Egyre nagyobb a geopolitikai feszültség a vitatott hovatartozású Tajvan szigete körül. Peking egyre hangosabban követeli magának a szárazföldtől mindössze párszáz kilométerre keletre fekvő területet. A kvázi függetlenként működő – de a nemzetközi jog által el nem ismert – sziget kormánya viszont az Egyesült Államokban keresi a partnert a bekebelezés ellen. Washington és Peking miatt egyébként sem túl baráti épp a hangulat, a globális hegemón szerepköréért futó versenyfutás egyik legnagyobb összecsapása alakulhat ki a sziget hovatartozásának kérdése miatt.
Tajpej igyekszik megszerezni a legfontosabb csúcskategóriás fegyvereket a területének védelméhez, ehhez pedig Amerikától igyekeznek beszerezni minél több, és modernebb eszközt. Az egyik ilyen a nemrégiben Ukrajnában bizonyító HIMARS rendszer, amely súlyos károkat okozott az oroszoknak, ellenben még nem sikerült elismerten egyetlen rakétaindító-állomást sem megsemmisíteni. A másik az amerikaiak Abrams M1A2T harckocsija. Tajpej összesen 114 főt küld a tengerentúlra, hogy megkapják a szükséges kiképzést az eszközök kezeléséhez.
A bejelentésre még november végén került sor, hiszen Tajvan már jövőre megkaphatja a 11 HIMARS rendszert, illetve a 38 Abrams páncélost, amelyek a megállapodások első szállítását jelentik.
Az első tajvani kontingens várhatóan januárban utazik az Egyesült Államokba. Az alacsonynak tűnő létszám nem véletlen, a jövőben a 114 fő kiképzőként fog tevékenykedni Tajvanban, hogy szélesebb körben is ismertessék a szükséges tudást.
Összesen 29 HIMARS és 108 Abrams M1A2T harckocsi szállítására kötöttek szerződést a felek, ezek 2026-ig érkezhetnek meg a szigetre.
A címlapkép illusztásió, egy Ukrajnában szolgáló HIMARS látható rajta. Címlapkép forrása: Serhii Mykhalchuk/Global Images Ukraine via Getty Images
