Ahogyan az az elmúlt években lenni szokott, jelentős mértékben kilyukadt a büdzsé novemberben. Az államháztartás pénzforgalmi egyenlege önkormányzatok nélkül számolva 586,7 milliárd forint mínuszt mutatott a 11. hónapban a Pénzügyminisztérium előzetes gyorstájékoztatója szerint.
Ha hozzátesszük, hogy az MVM novemberben fizette be az államkasszába a 309 milliárd forintos osztalékelőleget, akkor azt mondhatjuk, hogy e rendkívüli befizetés nélkül 895,7 milliárd forint lett volna a novemberi deficit, ami a valaha volt második legmagasabb 11. havi hiány lett volna a magyar költségvetések történetében. Vagyis az állami energiaszolgáltató extra befizetése ebből a szempontból is életmentő volt:
Ezzel a 11 hónap alatt 4074,3 milliárd forintos hiány jött össze. Ez azt jelenti, hogy a januárban elfogadott 2023-as éves pénzforgalmi terveket már 670 milliárd forinttal haladta meg az idei költségvetés, és az októberben módosított, megemelt hiánycélt is vészesen közelíti.
A módosított idei pénzforgalmi hiányterv ugyanis 4449 milliárd forint. Vagyis decemberben még 375 milliárd forintos hiányt termelhet a központi költségvetés. Az alábbi ábráról is jól leolvasható, hogy a korábbi évek tapasztalata alapján ez szinte lehetetlen vállalkozás a kormány részéről. Ha csak az elmúlt 6-7 évet nézzük, akkor 800-900 milliárd forintos átlagos 12. havi deficit adódik.
KORREKCIÓ:
Cikkünk előző verziójában pontatlanul szerepelt az, hogy legutóbb az éves nominális pénzforgalmi hiányterv 4166 milliárd forintra emelkedett, és ez alapján 91,7 milliárd forintos mozgástere maradt a kormánynak a decemberi hiány tekintetében.
Ezek után és a fentiek fényében több lényeges kérdés is felmerül:
- A kormány ragaszkodik-e a megemelt 5,2%-os hiánycélhoz?
- Ha igen, akkor beavatkozik-e ennek érdekében és az év utolsó napjaiban érkeznek-e ennek megfelelően új kiigazító lépések, ahogyan történt az tavaly a december 23-i közlönyben, amikor új extraprofitadók születtek, vagy emelkedtek?
- Lesz-e esetleg olyan tétel, elszámolás technika, más módszer, amivel végül az EU-nak jelentett eredményszemléletű hiány nem száll el olyan mértékben, mint a most látott pénzforgalmi deficit?
- Ha a kormány még jobban elengedi az idei deficitet, annak milyen következményei lehetnek (lásd az ország befektetői, hitelminősítői megítélése, a jövő évi költségvetés alapjai stb.)?
Aki korábban olvasta a Portfolio ebben a témában született Signature-elemzését, annak ez már nem jelenthet nagy meglepetést. Tulajdonképpen az elmúlt hónapok gyászos költségvetési fejleményeit erősíti és fejeli meg ez a mai adatközlés.
A januárban elfogadott pénzforgalmi terv így már jócskán 100% felett van és nagyon nagy kérdés, hogy innen az év utolsó hónapjában milyen irányt fog venni.
Néhány további részlet
A tárca azt is közölte, hogy a központi költségvetés 3824,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 171,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 421,3 milliárd forintos hiányt mutattak.
Az év első tizenegy hónapjában a rezsivédelem költségei 1333,8 milliárd forintot tettek ki, ami − szembeállítva a 2022. november végéig erre a célra kifizetett 394,2 milliárd forinttal − jelentős többletet jelent. De azt meg kell említeni, hogy önmagában novemberben csupán 32 milliárd forintot fordított erre a célra a kormány.
A novemberi kiadásokat a novemberi nyugdíj-kiegészítés kifizetése is emelte. Az emelés éves költségvetési hatása 188,2 milliárd forintot tett ki. Ezzel együtt nyugellátásokra 5313,4 milliárd forintot fordítottunk november végéig.
Az egészségügy területén gyógyító-megelőző ellátásra 2189,1 milliárd forintot fordított a kormány az első tizenegy hónapban − részletezte a PM. Hozzátették azt is: az országos és elővárosi közlekedési közszolgáltatások költségtérítésére összesen 621,8 milliárd forintot fordítottunk november végéig. Ez 111,1 milliárd forinttal haladja meg a 2022 első tizenegy hónapjában folyósított forrásokat.
Címlapkép forrása: Getty Images
