A Portfolio Investment Day 2023 konferenciájának panelbeszélgetésén Bálint Attila, a Raiffeisen Privátbank ügyvezető igazgatója, Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója és Rimár Péter, a Concorde intézményi üzletkötője adott tippeket a befektetésekkel kapcsolatban:
Kurali Zoltán a Prémium Magyar Állampapírral kapcsolatban leszögezte, hogy
nem fogják megváltoztatni a papír visszaváltási árfolyamát.
Emellett a szakember elmondta, hogy a PMÁP egy változó kamatozású, inflációhoz kötött állampapír, emiatt a befektetők akkor fogják azt visszaváltani, ha az inflációs szint csökkenésével a hozam is visszaesik.
Az ÁKK vezére arról is beszélt, hogy egy magyar befektetőnek forint vagy euró befektetésre van szüksége, más devizákban nem érdemes az ÁKK-nak gondolkodnia. Kurali szerint a PMÁP nyugdíjcélra is tökéletes, az ÁKK nem tervez kifejezetten erre a célra külön papírt létrehozni. A szakember ismertette a vállalat célját is: az a lényeg, hogy minél többen tartsanak állampapírt, nem az, hogy leuralják a megtakarítási piacot – jelenleg a lakossági megtakarítások 13%-át teszik ki az állampapírok, ez a teljes államadósság 20-25%-át jelenti.
Bálint Attila elmondta, hogy az a fontos, hogy a befektetéseink diverzifikálva legyenek, nem lehet megnevezni egy instrumentumot, amely a jövőben nagyot fog menni. Ennek ellenére az elmondható, hogy amikor kamatcsökkenés van, akkor hosszabb kötvényalapokban érdemes gondolkodni, növekvő kamatpályánál pedig pénzpiaci eszközökben. A devizákkal kapcsolatban a szakember elmondta, hogy régóta készülnek az euró bevezetésére, a befektetések 35%-át euróban, 15%-át dollárban, a maradékot pedig forintban tartják.
A szakember úgy gondolja, vannak érvek a forint gyengülése és erősödése mellett is, a forint/euró árfolyamban egy lassú emelkedést vár.
Rimár Péter szerint hosszú távra nem lehet forintbefektetésben gondolkozni, egyedül a magyar részvények lehetnek kivételek ezalól. A szakember ezzel kapcsolatban azt is elárulta, hogy nemzetközi befektetők jellemzően nem érdeklődnek a magyar részvények iránt. Ezzel szemben a magyar részvényeket olcsónak látja, de a magyar befektetők csak akkor lépnek be a piacra, amikor a külföldi befektetők „szétverik az árakat”.
A vezető úgy látja, hogy jövőre az infláció 6% alá is benézhet, emellett az uniós források is megérkeznek majd Magyarországra, ezért az MNB is alacsonyabb kamatpályára állhat. Ez a forintárfolyamot stabilabbá teszi majd, viszont a mostani szintnél gyengébben: a szakember az euró/forintot 390 köré jósolja.
Árokszállási Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője előadásában egyebek mellett az alábbiakról beszélt a forint sorsa kapcsán:
- A forint teljesítménye felemás: május közepéig a világ egyik legjobban teljesítő devizája volt, nyártól kezdve azonban fordulat állt be ebben a helyzetben. A kezdeti felívelés oka a magas alapkamat és az energiaimport forrásigényének csökkenése volt, a kamatcsökkenések és a tengerentúli kamatvárakozások szigorodása miatt megromlott a forint helyzete.
- A stabilan negatív jövedelemegyenleg mellett az áru- és szolgáltatásegyenleg romlása és javulása jelentős hatást gyakorol a forint árfolyamára, ez a korábbi trendeken is látszik. A fizetési mérleg visszatért már az energiaválság előtti szintre, de az inflációs különbözetek miatt a forintárfolyam most nem fog hasonlóan elmozdulni.
- Az MNB 3 százalékos inflációs célja még messze van, 2024-ben még nem lesz elérhető, a piac 6 hónap múlva viszont már 9% alatti pénzromlásra számít.
- Átmeneti erősödések lehetnek a forintban, ezek azonban csak rövid távra szólnak majd, hosszú távon nem várható komolyabb erősödés.
Címlapkép forrása: Kaiser Ákos, Portfolio
