Szerdán közölte szokásos őszi gazdasági előrejelzését az Európai Bizottság, mely szerint 2023-ban 0,7 százalékkal zsugorodhat a magyar GDP, innen jövőre 2,4 százalékra, 2025-ben pedig 3,6 százalékra pöröghet fel a növekedés. Az infláció jövőre 5 százalék körül lehet átlagosan, majd utána 4 százalékra lassulhat.
A bizottsági előrejelzés szerint a magyar költségvetés komoly kihívásokkal néz szembe. A 2023-as célt a kormány már megemelte 3,9 százalékról 5,2 százalékra, azonban ezt sem fogja tudni teljesíteni, szerintük a GDP 5,8 százaléka lehet a deficit. Jövőre pedig még ennél is nagyobb lehet az elcsúszás, a tervezett 2,9 százalékkal szemben 4,3 százalékos hiány lehet, de még 2025-ben is 3,8 százalékkal számolnak.
Vagyis Brüsszelből egyelőre úgy tűnik, hogy a magyar kormány még évekig messze lesz a hőn áhított 3 százalékos hiánycéltól.
Ennek eredményeként 2024-ben úgy kalkulálnak, hogy emelkedik majd a GDP-arányos adósságráta, az idén decemberi 69,9 százalékról 71,7 százalékra.
A Bizottság szerint az alacsonyabb világpiaci energiaárak és a lazuló pénzügyi kondíciók segítik majd a magyar gazdaság talpra állását, az inflációval kapcsolatban pedig kiemelik, hogy a béremelkedések továbbra is kockázatot jelentenek.
A költségvetési hiány elsősorban az elmúlt évek bevételnövelő intézkedéseinek kifutása miatt marad magasan a következő időszakban – olvasható a dokumentumban.
Magyarország külső pozíciója jelentősen javult idén az energiaárak zuhanásának és az import visszaesésének köszönhetően. Így a tavalyi 8,2 százalékos hiány után már a GDP 0,9 százalékát kitevő többlet lehet, majd ez 2025-re csúszhat megint enyhe mínuszba.
Az infláció csökkenése mellett az előrejelzés arra figyelmeztet, hogy az erőteljes béremelkedés magasan tarthatja a szolgáltatások áremelkedését. Ráadásul ugyan általánosságban a magyar vállalati szektor nyereségessége kedvező, a kisebb vállalkozásoknak alig van mozgásterük a béremelkedést kigazdálkodni, így ők átháríthatják azt a fogyasztókra. Januárban az üzemanyagok jövedéki adójának emelése önmagában 0,5 százalékpontot adhat az inflációhoz – teszik hozzá.
A növekedésre ható negatív irányú kockázat lehet az országkockázati felár hirtelen emelkedése, illetve az energiaárak esetleges megugrása. Felfelé mutató kockázat lehet a gazdaság élénkítése, például a vártnál nagyobb minimálbér-emelés
- teszik hozzá.
A költségvetés problémáit nagyrészt a várttól elmaradó bevételek, elsősorban áfabevételek okozzák, ami a gyengébb gazdasági teljesítmény eredménye. Emellett a nyugdíjkiadások alakulnak a tervezettnél magasabban a kamatok és az infláció miatt.
A következő években rontja a költségvetés helyzetét a 2019-ben bevezetett vállalati különadók tervezett kivezetése 2025-ben – emelik ki a Bizottság szakemberei. Emellett a kamatkiadások is évekig nyomás alatt tarthatják a büdzsét.
Címlapkép forrása: Getty Images
