Közzétette és társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány a CSOK Plusz rendelettervezetét, amelynek részletszabályait pénteki cikkünkben mutattuk be. Cikkünk megértése szempontjából fontos tudnivaló, hogy
- kamattámogatott hitelről van szó, amelynek a maximális kamata a hitelfelvevő számára legfeljebb 3%, az állami kamattámogatással együtt a vonatkozó 5 éves ÁKK átlagos állampapírhozam 110 százaléka + 1 százalékpont,
- csak előre vállalt gyermekre vehető igénybe a vállalt gyermek megszületése előtt (akár a 12. magzati héttől), emiatt alapfeltétel a házasság,
- az első évben csak kamatot kell törleszteni, tőkét nem, ezért jóval alacsonyabb a törlesztőrészlet a későbbinél,
- az első vállalt gyermeknek 4, a másodiknak 8, a harmadiknak 10 éven belül kell megérkeznie, örökbefogadás esetén e határidők 2 évvel meghosszabbíthatók,
- a második és harmadik új, előre vállalt gyermek után 10-10 millió forintos hitelelengedés jár az államtól.
Alábbi táblázatunkban összefoglaltuk a CSOK Plusz lényegét.
Ha nem sikerül teljesíteni a gyermekvállalást a rendeletben előírt határidőig, annak két következménye lehet pénzügyi értelemben:
- a kamattámogatás és ezzel a legfeljebb 3%-os fix kamatozás lehetősége a határidő lejártát követő naptól megszűnik, és a kamat a törlesztőrészlettel együtt megemelkedik,
- a határidő lejárta után 120 napon belül vissza kell fizetni az addig igénybe vett kamattámogatás összegét (ha teljesült már egy vagy két gyermekvállalás, akkor az azóta igénybe vett kamattámogatást) az igénybevétel napjától számított, a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal megemelt mértékének megfelelő kamattal növelten.
Alábbi ábránk az első „csapást”, vagyis a törlesztőrészlet megugrását mutatja 20 éves futamidő esetén. Ha a jelenlegi hozamkörnyezetben éri ez az adóst, akkor a kamata 3%-ról 9,29%-ra emelkedik (utóbbi felel meg a jelenlegi ÁKK-átlaghozam 110 százaléka + 1 százalékpontnak), ami mindegyik hitelösszeg esetén 62%-os emelkedést jelentene a havi teherben a második évtől fizetendő normál törlesztőrészlethez képest. Alacsonyabb hozamkörnyezetben természetesen kisebb lenne az emelkedés.
Ehhez jön hozzá a kamattámogatás visszafizetése 120 napon belül az igénybevétel napjától számított, a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal megemelt mértékének megfelelő kamattal növelten. Hagy némi bizonytalanságot a rendelettervezet azzal kapcsolatban, hogy ezt pontosan miként kell érteni, mi mindenesetre a Ptk.-ban szabályozott késedelmi kamathoz hasonlóan lineárisan számítottuk az így fizetendő „büntetőkamat” összegét, és adtuk hozzá a 4, 8 és 10 év alatt igénybe vett kamattámogatáshoz. A számítás során figyelembe kellett venni azt is, hogy
- a második és harmadik új, vállalt gyermek érkezése után 10 millió forinttal csökken a tőketartozás, ami ha mind teljesül a határidő vége előtt közvetlenül, akkor az alábbi ábrának megfelelően lépcsősen alakítja a tőketartozást egy 20 éves, 50 milliós CSOK Plusz esetében,
- a második és gyermekvállalás elmaradására vonatkozó számítást akkor érdemes elvégezni, ha az előző gyermekvállalások már teljesültek. Hatással van a visszafizetendő kamattámogatás összegére annak is, hogy a 10 milliós hitel-elengedést megkapta-e már a házaspár.
A házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének is vannak hasonló kockázatai, de megoldásai is, ezekre pénteki cikkünkben szintén kitértünk.
Mekkora összeget kell visszafizetni különböző hitelösszegek, illetve hozam- és kamatszintek mellett?
Nézzük tehát, mennyi kamattámogatást kell visszafizetniük a büntetőkamattal együtt azoknak, akik a nulláról vállalnak gyermeket! Az 50 milliós, 20 éves CSOK Plusz hitelre háromféle forgatókönyvet vizsgáltunk meg. Az első gyermekvállalás elmaradása esetén a jelenlegi kamat- és hozamkörnyezetben 16 millió forintot, alacsony (az elmúlt évtizedben előállt) kamat- és hozamkörnyezetben csak néhány százezer forintot, egy, a kettő között nagyjából középúton lévő köztes kamat- és hozamkörnyezetben is több mint 10 millió forintot kell visszafizetni.
Látható, hogy a második-harmadik gyermek elmaradása esetén kisebb a büntetés mértéke, de még mindig meghaladná a mostani hozamkörnyezetben a 13, illetve a 3 millió forintot. A csökkenés oka az első gyermekhez képest az, hogy a kamattámogatás összege az idő előrehaladtával a tőketartozással együtt csökken, másrészt hogy ezt a csökkenést a második gyermektől a hitel-elengedés felgyorsítja.
Ha külön-külön nézzük meg a 15, 30 és 50 milliós hitelösszeg büntetését, akkor az alábbi ábra számait kapjuk az első gyermekvállalás elmaradása esetén:
A második gyermekvállalás elmaradása esetén:
A harmadik gyermekvállalás elmaradás esetén:
Érdemes megjegyezni, hogy ezek a nagyon magasnak tűnő büntetési összegek részben abból fakadnak, hogy a visszafizetendő kamattámogatás felett felszámított büntetőkamatra a rendelettervezet alapkamat + 5 százalékpontot határoz meg. Bár a 10 milliós CSOK esetében korábban láttunk az alapkamat 5-szörösére rúgó büntetőkamatot is, az utóbbi időben ennél alacsonyabbat alkalmazott a jogalkotó: a használt és egy-két gyermekkel felvehető lakásokra felvehető CSOK esetében a Ptk.-ban meghatározott késedelmi kamat (lényegében az alapkamat) volt korábban a meghatározó, majd egy túlzottan alacsony, a 10 milliós CSOK esetében potyautas motivációkat erősítő, 5%-ban korlátozott késedelmi kamatot vezetett be a kormány 2022 októberében.
Mik a menekülőutak, ha nem jön a baba?
A fentiek szigorát mérsékli, de a hitelfelvevők kockázatát nem tünteti el, hogy
- a gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a magzat a 12. várandóssági hét betöltését követően elhal vagy halva születik, vagy ha a házastársak egyike elhunyt, ez esetben tehát nem kell visszafizetni a kamattámogatást, és nem ugrik meg a törlesztőrészlet sem,
- a határidő lejártát követő 120 napon belül esedékes egyösszegű visszafizetésre a kormányhivatal hatósági jogkörében eljárva, méltányossági eljárás keretében részletfizetést engedélyezhet, ha a kérelmezők igazolják, hogy „a kamattámogatás azonnali és egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeikre is tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene”,
- a kérelmezők különös méltánylást érdemlő helyzetére tekintettel a fizetési kötelezettség teljesítésre legfeljebb 5 évre fizetési halasztást is engedélyezhet.
Különös méltánylást érdemlő helyzetnek minősül például, ha megváltozott munkaképességűvé válás következtében nem vállalták a hitelfelvevők a gyermeket, ha a magzat a várandósság 12. betöltött hetét megelőzően elhal, ha a korábbi gyermek bizonyos fogyatékossággal születik, vagy egészségügyi szolgáltató igazolja, hogy a pár reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (pl. lombikprogram) részt vett, vagy a házaspár egyik reprodukciós eljárásra sem alkalmas, illetve ha a házaspár számára a gyermekvállalás egészségügyi dokumentációval igazoltan ellenjavallt.
E számok jól érzékeltetik, hogy a CSOK Plusz felvétele leginkább azok számára jár majd tűrhető kockázattal, akiknél már úton van (legalább 12 hetes magzat) a vállalt gyermek.
Az előre vállalt magzat 12 hetes kora és születése között jogszerűen felvett CSOK-hitelnek lényegében nincs visszafizetési kockázata.
Mit mutatnak a babaváró tapasztalatai?
A gyermekvállalás nem teljesülésének a valószínűsége a babaváró hitel tapasztalatai alapján is viszonylag magas. Az MNB kedden megjelent és általunk itt bemutatott Pénzügyi stabilitási jelentése szerint
- 2019 júliusától 2023. szeptember végéig összesen 233 ezer babaváró kölcsönszerződés jött létre,
- Az MNB becslése szerint 2023. májusig a babaváró adósok mintegy 40 százalékánál nem született még gyermek; közel felénél egy, 10 százalékánál pedig kettő gyermek született,
- A legelső hónapban, vagyis 2019. júliusban babaváró hitelt felvevők – akiknek 2024 közepéig van idejük az első gyermek vállalására a kamatmentesség megtartása mellett – közel 80 százaléka teljesítette a gyermekvállalást 2023 májusáig.
A 2016 óta elérhető CSOK-hitel esetében is jelentős tehernövekedést jelent a vállalt gyermekek határidőre történő nemteljesítése, de ezen hitelek esetében nem rendelkezik adatokkal a megszületett gyermekek számáról az MNB.
Címlapkép forrása: Getty Images
