Klímavédelmi szempontból a tétet tovább növeli a Fit for 55 jogszabálycsomag hiányzó darabja, a felülvizsgálat alatt álló Épületenergetikai Irányelv, amelynek elfogadása az év végére várható. Az új EPBD az Energiahatékonysági Irányelvvel és a megújuló energiafelhasználást elősegítő RED-del együtt új mérföldkő lesz az épületállomány megújításához. Már csak emiatt is fontos lenne egy hazai felújítási hullám beindítása.
Az épületállomány korszerűsítéséhez nem elegendők a szigorú energetikai előírások az új lakásokra,
évente 130 ezer meglévő lakás komplex energetikai felújítására lenne szükség.
Az alacsony felújítási ráta és az új építkezések visszaesése 2022-2023-ban az építőipari termelés visszaeséséhez is vezetett. A potenciális felújítók és az ágazati szereplők várják az uniós források megérkezését és egy új támogatási rendszer bejelentését, de a kivárás és a halogatás tovább súlyosbítja az építőipar helyzetét.
Mi lehet a megoldás?
Egy kiszámítható és hosszú távú épületenergetikai felújítási program lassan, de biztosan megoldást hozhatna a fenti problémákra. Egy állami támogatási program kedvező hitelfelvétellel kombinálva jelentősen növelné a felújítások számát, a kereslet tartós fellendülése pedig mérsékelné az építőipar teljesítményének ingadozásait is. A felújítási támogatásokat célszerű lenne épülettípus és jövedelem szerint szegmentálni, hiszen az alacsony jövedelmű háztartások számára a hitelfelvétel gyakran nem reális lehetőség, az energiaszegénységben élők esetében pedig nagyobb arányú állami támogatás indokolt. A társasházak esetében jól működő és eredményes támogatási forma volt a korábban állami támogatással kiegészített lakástakarékpénztár, aminek újbóli bevezetése a társasházak felújításának adhatna újabb lendületet. Nagy szükség lenne továbbá a lakosság körében a széleskörű szemléletformálásra és tanácsadásra egyablakos ügyintézési pontok formájában, hogy a felújítók egy helyen minden információt és segítséget elérjenek a lakásfelújításokat jellemző útvesztőben való eligazodáshoz.
Épületeink energiamegtakarítási potenciálja, az energiafüggőség csökkentése és a klímavédelmi célok szempontjából is indokolt lehet egy épületfelújítási program Magyarországon. Ezt az álláspontot képviselték azok a magyar és a közép- és kelet-európai iparági felsővezetők, akik idén második alkalommal gyűltek össze, hogy megvitassák, hogyan lehetne az energiahatékonyság és az épületfelújítás ügyét előmozdítani. Hét hazai nagyvállalat vezetői a C4E Fórumon közös memorandumot írtak alá májusban az energiahatékonyság ügyének régiós szintű előmozdítása érdekében. A hét aláíró a Daikin, a Danfoss, a Knauf Insulation, a ROCKWOOL, a Saint-Gobain, a Signify és a VELUX volt. Az iparági vezetők második találkozójára novemberben került sor, ahol a Magyar Energiahatékonysági Intézet szervezésével egy panelbeszélgetésben a hazai épületfelújításokkal kapcsolatos kihívásokat, az építőipari vonatkozásokat, és egy hosszú távú, kiszámítható épületfelújítási program szükségességét is megtárgyalták a résztvevők. Az iparági vezetők azonosították azokat a szükséges lépéseket, amelyeket együttesen megtehetnek a pazarló épületállomány felújításának előmozdítása érdekében.
Címlapkép forrása: Getty Images
