Sokan találkozhatnak egy felugró kérdőívvel a Web- és MobilKincstári felületen most, hogy a megtakarítók egy része igyekszik még bezsákolni a máig elérhető prémium állampapír 2033/I sorozatából. A kérdőívről először a Telex számolt be.
A kérdőív néhány általános kérdés mellett érdekes felvetést is feszeget, ami így hangzik:
Saját bevallása szerint ismeri az állampapírok visszaváltásával (lejárat előtti eladhatóságával) kapcsolatos szabályokat?
A válaszlehetőségek a kérdésre még érdekesebbek.
- Igen, tisztában vagyok az egyes állampapírok napi szinten meghatározott visszavételi árfolyamával és azzal is, hogy ez akár meg is változhat, ez azonban nem befolyásolja a befektetési döntésemet.
- Igen, és a visszaváltási árfolyam befolyásolja a befektetési döntésemet.Igen, volt már rá példa, hogy a visszavételi árfolyam miatt elálltam az állampapír-vásárlási szándékomtól.
- Igen, volt már rá példa, hogy a visszavételi árfolyam ismerete tartott vissza a lejárat előtti visszaváltástól.
- Nem, számomra nem érthető a visszavételi árfolyam működése és meghatározása.
A témakört más formában, de tovább feszegetik, hiszen arra is rákérdez a kincstár, mi a befektetők terve a megvásárolt állampapírral. Itt a válaszlehetőségek között a lejáratig való tartás mellett ott van a lejárat előtti visszaváltás opció is, mégpedig két lehetőséggel (biztosan visszaváltom, illetve valószínű, hogy visszaváltom lejárat előtt).
Gondolhatnánk azt is, hogy a kérdőív célja a befektetői tudatosság felmérése, azonban már a kérdőív elején ott szerepel, hogy a kincstár célja ezzel az állampapír-forgalmazás továbbfejlesztése.
Olyan, mintha a kincstár azt szeretné kideríteni, mennyire sokan tervezik az állampapírjaik idő előtti visszaváltását és befolyásolná-e a döntésüket az, ha időközben módosulnának a visszaváltási árfolyamok.
Ezek után sokakban jogosan felmerülhet a kérdés, vajon ez azt jelenti-e, hogy az Államkincstár változtatna egyes állampapírok visszaváltási feltételein. „Egyes” állampapírok alatt pedig lényegében mindenki a PMÁP-ra gondol, hiszen messze ez most a legvonzóbb állampapír az inflációt követő kamatozásával, nem véletlen, hogy a lakossági állampapír-állomány 70%-a ebben a konstrukcióban van.
A kereslet egyértelműen megugrott, a múlt héten közel 92 milliárdot ért el a PMÁP bruttó értékesítése, jóval többet, mint azt az előző hetekben tapasztalni lehetett, és várhatóan az e heti számokat is megdobja majd a ma még elérhető papír iránti kereslet.
Az ÁKK azt mondta, nem akarnak változtatni
A prémium állampapír esetében a kincstár jelenleg 99%-os visszavásárlási árfolyamot jegyez (a legtöbb egyéb forgalmazó is ugyanígy), azaz idő előtti visszaváltás esetén 1%-os díjat kell fizetni. Ez nagyon vonzó feltétel, hiszen a jelenlegi magas PMÁP-kamatok mellett ezt a díjat hamar kitermeli a papír, így annak is érdemes PMÁP-ot választania, aki nem akarja azt lejáratig tartani.
Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója már több ízben is jelezte: nem szándékoznak változtatni a PMÁP visszaváltási feltételein, legutóbb épp a novemberi Portfolio Investment Day rendezvényen beszélt erről.
Sőt, Varga Mihály pénzügyminiszter a mai meghallgatásán a parlament költségvetési bizottságában is azt hangsúlyozta: a kormány nem nyúl a PMÁP visszaváltásának kondícióihoz.
Mindezek után még érdekesebb, hogy az Államkincstár miért tett fel több, a visszaváltásra utaló kérdést a kérdőívében, de abban egyetérthetünk, hogy meglehetősen szerencsétlen az időzítése.
Varga Mihály azt is leszögezte: az elmúlt 13 évben a kormány egyszer sem nyúlt bele az állampapírok kamataiba, és kondícióiba. Na de ez nem teljesen igaz...
Láttunk már ilyet
Bár a PMÁP esetében már hosszú ideje változatlanul 1% a visszaváltási díj, nem olyan régen éppen a MÁP+ esetében láthattunk arra példát, hogy változott a visszaváltási árfolyam.
Ha visszaemlékszünk, 2022 májusában volt hír, hogy rontott a Magyar Államkincstár a MÁP+ kamatfizetési időszakon kívüli visszavásárlási árfolyamán, a 99,5% 25 bázispontos szigorítást jelentett akkor. Az ügy előzménye az volt, hogy a kincstár döntését megelőzően a legtöbb forgalmazónál már 99,25-99,5%-on váltották vissza a papírt. A hajdani szuperállampapír visszaváltási szigorítása mögött akkor vélhetően az álhatott, hogy jelentős összegben kezdték azt visszaváltani a magyarok, az infláció emelkedésével párhuzamosan a megtakarítás egy részét inkább PMÁP-re cserélték a befektetők.
Ahogyan arra utaltunk fentebb, a legtöbb megtakarítás a Prémium Magyar Állampapírban van, október végén a konstrukcióban 6605 milliárdot tartottak a magyarok, vagyis a teljes lakossági állampapír-állomány közel 70%-át. Óriásit ment idén eddig a PMÁP, közel 2300 milliárddal növekedett az állománya októberrel bezárólag.
Címlapkép forrása: Getty Images
