapok) közt kell válogatnia az ügyfélnek, míg utóbbinál a biztosító fekteti be a megtakarításunkat (kockázatkerülő eszközökbe, jellemzően állampapírba) és valamekkora garantált hozamot is fizet rá (technikai kamat, általában kevesebb, mint a termék teljes költsége).
NYESZ
A NYESZ előnye, hogy:
- itt a legszélesebb a befektetési eszközök választéka, hiszen nemcsak befektetési jegyeket / egységeket, hanem kötvényeket, részvényeket, egyéb instrumentumokat is választhatunk,
- ha jól használjuk, ez a legolcsóbb megtakarítási forma,
- ha rövid távon fel kell törnünk a számlát, itt szenvedjük el a legalacsonyabb veszteséget,
Hátránya, hogy:
- a széles választék a pénzügyileg kevésbé tudatos ügyfeleknek zavarba ejtő lehet,
- a 20 százalékos adójóváírás maximális mértéke itt a legalacsonyabb (100 ezer forint, 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén 130 ezer forint),
- öröklés esetén az adójóváírásra való jogosultság elvész.
Összességében a szerződésszámok és tagi adatok azt mutatják, hogy míg a nyugdíjbiztosítások esetében az előző negyedévekhez képest a második és a harmadik negyedévben is élénkebb szerződéskötés jellemezte a piacot, addig a nyugdíjpénztárak taglétszáma stagnált, a NYESZ számlák száma pedig tovább csökkent.
A szocho bevezetésének tehát nem volt érdemi keresletnövelő hatása a nyugdíjcélú megtakarítások piacán, egyedül a nyugdíjbiztosításoknál lehetett az átlagosnál valamivel nagyobb bővülést látni.
Adózás
Az államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítások (NYESZ, nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár) mellé nem csak szja-jóváírást lehet igényelni: ha lejáratig tartjuk őket, adómentesek is, így megspóroljuk többek közt a befektetési alapok, részvények, egyes kötvények, betétek hozamára fizetendő 15%-os kamatadót, valamint a 13%-os szochót is. Ha lejárat előtt feltörjük ezeket a termékeket, előfordulhat viszont, hogy adóznunk kell, az alábbi paramétereknek megfelelően:
Nyugdíjcélú megtakarítások adózása Magyarországon | |||
Esemény | NYESZ | Önkéntes nyugdíjpénztár | Nyugdíjbiztosítás |
Feltörés 10 év eltelte előtt | 15% szja, 13% szho a hozamra, adójóváírás 120%-át vissza kell fizetni | Nincs rá lehetőség | 6 év előtt 15% kamatadó és 13% szocho a hozamra, 6 év után 7,5% kamatadó, 6,5% szocho, az adójóváírás 120%-át vissza kell fizetni mindkét esetben |
Nyugdíjba vonulás 10 év eltelte előtt | 15% szja, 13% szho a hozamra | 15% szja a tőkére | 6 év előtt 15% kamatadó és 13% szocho a hozamra, 6 év után 7,5% kamatadó, 6,5% szocho, járadék formában adómentes |
Feltörés 10 év eltelte után | 15% szja, 13% szho a hozamra, adójóváírás 120%-át vissza kell fizetni | Hozam adómentesen kivehető három évente, tőkére 15% szja, 13% szho, az első tíz év adóalapja évente tíz százalékponttal csökken | Adójóváírás 120%-át vissza kell fizetni |
Nyugdíjba vonulás esetén 10 év után | Adómentes | Adómentes | Adómentes |
Feltörés 20 év eltelte után | 15% szja, 13% szho a hozamra, adójóváírás 120%-át vissza kell fizetni | Hozam adómentesen kivehető három évente, első tíz éves befizetés tőkéje adómentes, az efölötti befizetésre 15% szja, 13% szho fizetendő (tíz év fölötti tőke adóalapja fentiekhez hasonlóan alakul) | Adójóváírás 120%-át vissza kell fizetni |
Nyugdíjba vonulás esetén 20 év után | Adómentes | Adómentes | Adómentes |
Forrás: Portfolio-gyűjtés |
TBSZ
Bár nem nyugdíjcélú megtakarítás és adójóváírás sem jár a Tartós Befektetési Számlára (TBSZ), sok időt spórolhatunk azzal, ha az év végén nyitjuk meg a számlánkat, hiszen az öt éves kamatadó-mentességi periódus már a következő év januárján elindul. Mivel a számlanyitás éve a gyűjtőév, idei megnyitással ezt az évet meg is tudjuk spórolni. Fontos, hogy a TBSZ-re nem vonatkozik a szocho-fizetési kötelezettség, idő előtti feltörés esetén az szja-t kell megfizetni, azonban ennek terhe
- 3 év után 10%-ra
- 5 év után 0%-ra csökken.
Ahogyan arról már korábban is beszámoltunk, a nyugdíjcélú megtakarításokkal ellentétben a TBSZ már profitált a szocho-bevezetésből, ugyanis a TBSZ-ek népszerűsége jelentősen megugrott a szocho bevezetése előtti három hónapban:
2023 második negyedévének végén a TBSZ értékpapírszámlák száma 2014 óta nem látott mértékű, 4,34%-os növekedést mutatott az első negyedévhez képest.
Ez a trend folytatódott a harmadik negyedévben is, igaz, valamivel visszafogottabb, 3,8%-os számlabővülést láthattunk.
A TBSZ-számlákon lévő értékpapír-állományban is viszonylag jelentős emelkedést lehetett megfigyelni az utóbbi két negyedévben, de különösen a júliustól szeptemberig tartó időszakban. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az állomány emelkedése nemcsak a frissen beáramló tőkének, hanem az általánosan támogató piaci környezetnek és jó hozamoknak is köszönhető.
A harmadik negyedévi, 500 milliárdot meghaladó állománybővülés minden esetre új rekord az MNB adatsorában.
A fentieknek köszönhetően a harmadik negyedévben már összesen 285 ezer TBSZ-számla volt a piacon, a rajtuk lévő állomány pedig megközelítette a 4 000 milliárd forintot.
Címlapkép forrása: Getty Images