Négy folyamatot kell kiemelni, amik most meghatározzák a világgazdaságot és ezzel együtt az ingatlanpiac folyamatait. A háború, ami még mindig velünk van, az infláció, ami elindult lefelé az USA-ban és az eurózónában is, de a kérdés, hogy ennek hatására bekövetkezik-e a kamatcsökkentés és ez elhozza-e az élénkülést az ingatlanpiac számára, Kína, ami kapcsán az a kérdés, hogy a korábbi szerepe nélkül hogyan működhet a világgazdaság, illetve a klímaváltozás, aminél a legújabb hír, hogy elértük a 2 fokos emelkedést - mondta el Borbély Gábor MRICS, kutatási igazgató, CBRE.
Mit hoz a jövő?
A CBRE felmérése szerint 5-10 százalékos emelkedés jöhet 2024-ben, komoly fellendülés tehát nem várható, amíg nincs érdemi eladási kényszer, addig ez a volumen nem fog növekedni, a vevők pedig csak a kamatcsökkentések után kezdhetnek el megjelenni. A régióban két ország, Lengyelország és Csehország van befektetési volumenben idén 1 milliárd euró felett, de ez is nagy visszaesés.
Kelet-Közép-Európában ugyanakkor kevésbé szakadt be az irodai szegmens, mint a tengerentúlon, emellett a kiskereskedelem is élénkül, de talán az ipari szegmensben látszik a legnagyobb növekedés.
A hozamok Amerikában és Európában is jelentősen emelkedtek, de az ázsiai régióban kevésbé. Európában belvárosi prémium irodákra továbbra is szükség van, de az USA-ban még ez is mélyrepülésben van. Az irodafejlesztési volumen mindenhol nagyon gyenge, 2026-ban indulhat el az emelkedés, de addig még lehet tere a romlásnak, mielőtt megindulna a felívelés.
A kiskereskedelemben az online-nal szemben Magyarországon egyértelműen érdemi kereslet van a fizikai retail iránt, a régióban Lengyelországban változtak meg leginkább a fogyasztási szokások, ott 50 százalék fölé ment az e-kereskedelem, ami a logisztikai piacra is hatással lesz. 2024-ben a gazdasági trendek nagyon meghatározók lesznek.
Makrogazdasági kitekintés - Kezdhetünk optimistábbak lenni?
2023-ban érdemi recessziót láttunk inflációs csúcsokkal, az év második felében viszont mintha lenne egy minimális gazdaságélénkülés. Mi jöhet 2024-ben? – tette fel a kérdést Madár István, vezető elemző, Portfolio. Az építőiparban nem volt jelentős összeomlás, csak kisebb visszaesés, de 2024-re sem jók a kilátások és mire számíthatunk a foglalkoztatottság terén?
Az elmúlt egy hónapban az amerikai hosszú hozamok 75 bázispontot estek, vagyis megváltozott a gondolkodásmód, most mindenki hirtelen optimistább lett, sokan egy erős évtizedre számítanak a 2020-as években is. Mindenhol az infláció visszaesése látszik, ha ez tartós folyamat, akkor elindulhatnak az év közepén a kamatvágások. Optimistább vagyok, mint fél évvel ezelőtt, akár egy nagyon egészséges piac is kialakulhat. Amerikában 1,5-2, Európában 0,5-1 százalék között is lehetnek a reálkamatok – mondta el Futó Gábor, társalapító és társtulajdonos, Futureal-csoport.
A szakértő szerint a magyar építőipar irreálisan drága és nem versenyképes, jelentősen drágábban építkeznek Magyarországon, mint Lengyelországban vagy Spanyolországban.
A magyar építőipar jelentős része az állami megrendelések kényelmében él, nem hatékony a piac. A Covid miatti ellátási gondok, majd az energiaársokk mind fenntartotta ezt a magas árszintet. Jót tenne, ha erősödne a verseny és a piaci arány, de már érezzük az árcsökkenést. El kell felejteni a nulla és negatív reálkamatokat, a kötvénybefektetés valós alternatívává válik az ingatlanpiaccal szemben.
Virovácz Péter, vezető elemző, ING Bank szerint nehéz előrejelzést adni, mert az elmúlt három évben is rengeteg meglepetés jött, háborúk, járvány, de ha most nem jön semmi ilyen, akkor 2024 egy reményteli év lehet. Az infláció lefelé tendál, várható egy komolyabb kamat- és hozamcsökkenés, de van számos kihívás is, egyik ezek közül a februári tajvani elnökválasztás lesz.
Amilyen gyorsan felfutott az infláció, olyan gyorsan le is mehet, a kérdés, hogy mennyire húzzuk túl ezeket az optimista gondolatokat. Látni kell, hogy ez azért nem egy egyszerűen kezelhető probléma, itt-ott még fognak csontvázak kiesni a szekrényből. Az ingyenpénz korszaka véget ért, bár most van egy fordulat, de jövő év elején lesz egy átárazás, ha jönnek is az EU-s pénzek, akkor is van még teendő. Lehet, hogy le fog jönni 2024 közepére a magyar infláció 4 százalékra, de 2024 végére fel is mehet 6-ra. A kérdés, hogy a jegybank ezzel mit fog tudni kezdeni. 5 százalékos inflációs környezettel és némi hullámvasúttal számolok. Hiába lazítunk a kamatvágásokkal, a likviditás folyamatosan szűkül.
A munkaerőpiac kapcsán a következő években folyamatosan jönnek majd a beruházások, ami sok munkaerőt tervez felvenni, így veszélyes most elengedni a munkavállalókat, mert ha jön a fellendülés, akkor nehezebb lesz munkaerő nélkül újraindulni.
2024 összességében jó ugródeszka lehet egy 2025-ös növekedéshez.
Itt tartunk az EU-s milliárdokkal
A jelenlegi kilátások szerint hamarosan megérkezhetnek az uniós pénzek. Az alábbi forrásokra várunk: 2021-2027 közötti kohéziós források 21,7 milliárd euró, helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF), 5,8 milliárd euró, valamint RRF-RePowerEU, 3,9 milliárd euró hitel és 0,7 milliárd euró támogatás.
A jogállamisági eljárást 2020 decemberében dolgozták ki és először alkalmazzák Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, egyeztetés zajlik a jogállamisági eljárás 17 pontjáról. A horizontális feljogosító feltételekről szóló eljárást 5 nappal később indították el, ez is egy új eszköz, ami a költségvetés védelmét szolgálja. A vitában ez az utóbbi egy évben vált dominánssá, elvileg
december 15-én jöhet a döntés, ha ez pozitív akkor jöhetnek az első utalások.
December közepéig várható a jogalkotás és EB döntés, de a tematikus feljogosító feltételek miatt csak 10-10,5 milliárd euró, a számlák ellenőrzésére 60 napos határidő áll rendelkezésre, azaz februári kifizetések lehetnek. Ezen kívül az RRF 27 mérföldkövének teljesítésétől még messze vagyunk, de a szükségesből is hiányzik mg három, amik blokkolják a kifizetéseket – mondta el Szabó Dániel, uniós ügyekért felelős elemző, Portfolio.
Nem teljesen üres a kassza! - EU-s pénzek, amik már tegnaptól elérhetőek a magyar cégek számára
Dászkál János, vezető szakértő, Magyar Fejlesztésösztönző Iroda előadásában elsőként összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat a rendelkezésre álló EU-s forrásokról, azokról, amelyekre a magyar vállalatok is pályázhatnak közvetlenül. Az EU 2021-2027-es büdzséjében kiemelt fókuszba kerül a zöld átmenet, valamint a digitalizáció. A teljes összeg 2000 milliárd euró, amelyből 800 milliárd euró az RRF, a maradék 1200 milliárd euróból, ha levonjuk azt, amit az EU a saját működésére költ, akkor a Kohéziós Alap, a Közös Agrárpolitika, és az új prioritások maradnak. Az EU a legfontosabb prioritásait – mint például a digitalizáció – több alapból közelíti meg, van olyan alap, ami a digitális szolgáltatásokra, van olyan, ami az infrastruktúrára, és olyan is, ami az innovációra fókuszál. A szakértő elmondta, hogy érdemes megtanulni, hogy hogyan kell pályázni, mert bár elsőre nem szokott sikerülni, de amint valaki elnyer egyet, utána megnyílik az út előtte. Egy versenyképes vállalatnak egyébként is fontos, hogy be tudja mutatni egy-egy projektjét, valamint a közvetlen forrásszerzés arra is rákényszeríti a vállalatokat, hogy nemzetközi kapcsolatokat szerezzenek. Komoly munka egy ilyen pályázat, a kisebb cégeknek az első lépés az, hogy valós energiaforrásokat tegyenek bele, másrészt kritikus, hogy bizonyos fontos weboldalakon – Fundings&Tenders Portal - szerepeljen az adott vállalat, ezzel tud bekerülni a pályázati vérkeringésbe. A következő lépés, hogy legyen olyan konkrét projektötletünk, amelyre elnyerhető a forrás.
A szakmai program utolsó előtti pontjaként biztonság- és geopolitikárólÁcs Bence, a Portfolio Csoport elemzője beszélgetett Ármás Juliannával, a Magyar Külügyi Intézet kutatójával és Deák András Györggyel, az NKE Stratégiai és Védelmi Kutató Intézet tudományos főmunkatársával. Az orosz-ukrán háború kapcsán többek között előkerült, hogy mire számíthatunk a következő évben, milyen ellentmondás van az orosz haderő kiköltekezése, valamint aközött, hogy minden ország megemelte a hadiipari kiadásait védelmi céllal, valamint az is, hogy mi zajlott pontosan fél éve a szerb-koszovói konfliktus hátterében.
Képek és Címlapkép forrása: Portfolio / Mónus Márton
