Mi a várható menetrend?
Amint múlt héten vázoltuk: november 13-án, tehát tegnap lejárt a 20 levás bolgár energetikai hozzájárulásról szóló számla befizetési határideje, amelyet az orosz Gazprom és egyéb gázkereskedők kaptak az orosz gázszállítások után. Innentől kezdve nagy kérdés, hogy hogyan halad tovább az ügy, hiszen azt számos forrásunk és nemzetközi szakértők is jelentős esélyűnek mondták, hogy a Gazprom nem fizetett.
Ez magyar és szerb szempontból azért lényeges, mert az Oroszországból induló Török Áramlat gázvezeték második ága a Fekete-tenger alól kibújva Törökország alatt csak áthalad (nincs kijárata az országban) és közvetlenül Bulgáriába érkezik.
Így a Török Áramlat 2 vezeték bulgáriai blokkolása ellehetetlenítené Magyarország és Szerbia hosszú távú orosz gázvásárlási szerződéseinek teljesítését. Ezt az útvonalat korábban orbán viktor kormányfő a magyar gazdaság ütőerének nevezte.
Egyik forrásunk jelezte: tudomása szerint rendkívüli adóvizsgálatot kapnak a nyakukba a héten azok a gázkereskedők Bulgáriában, akik még a számla kiállítása előtt arról nyilatkoztak a bolgár átviteli hálózatüzemeltető Bulgartransgaz felé, hogy nem orosz gázzal kereskedtek az új törvény októberi hatályba lépése óta.
Két másik forrásunk azt jelezte: nemfizetés esetén a nemzetközi sztenderd az szokott lenni, hogy felszólítást kap a Gazprom, illetve az egyéb kereskedők a számla rendezésére (néhány napja még 22-30 kereskedő volt, amely nem fizetett). A felszólítás határideje jellemzően néhány nap, aztán ha ezt sem teljesíti az orosz cég, akkor jöhetnek a keményebb lépések.
Amíg ez a néhány nap lejár, addig létrejön az Európai Bizottság és a bolgár kormány közötti magas szintű tárgyalás, ez hangzott el a Bizottság hétfő déli szokásos sajtótájékoztatóján. Azt is elmondta a szóvivő, hogy megkapták Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter pénteki levelét, amelyben azt kérte, hogy a Bizottság indítson kötelezettségszegési eljárást Bulgária ellen, mert a 20 levás díj számos uniós megállapodást sért.
A potenciális további kemény bolgár lépések közül az egyik irány az lehet, hogy kizárja a Bulgartransgaz a Gazpromot a nominálási rendszerből, azaz visszautasítja az orosz cég szállítási menetrendjének végrehajtását, és emiatt leáll a Török Áramlat 2. Ebben az esetben ezen a linken azt látjuk majd, hogy a Strandzsa-Malkoclar interkonnektor ponton nullára csökken Bulgária felé a következő napi nominálás az elmúlt napokra jellemző 31-32 millió köbméter/nap mennyiségről. A holnapi napra vonatkozó nominálási adat cikkünk megjelenésekor még nem látszott az uniós adatbázisban.
A kizáráshoz egyébként előbb az kell, hogy a Bulgartransgaz azt mondhassa: nem teljesíti a Gazprom a köztük lévő szerződés pénzügyi (pl. bankgarancia a szállítási rendszer használatáért), és szállítási feltételeit (megsérti az üzletszabályzatot). Egyik forrásunk úgy látja: a Gazprom semmilyen olyan lépést nem tett eddig, ami alapján kizárható lehetne a nominálásból.
Lehívhatják a Gazprom bankgaranciáit
Aszen Vasziljev bolgár pénzügyminiszter már október végén arra figyelmeztetett: első lépésként lefoglalhatják majd a Gazprom bulgáriai pénzügyi eszközeit, így lehívhatják a bankgaranciáit, miután november 14-ig kiderül, hogy nem fizeti ki az energetikai hozzájárulást.
A Bulgartransgaz 2022-es éves beszámolójából kiderült, hogy a Gazprom által elhelyezett bankgaranciák összege mintegy 160-170 millió leva volt (80-85 millió euró), az idei első féléves jelentést nem hozták nyilvánosságra. Egyik forrásunk azt mondta: egyáltalán nem biztos, hogy most van bankgaranciája az orosz cégnek a Bulgartansgaz hálózata használatához, így erősen kérdéses, hogy egyáltalán bármit le tud-e hívni a Bulgartransgaz.
Ha 80-85 millió eurónyi bankgaranciából indulunk ki, akkor ez egyes számítások szerint lényegében éppen akkora, amennyi energetikai hozzájárulást be kellene fizetnie a Gazpromnak az új bolgár törvény október 13-i hatályba lépése és a hónap utolsó napja közötti szállítások után. Így tehát a lehívott bankgaranciát vissza kellene töltenie a Gazpromnak, különben nem lenne fedezete a további szállítások mögött.
Ennek kapcsán tehát egyrészt az a nagy kérdés, hogy nemfizetés esetén jogszerűen lehívhatja-e a Bulgartransgaz a bankgaranciákat, másrészt az, hogy ezt képes lenne-e visszatölteni az orosz cég az oroszellenes uniós pénzügyi szankciók tükrében.
Egyik forrásunk úgy fogalmazott: hiteltelenné tenné magát a Bulgartransgaz a többi piaci szereplő felé, ha anélkül teljesítené a továbbiakban is a Gazprom szállítási menetrendjét (nominálás) a Török Áramlat 2-n át, hogy leapad az orosz cég bankgaranciája, és azt nem tudja visszatölteni. Azt is jelezte: ha a Bulgartransgaz lehívja a Gazprom bankgaranciáját, akkor az arra utal, hogy blokkolni akarja a Gazprom nominálásának elfogadását, magyarul le akarja állítani a Török Áramlat 2-t. Ennek lehetőségére egy másik forrásunk is utalt.
Össztűz a Lukoil finomítójára, sürgős értékesítést hajt végre a Gazprom
A bolgár pénzügyminiszter lefoglalásokkal kapcsolatos fenyegetésétől nyilván nem független az, hogy a Gazprom olajipari leányvállalatának érdekeltségébe tartozó Gazprom Neft 23 bulgáriai benzinkutat, egy üzemanyag raktárat és 12 mezőt akar gyorsan értékesíteni. A nem-kötelező ajánlatokat november 23-ig várják, és az orosz cég állítólag 60-80 millió eurót szeretne kapni az eszközökért.
Emellett erős nyomásgyakorlást alkalmaz a bolgár kormány a Lukoil tulajdonában álló neftohimi olajfinomító eladására: a pénzügyminiszter már be is lengette, hogy értékesítésben gondolkodik a Lukoil, amit az orosz cég rögtön cáfolt.
Az esetleges tulajdonosváltásig jelentős adófizetésre akarják rábírni a céget a Brent-Ural szread kihasználása miatt, valamint az orosz olaj bekeverési arányát jövő októberig nullára íratták az október közepén elfogadott törvénnyel, amelynek megvalósításához jelentős beruházásokra kényszerítik a céget. Ha ezekre nem hajlandó a Lukoil, akkor a törvény megteremtette a lehetőséget arra, hogy a bolgár kormány saját vezetőt ültessen a finomító élére, aki végrehajtja a lépéseket.
Másfajta kemény lépések is jöhetnek
A bolgár pénzügyminiszter október végén azt is jelezte: az október 13-án hatályba lépett törvény alapján széles arzenál áll a rendelkezésükre a bolgár adó-, illetve vámhivatal segítségével, hogy érvényesítsék a pénzügyi követeléseket lefoglaláson túli egyéb lépések segítségével is. Arról, hogy pontosan mi van a törvényben, és mely területen módosítanák egy friss javaslattal, éppen ma írtunk:
- A törvény szerint 20 ezertől 50 ezer leváig terjedő bírsággal sújtható az a gázkereskedő, amely nem, vagy nem határidőre, vagy a valós volumentől eltérő mennyiségre nyújtja be a számla kiállításához szükséges jövedéki bevallást, és ismételt szabályszegés esetén a bírság összege 40 ezertől 100 ezer leváig terjedhet.
- Arról is rendelkezik a törvény, hogy az energetikai hozzájárulással kapcsolatos jogsértés tényét és a büntető lépést a vámhivatal igazgatója, vagy az általa meghatalmazott tisztviselő állapíthatja meg. Ezeknek az eljárási lépéseknek, a fellebbezésnek, és a szankciók végrehajtásának a jogi kereteit a közigazgatási szabálysértésekről és szankciókról szóló törvény szabja meg.
- Fontos, hogy november 13-ig a gázkereskedőknek, illetve a Bulgartransgaznak és az elosztóhálózati üzemeltetőnek jövedéki adó- és adóraktár bejegyzési kérelmet kellett benyújtaniuk, amely kérelmet esetleg meg is lehet tagadni. Rögzíti ugyanis a törvény, hogy „a nyilvántartásba vétel kiállításáig vagy a kiállítás megtagadásáig folytathatja tevékenységét, és rendelkezik a jövedéki adóról és az adóraktárakról szóló törvény szerinti nyilvántartásba vett személyek minden jogával és kötelezettségével”.
A törvényjavaslat alapján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter október 13-án azt a következtetést vonta le, a magyar ellátásbiztonság miatt aggódva, hogy "a Bulgárián keresztül zajló, Oroszországból származó földgáz tranzitjának díját drámai módon meg akarják emelni, és amennyiben ezt a díjat a bolgár tranzitvállalat nem szedi be, akkor fel akarják szólítani arra, hogy a tranzitszállítást állítsa le."
A legdurvább lépésekhez (elvileg) nem nyúlnak
Fontos, hogy a bolgár pénzügyminiszter október végén és a minap is megerősítette: nem tervezik leállítani az orosz tranzitszállítást, és nem tervezik „megcsapolni” azt a gázt sem, amelyet a Gazprom Szerbiának és Magyarországnak szánt. Ezzel nyilván azt szeretné megelőzni a bolgár kormány, illetve a Bulgartransgaz, hogy „ráégjen” az a piaci és jogi megítélés, hogy az ő lépésük miatt áll le egy másik uniós tagállam Magyarország, illetve Szerbia felé a tranzit szállítás.
Azt azonban megerősítette Aszen Vaszilev:
a Gazprom szabadon megteheti, hogy alternatív útvonalat használ, ha nem akarja megfizetni a bolgár nemzeti adót.
Ezzel arra utalt, hogy Ukrajna felé is átterelheti azt a gázmennyiséget a Gazprom, az ukrán költségvetést gazdagítva a tranzitdíjjal, amit átterelnek a Török Áramlatról.
A tárcavezető ragaszkodott ahhoz az érvhez is, hogy a bolgár energetikai hozzájárulás csak a Gazprom profitját csapolja meg, hiszen a magyar és szerb szállítási szerződésekben az van, hogy a leszállítási pontig (magyar esetben a kiskundorozsmai átadási pontig) felmerülő költségek a Gazpromot terhelik, így Magyarországnak és Szerbiának nem kell aggódnia a szállítások miatt. Azt is megjegyezte: a Gazprom jóval olcsóbban adja a gázt a régióban, mint a nyugat-európai benchmark indexek. Ez a rövid távú ügyletek esetén igaz lehet, de például a hosszú távú magyar-orosz gázszerződés szempontból biztosan nem, hiszen az a nyugat-európai benchmarkhoz, a TTF gáztőzsde árazásához igadozik.
Egyik forrásunk úgy érzékeltette: ha például az oroszok gázkitermelési és szállítási költsége 20 euró megawattóránként, és a nyugati benchmark ár a TTF-en 30 euró alá bukna, akkor éppen veszteségbe hajlana a Gazpromnak a gázszállítás a 10,2 eurós energetikai hozzájárulás miatt, hiszen a magyar-orosz szerződést is a TTF-hez igazodva árazzák. Mostanában azonban 40-50 euró között ingadozik az ár a TTF-en, így tehát jókora profittal tudja értékesíteni a Gazprom a gázt. Emiatt a 10,2 eurós bolgár díj bizonyára nem szolgáltat alapot a szállítás ellehetetlenülésének kimondására, a szerződés felmondására, és egy bírósági per megindítására.
Egy másik forrásunk azt hangsúlyozta: a bolgár 20 levás díj elsődleges mozgatórugója Bulgária Schengen-övezethez csatlakozásának elérése az év végéig, amelyhez zsarolást alkalmaznak Ausztriával szemben, és amint ezt eléri a bolgár politikai vezetés, akár már decemberben is csökkenthetik a díjat, vagy akár el is törölhetik. Ennek a háttere az, hogy Bulgária 2010 óta vár a Schengen-övezethez csatlakozásra, ami a személyek és áruk határellenőrzés nélküli mozgását segítené az EU többi részével, de az utóbbi időben Hollandia mellett Ausztria is vétózta a javaslatot a tagállamokat tömörítő Tanácsban, ahol újabb szavazásra készülnek, az Európai Parlament támogató javaslata nyomán. A bolgár zsaroló stratégia mögött az húzódik meg az érvelés szerint, hogy 2024 után Ukrajna nem akarja meghosszabbítani az orosz-ukrán tranzitmegállapodást, amelynek segítségével Ausztria orosz gázhoz jut, és ha a Török Áramlat 2 is kiesik, akkor más irányból kell megoldaniuk a gázellátását.
Aggódik a magyar kormány, de csak tartós leállás esetén lenne baj
A fentiek alapján bemutattuk, hogy
bár a szavak szintjén nem akarják a bolgárok leállítani a Török Áramlat 2-n az orosz gázszállítást, de ha a Gazprom tartósan nem fizet, és ezzel sérti a bolgár szabályokat, akkor nem lehet kizárni ezt a forgatókönyvet.
Éppen emiatt nem véletlen, hogy Szijjártó Péter többszöri kijelentése után múlt pénteken Bóka János is azt mondta: a bolgár lépés súlyosan veszélyezteti a magyar gázellátás biztonságát, így a lépés átgondolását kérik, illetve az Európai Bizottság fellépését.
A Portfolio információi szerint a múlt pénteki Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs ülésen is tárgyalták a bolgár ügyet jogi és rövid távú ellátásbiztonsági szempontból. Ezek alapján a fő megállapítások az alábbiak:
- Jogi megítélés. A magyar hatóságok úgy látják: egyáltalán nem védhető a bolgár lépés, mert sérti a közös uniós vám -és kereskedelempolitikai szabályokat (egyetlen uniós tagállam vet ki vámjellegű lépést egy külső harmadik országgal szemben), illetve az Energia Charta megállapodás rendelkezéseit is. Nem véletlen, hogy az ülés után rögtön kiadott egy Facebook-videót Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, aki a kritikákat felsorolva felszólította a szerződések őreként az Európai Bizottságot, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást Bulgáriával szemben. Egy több évtizedes uniós jogi tapasztalattal rendelkező forrás azt jelezte nekünk: a Bizottság egyáltalán nem köteles ilyen eljárást indítani, ha valamilyen ok miatt nem látja ezt szükségesnek és senki sem veheti erre rá, akárhány panasz érkezhet a brüsszeli testülethez. Az egyetlen módja annak, hogy egy tagállam mégis elérje ezt egy másik tagállammal szemben, ha az Európai Unió Bíróságához fordul, és a Bíróság kötelezi a Bizottságot az eljárásra. Éppen ezért helyezte rögtön kilátásba Bóka azt, hogy ha a Bizottság nem lép gyorsan, akkor még az év vége előtt a magyar kormány pert indít a Bíróságon.
- Rövid távú ellátásbiztonsági megítélés. Mivel szinte teljesen tele vannak a magyarországi földgáztárolók, így úgy tudjuk, hogy az volt a fő megállapítás: bármilyen időjárás mellett is kizárható Magyarországon a tél végéig gázellátási krízis még akkor is, ha mostantól tartósan leállna a Török Áramlat 2-n az orosz gázszállítás Magyarország felé. Éppen ezért kommunikálta Lantos Csaba energiaügyi miniszterre hivatkozva Steiner Attila energiaügyi államtitkár, hogy „Idén télen nincs ellátásbiztonsági kockázat!”
Később, a tárolók újratöltésének idején, a Török Áramlat 2-n kieső évi 3,5 milliárd köbméternyi orosz gázmennyiség természetesen már elvezethetne magyarországi gázellátási nehézségekhez, de addig volna lehetőség akár a bolgár pénzügyminiszter által is vázolt alternatív útvonalra, az ukrajnai tranzitra, átterelni a kieső mennyiséget. Nagy kérdés természetesen, hogy erre az oroszok, az ukránok és a magyarok hajlandók lennének-e, a téma pedig kinyitná a hosszú távú magyar-orosz gázszerződésekben az útvonal kérdését is.
Ez a közép távú ellátásbiztonsági veszély azért merülne fel, mert reális a veszély, hogy a déli útvonalon kieső 3,5 milliárd köbméternyi orosz gázt egyelőre nem tudnánk teljesen kiváltani más irányokból. A Horvátország, illetve a Románia felőli import növelésének komolyak a korlátai jövőre, az Ausztria felőli határkeresztező kapacitás teljesen le van kötve (igaz ettől még növelhető lenne a behozott mennyiség, de nem lehet több milliárd köbméternyi plusz gázhoz jutni rövid távon). A lengyel LNG-kikötők felől még több év, mire érdemi mennyiség szerezhető.
Címlapkép forrása: Olga Rolenko via Getty Images
