Fontos üzenetek, számok
Tóth Pál, az atomerőmű műszaki vezérigazgató-helyettese azt árulta el, hogy a TÜH keretében az eddigi vizsgálatok alapján mintegy 250 rekonstrukciós munkát állítottak össze, amelyek mintegy fele 900 millió forint alatti, mintegy 120 projekt 900 millió forint feletti költségű. Ezek alapján a TÜH becsült költsége mintegy 1,5 milliárd euró (mintegy 550 milliárd forint) 2022-es évi bázis áron.
A TÜH és maga a várható beruházási költségek kapcsán Kiss Csaba, az MVM Csoport termelési vezérigazgató-helyettese jelezte: kiemelt cél a blokkok üzemidejének meghosszabbítása további 20 évvel, és „ehhez minden szükséges keretet megad” az MVM, amely munka az ország karbonsemleges céljaihoz is szükséges.
Czibula Mihály, az atomerőmű TÜH kiemelt projekt vezetője többek között azt vázolta, hogy 2028-ban fog elkezdődni a TÜH, akkor nyújtják be az Országos Atomenergia Hivatalhoz a komplex programot, és ebben mutatják majd be például azt, hogy a cserélhető és nem cserélhető elemek, illetve az öregedéskezelés kérdését hogyan oldják meg.
A négy vezető által tartott közös sajtótájékoztató főbb információi:
- Bejelentés az EU felé. „Az Euratom előírásainak megfelelően októberben megtörtént a Paksi Atomerőmű további üzemidőhosszabbítása megkezdésének bejelentése az Európai Unió felé, ezzel pedig kezdetét veszi az a nagyjából egy évtizedes folyamat, amelynek eredményeként újabb 20 évvel hosszabbodhat majd meg az üzemelési engedélyünk” – jelentette be Horváth Péter János. A TÜH az EU-ban egy rutineljárás, és az Európai Bizottság azt fogja vizsgálni, hogy a tervezett projekt az Euratom Szerződés alapelveivel összhangban van-e, így nem várható, hogy a brüsszeli testület elutasítaná a magyar beadványt.
- Fűtőelem diverzifikáció és saját feldolgozás. A paksi vezérigazgató jelezte, hogy elkezdték a több évtizede felhalmozott nukleáris fűtőelemek saját feldolgozásának előkészítését, illetve a Portfolio kérdésére felvázolta azt is, hogy az orosz Roszatom mellett hogyan tervezik a nukleáris fűtőelem diverzifikációt. Ennek kapcsán leszögezte: a diverzifikáció konkrét céljuk, mert „egy szállító nem szállító, mindenképpen kell keresni alternatívákat is”. Hangsúlyozta: az orosz Roszatom fűtőanyag gyártó cége „40 éve megfelelő minőségben, határidőre, tökéletes üzemanyagot szállít, de az EU-nak és nekünk is az a célunk, hogy legyen alternatíva”. Világossá tette: a Westinghouse svéd leánycége által összefogott nemzetközi konzorciumban az a cél, hogy „legyen új üzemanyag, ami az orosz beszállítótól független”. Hozzátette: „a másik lehetséges alternatíva a Framatome-mal kötött megállapodás”, amely kapcsán rámutatott, hogy itt két ág is lehetséges. Egyrészt a Framatome saját fejlesztésű nukleáris üzemanyaga, „amelyben kizárólag az ő általa kifejlesztett üzemanyag lesz”, ebben említése szerint 4 ország vesz részt. Másrészt van egy közös vállalkozással kapcsolatos elképzelés is, amelyben „az orosz partner és a Framatome közösen venne részt, és orosz technológiával, Oroszországon kívül történne a gyártás”. Az, hogy pontosan hogyan alakul majd mindez, nem mondott többet, de hangsúlyozta: „mind a három lehetőség pozitív opció számunkra azért, hogy 2057-ig nyugodtan tudjunk üzemelni” (az utolsó blokk 20 éves üzemidő-hosszabbításával jutnánk el ide).
- Optimálisabb működés is elképzelhető a teljes elkülönülés helyett. Horváth Péter János a tájékoztatón megemlítette, hogy a Paks I. és a mellette elindult Paks II. projekt „elkülönültségben működik”, de Európában nincs példa hasonló elkülönülésre egy telephelyen, és egy ilyen kis ország „nem engedheti meg, hogy ne a legoptimálisabb keretek mentén” működtesse a két erőművet. Kérdésünkre Horváth jelezte: hosszú távon nehéz elképzelni, hogy az elkülönültség jelenlegi foka fennmaradjon, csak Ázsiában van olyan, hogy egymástól 400 méterre két egymással versengő atomerőmű üzemel. Jelezte, a jelenleginél „el tudunk képzelni mind Paks II., mind mi optimálisabb működési rendet”, és úgy fogalmazott, hogy már most is számos olyan területen együttműködnek, amelyet az uniós keretek nem tiltanak. Utalt rá, hogy kis lélekszámú országként a két erőmű üzemeltetése során a szakember gárda létszámával lehetnek kihívások. Erre példaként említette: a Paks I.-ben és a Paks II.-ben is szükséges lesz majd időnként főjavítás, és „eléggé életszerűtlen”, hogy mindkét erőmű kialakít párhuzamosan egy szakember gárdát.
- Paks I. és Paks II. egymás melletti termelésének indokoltsága. Horváth azt a kérdést is körbejárta, ami manapság sokszor felmerül, hogy miért van szükség a Paks I. kapcsán a TÜH-re és a Paks II. megépítésére is. Úgy foglalta össze: az utóbbi napokban is látszik, hogy a magyar áramfogyasztás miatt ismét 3000 MW fölé emelkedett az áramimport, ami meghaladja Paks II. majdani 2400 MW-os kapacitását (bár nem említette, de a most felfutó áramimportban szerepe van annak is, hogy a Paks I.-ben jelenleg az 1-es blokk főjavítás miatt nem termel november közepe és december közepe között). További érvként hozta fel, amit Kiss Csaba is említette, hogy a 2030-as évek elejére a magyar áramfogyasztás a másélszeresére, 2050-re a kétszeresére nőhet a lakossági és vállalati elektrifikációs trend (gázból áramra váltás, elektromos közlekedés, stb.), illetve a további ipari létesítmények áramfogyasztása miatt, és az energiatárolási technológiák is fejlődnek.
- Nincs akadálya a TÜH-nek, ami nem egy egyszerű projekt. Mind Horváth Péter, mind Czibula Mihály hangsúlyozta, hogy az eddigi műszaki vizsgálatok nem tártak fel olyan akadályt, ami a 20 évet célzó TÜH projektet akadályozná, így most a mélyrehatóbb és sokféle vizsgálat következik, amely mentén elő lehet készíteni 2028-re a hatósági beadványokat, és az a cél, hogy 2032-2037 között mind a négy blokk megkapja a műszakilag és nukleáris biztonságilag lehetséges üzemidő-hosszabbítást. Kiss Csaba felvezetőjében hangsúlyozta: „Ez nemcsak egy egyszerű üzemidő-hosszabbítás, hanem biztonsági és hatékonyság növelési projekt is”, amellyel arra utalt, hogy kezdetben 440 MW-os névleges kapacitású atomerőművi blokkok a több lépcsős fejlesztések mentén már hosszabb ideje 500 MW-os névleges kapacitás felettiek, sőt a hideg időjárás mellett a keddi napon mindhárom működő blokk tényleges aktuális kapacitása 510-520 MW körüli volt, és a TÜH mentén ezek az értékek esetleg kicsit növekedhetnek is.
- Másfél évtizedes projekt, számos előnnyel. Azzal, hogy októberben bejelentették az Euratomhoz a TÜH projektet, és az utolsó blokk üzemideje 2037-ben jár le, egy legalább másfél évtizedes munka indult meg, illetve bizonyos értelemben már zajlik, hiszen a 250 azonosított rekonstrukciós munkából már mintegy kéttucat jelenleg is folyik Tóth Pál elmondása szerint. A TÜH kapcsán Horváth Péter János rámutatott: azért előnyös, mert nem kell új erőművet, illetve blokkot építeni, és „az elkerülhetetlen rekonstrukció jóval kisebb költségekkel jár, mint bármely hasonló erőmű építése”. Emellett a klímavédelmi célokat is szolgálja a projekt, a régióban közel 4 ezer munkahely megmarad, a helyi közösségek és szervezetek támogatása is fent marad, a kutatói közösség számára is fontos, illetve „1 kWh áram előállítása itt lesz a legolcsóbb”.
- Nincs nagy különbség a két TÜH között, de öregebbek a berendezések. Czibula Mihály jelezte: a paksi blokkok eredetileg 30 évre kapták meg az üzemidőt (akkoriban nem lehetett tudni, hogy a neutronsugárzás pontosan milyen hatást fejt ki a reaktortartályra, a blokk kulcsfontosságú, de egyetlen nem cserélhető nagy alkotó elemére – a szerk.), majd ezt a 2000-es évek elejétől elindult TÜH nyomán 2012-2017 között 20-20 évvel meghosszabbították mind a négy blokk esetén. Szavai szerint az akkori és a mostani TÜH között „nincs igazi különbség, csak az, hogy 20 évvel öregebbek a berendezések”, amelyek közül vannak a cserélhetők (ez a viszonylag egyszerűbb része a projektnek) és annak a nem cserélhetők.
- Mintegy 250 rekonstrukciós feladatból jön össze az 1,5 milliárd eurós becsült TÜH költség. Tóth Pál jelezte: a felmérések során közel félmillió berendezés cseréjének kérdését vizsgálták meg, hiszen az első 30 éves üzemidő után még nem nagyon jött szóba a berendezések cseréjének szükségessége, de most azzal, hogy az 50 éves üzemidőt potenciálisan 70 évre hosszabbítják meg, számos berendezést már cserélni kell az üzembiztonság érdekében. Utóbbi kapcsán leszögezte: „a nukleáris biztonságot a legutolsó napon is biztosítani kell” a jelenleg érvényes üzemidőn belül, és ezt követően a megkapott további üzemidő során is minden egyes napon ez az alapszabály. Elmondta: közel 700 berendezéscsoport értékelését végezték el, és mintegy 250 rekonstrukciós feladatot definiáltak, amelyek közül mintegy kéttucat már folyamatban van. A többi feladat mintegy felét kisösszegű, 900 millió forint alatti becsült költség igényű feladatnak soroltak be, illetve kb. 120 rekonstrukciós feladatot a nagyobbak közé raktak, azaz durván 1 milliárd forintos, vagy afeletti költség igénnyel járhatnak. Ezekből adódik az, hogy mintegy 1,5 milliárd eurós, durván 550 milliárd forintos TÜH projekt költséget becsültek 2022. évi bázis áron. Utalt rá, hogy például számos gépészeti, nyomás- és forgalomérzékelő eszközt fognak cserélni, illetve például a főgenerátorokat is, valamint a villamos és irányítástechnikai berendezések nagy részét is, ami természetes ennyi évnyi működés után. Jelezte, hogy az ilyen jellegű elektronikus, digitális eszközök teszik ki darabszámra és költségre is a teljes rekonstrukció felét. Jelezte, a hatalmas munka kapcsán számítanak a tervező és kivitelező vállalatok együttműködésére, illetve „minden rekonstrukciót teljes transzparencia mellett fogunk elvégezni”, így aki érdeklődik, tudni fog a munkálatokról, és a jövő héten tartanak majd egy beszállítói napot is.
- A 2028-as céldátumra „lő” a projekt, az átfogó munka olykor csökkenti majd Paks termelési képességét. A fenti vizsgálatok, felmérések után Czibula Mihály jelzése szerint 2028-ra tervezi összeállítani a TÜH dokumentációját a Paksi Atomerőmű az Országos Atomenergia Hivatal felé (az előző TÜH oldalszám a sokféle elemzéssel együtt elérte a 100 ezer oldalt). Ezzel párhuzamosan az is cél, hogy az 1-es blokk 2032-es üzemidő-lejárata előttre már elérjék azt a műszaki állapotot, hogy „az 1-es blokk következő 20 évét garantálni tudjuk”, azaz ténylegesen meg is kapja a 20 éves hosszabbítást. Hasonló logika várható a többi blokk esetén is a saját üzemidejéhez igazítva, ami így a 2020-as évek végén, illetve a 2030-as évek elején az egyes blokkok leállítása, főjavítása, elemeinek cseréje miatt az atomerőmű teljes termelési képességét visszafogja.
- Komoly transzparencia várható az egész TÜH során. Az OAH mellett számos más felügyelő szerv is figyeli majd a munkálatokat, így például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is. Czibula jelezte: a TÜH-öt az IEA helyszíni ellenőrzéssel felügyeli majd, amelynek jegyzőkönyvei nyilvánosak lesznek. Emellett az is lényeges, hogy a környezeti hatásvizsgálat kapcsán is komoly, nemzetközi viszonylagban példátlan transzparenciát valósítanak meg a magyar szabályozásból adódóan. Utalt rá, hogy számos országban nem is kell környezeti hatásvizsgálatot végezni az atomerőművek üzemidő-hosszabbításához, miközben a magyar szabályozás extrém megközelítésű, mert „jelentős környezeti hatásnak minősíti a TÜH-öt”, miközben az eddigi üzemidő utolsó napja és az új üzemidő első napja között a gyakorlatban semmi nem változik a környezeti hatások tekintetében. Jelezte: magyarországi közmeghallgatásokat fognak tartani mind a 4 blokk esetén, ami igaz lesz a környezetvédelmi és a nukleáris engedélyre is. Emellett nemzetközi közmeghallgatást is fognak szervezni, illetve 13 környezetvédelmi vizsgálaton keresztül szerzik meg az engedélyt. Az OAH-hoz benyújtandó dokumentumok értékelésébe pedig független hazai és külföldi műszaki szakértőket is bevonnak, és a legjobb gyakorlatoknak megfelelően, illetve a legátláthatóbb módon igyekeznek az egész folyamatot végig csinálni.
Paksról és a nukleáris iparágról néhány érdekes számadat
Az ország áramellátásában stabil forrás immár mintegy négy évtizede a Paksi Atomerőmű, és az erőmű az ország dekarbonizációs céljaihoz is jelentősen hozzájárul – emelte ki Kiss Csaba. Az MVM termelési vezérigazgató-helyettes rámutatott, hogy a magyarországi bruttó áramigény mintegy 35%-át, a bruttó áramtermelés mintegy 47%-át adja a Paksi Atomerőmű, illetve nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy az MVM által megtermelt energiának a 83%-a karbonsemleges.
A Paksi Atomerőmű az év 365 napjának több, mint 90%-án termel, tehát magas a rendelkezésre állása időjárástól függetlenül, de ezzel együtt a hazai energiatermelésből nem hiányozhatnak a megújuló energiák sem – emelte ki az atomerőmű vezérigazgatója. Megjegyezte: ezért is láthatjuk a 6-os főút mellett az MVM 20 MW-os naperőművét.
A most zajló dubaji COP28 globális klímacsúcson vasárnap „pontot tettek a világ vezetői az atomenergia szerepével kapcsolatos vitákra” és kimondták, hogy a szén-dioxid kibocsátás visszafogásában fontos szerepe lesz az atomenergiának – emelte ki Horváth Péter János a friss megállapodás kapcsán. A 22 ország által aláírt megállapodás azt rögzíti, hogy a globális nukleárisenergia teremelő kapacitást 2050-re meg kell megháromszorozni. Horváth utalt rá, hogy a megállapodást Magyarország mellett Kína és Oroszország is aláírta, illetve jelenleg a világban 412 atomreaktor üzemel 370 ezer MW kapacitással és további 58 reaktor van építés alatt 60 ezer MW kapacitással.
Címlapkép forrása: Portfolio
