Az ingatlanbefektetésekkel ellentétben a Magyarországra érkező beruházások újabb rekordot döntenek, az FDI már most meghaladja a 8 milliárd eurót a tavalyi 6,2 milliárd után, elsősorban az akkumulátorgyár-beruházásoknak köszönhetően. Az alpiacok közül az irodapiacon lassulást, a lakóingatlanok piacán visszaesést hozott az idei év, elsősorban a magas kamatkörnyezet, az infláció és a recessziós félelmek miatt. Az ipari ingatlanok piacán és a hotelszegmensben azonban bővülés tapasztalható, és várhatóan jövőre erősödik a lendület, köszönhetően a lassan olvadó kamatoknak, a gazdasági növekedés és a hitelezés újbóli beindulásának.
Megtorpant az ingatlanbefektetési forgalom
Tavaly megtorpant a hazai ingatlanbefektetési piac koronavírus-járvány után megindult látványos bővülési trendje – emlékeztetett Takács Ernő. Megakasztotta a fejlődést az ukrajnai háború, az energiakrízis, a világszerte megugró infláció, a gazdasági teljesítmények visszaesése, a recessziós félelmek erősödése, továbbá a monetáris szigorítások. Az ingatlanbefektetési volumen a koronavírus-járvány alatti szintre esett vissza, de a szakma még bízott benne, hogy idén ha lassabban is, de folytatódik a felzárkózás a 2019-es rekordteljesítményhez.
A piacnak azonban nem kedvezett a gazdasági környezet, a csak lassan mérséklődő infláció és a hitelezést hátráltató magas kamatok; a befektetők kivárnak, így az idei eredmények a tavalyinál is gyengébbek lettek.
A 43 %-os visszaesés csaknem 10 éves visszalépést jelent a befektetési forgalomban. Ez nemcsak Magyarországra igaz, de globálisan is hasonló a helyzet.
Európában az ingatlanbefektetési forgalom 60 %-ot esett, a lengyel piac teljesítménye pedig még ennél is jobban, 70%-kal zsugorodott. A magyar piaci visszaesést mérsékelte a szélesebb hazai vásárlókör, Magyarországon ugyanis 85% a hazai befektetők aránya, ami lényegesen magasabb, mint az uniós átlag, így a piac erősebben tudta ezt az időszakot átvészelni.
Csúcson a magyarországi beruházásösztönzés
Takács Ernő felidézte, hogy az ingatlanfejlesztési piac 2019-ben rekordévet zárt, 1,8 milliárd euró körüli befektetési forgalommal, majd ez 2020-ban, a covid alatt 1 milliárd euróra csökkent. Magyarországon most áll a piac, az egész éves várakozás a CBRE adatai alapján 500 millió euró körüli; október végéig 350 millió eurós befektetési forgalomnál tartunk - mondta. Optimizmusra ad okot ugyanakkor, hogy az előző, 2008–2009-es gazdasági világválságtól eltérően,
jelenleg van elkölthető pénz a piaci szereplőknél, akik azonban arra a belépési pontra várnak, amelynél megfelelő hozamot tudnak realizálni.
Az IFK elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a beruházási oldal – az FDI – nagyon jól áll, új rekordra számíthatunk, bőven 8 milliárd euró fölé nő idén, „szinte minden hétre esik egy komolyabb ipari beruházás bejelentése”.
A beáramló működőtőke hajtja az ipari ingatlanok piacát
Az alpiacok közül az ipari ingatlanok piacán továbbra is erős a fejlesztési volumen. Országos szinten az ipari ingatlanok mérete meghaladja az 5 millió m²-t, ebből 3,5 millió m² található Budapesten, 1,5 millió vidéki városokban. A klasszikus bérraktárpiacon továbbra is erős a fejlesztései volumen, 360 000 m² Budapesten és 140 000 m² vidéken. A CBRE adatai szerint ezen a piacon egyre inkább felértékelődnek a vidéki területek, míg a kihasználatlanság a fővárosban emelkedett, a kereslet eltolódott a vidéki városok irányába – itt 70%-kal emelkedett - leginkább Észak-Magyarországra, az M1, M3 vonalában.
A budapesti bérraktárpiacon 10% körüli a kihasználatlanság, míg vidéken 5,6% körüli, noha az utóbbi szokott magasabb lenni. A legtöbb fejlesztés Budapesten a keleti agglomerációban van, az M2 és az M4 közötti szakaszán az M0-ásnak. Itt leginkább a termeléshez köthető bérlők vannak jelen, idén ugyanis kicsit gyengült a logisztika, ami azonban globális jelenség, miután a teljes kereslet 20%-kal csökkent tavalyhoz képest - ismertette.
Portfólió optimalizálás és hibrid munkavégzés az irodapiacon
Az irodapiacon a 2020-as zuhanás óta töretlenül emelkedik az irodabérleti kereslet, az idén tavalyhoz képest 15%-kal emelkedett, a fejlesztési volumen viszont csökken. Idén átadnak 165 000 m² -t, jövőre 140 000 m² -t és
2025-ben érünk majd el a minimumra, 2026-ra viszont egy nagy felpattanást várunk, ami leginkább az állam által hajtott fejlesztéseknek lesz köszönhető
– mondta Takács Ernő, példaként a Zuglói Városközpontot említve. Hozzátette, hogy a belvárosi, jó minőségű, jó üzemeltetésű, ESG és fenntarthatóság- kompatibilis épületek jól teljesítenek, de vannak olyan részpiacok, ahol erős a túlkínálat. Megjegyezte, hogy a bővülő kereslet ellenére a nagy bérlők a Covid óta még mindig hiányoznak a hibrid munkavégzés és a távmunka megléte miatt. Azok a – jellemzően a 80-150 fős – cégek, amelyeknél kevésbé érvényesül az otthoni munkavégzés hatása, továbbra is bővülnek, ami az ügynöki, valamint a fejlesztői oldal számára is jó hír. Budapesten azonban erős az SSC-szektor jelenléte (Shared Service Center = üzleti szolgáltató központok), amelyeknek a home office megjelenésének hatására organikus növekedés mellett sincs szükség irodabővítésre.
A nagy cégeknek nem nagy, sokkal inkább jó minőségű irodára van szükségük. Ez magával hozza az elavultabb irodaházak funkcióváltását. Nyugat-Európában ezeket bérlakásokká alakítják, erre a régióban, Varsóban is van példa, Magyarországon azonban inkább a hotel a reális irány – tette hozzá.
A hotelpiac jól teljesít, folyamatosan emelkednek a szobaárak, a régió Bécs utáni legdrágább piaca lettünk, ami az itt végbement minőségi váltásnak is köszönhető. A budapesti turizmust és a budapesti hotelpiacot a külföldi, a vidékit a magyar vásárlóerő hajtja, amely idén gyenge volt, de a szakértő szerint jövőre ott is felpattanás várható.
Felrázza a CSOK Plusz a lakáspiacot
A lakóingatlanoknál a CSOK Plusz a gyermekvállaló fiataloknak ad nagyon jó lehetőséget, ők minden bizonnyal meg fognak jelenni lakásvásárlóként 2024 első negyedévében a piacon. Noha ez egy szűk réteg, a pár ezer vevő kereslete a nagyon alacsony intenzitású piacon már érzékelhető elmozdulást hozhat. Az igazi forgalmat a hitelkamatok jelentősebb csökkenése és újabb kamattámogatott hitelkonstrukció hozhatja meg, és jó jel, hogy a csökkenő trend megindult, az építőipari árak konszolidálódtak, és a belső kereslet újból erősödik. A 8,5%-os THM-plafon mellett már vannak 7,5-8%-os kamatszintek is, de a kereslet 6% alatti kamatoknál indulhat meg jelentősebben – mondta. Azt is megjegyezte, hogy a hitelezésen túl a GDP is hatással van a lakáspiacra, elemzői prognózisok 2024-re 2–4% közötti emelkedést jósolnak, ami várhatóan élénkülő lakáspiacot mutat, az első fél évben kisebb, a második fél évben nagyobb mértékben, így 2024-ben jöhet el a lakáspiaci fordulat, amihez az alacsony munkanélküliségi és a stabilan magas foglalkoztatottsági ráta erős alapot ad. Az ingatlanfejlesztők készen állnak, gyorsan tudnak majd reagálni egy újra élénkülő keresletre.
Mit hoz a jövő?
Takács Ernő kiemelte: azt látni kell, hogy a 2023 egy recesszióban eltöltött év, ahhoz képest egészen jól tartjuk magunkat.
2024-re már várunk egy izmosabb gazdasági növekedést,
aminek több lába van, az alacsonyabb infláció, a magasabb reálbér, a magasabb vásárlóerő beindít egy belső fogyasztást, ami gyengébb volt idén. Küszöbön áll a Magyarországnak szánt EU-s pénzek befagyasztásának feloldása, ami hatással lesz az építőiparra meg az ingatlanpiacra is. Az idei évet mínusz 0,5%-1%-os GDP növekedéssel zárjuk, jövőre 2,5-3%-kal számolunk, ami nagyon markáns különbség – hangsúlyozta. Pusztán ingatlanbefektetési oldalról nézve, nagyon más a helyzet 2008-hoz, 2009-hez képest, mert jelenleg Magyarországon nincs eladási kényszer, míg van olyan nyugati piac, ahol van. Vannak jó vételi lehetőségek, csak mindenki azt várja, hogy az árak lefelé mozduljanak.
150 éves Budapest
Az IFK elnöke elmondta azt is, hogy az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület a XI. Ingatlanfejlesztés Napján, az Ingatlanfejlesztés Anno sorozatának idei kötetével a „Budapest városrendezési szabályzatai” című kiadványával köszönti a 150 éves Budapestet. Emellett jelentős fejlesztésként megemlítette a Liget Budapest Projektet, valamint az annak környezetében megvalósult ingatlan- és városfejlesztési szemszögből fontos beruházásokat.
Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a Városliget beruházásának köszönhetően a környező utcákon is fellendültek az ingatlanfejlesztések és a VI., VII., és XIV. kerületi ingatlanhirdetésekben is rendre megjelenik hívószóként a Városliget közelsége. Megjegyezte, hogy a Liget vonzáskörzetében rengeteg olyan folyamatban lévő vagy már megvalósult beruházás van, amelyen tetten érhető a Liget Budapest Projekt mágnes hatása. Emellett a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum vagy a Ballonkilátó külföldi látogatóinak száma is emelkedik.
A vezérigazgató a feladatok között említette az Új Nemzeti Galéria megvalósítását.
XI. Ingatlanfejlesztés Napja - XI. Hallgatói Ötletpályázat
Takács Ernő, az IFK elnöke végül beszámolt arról is, hogy az Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából kihirdetik a XI. Hallgatói Ötletpályázat eredményét is, amelyet az IFK már tizenegyedszer írt ki a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára. A pályázat célja felhívni a jövő ingatlanfejlesztőinek figyelmét az ingatlanfejlesztés kihívásaira, lehetőségeire, az új formák, új megoldások komplexitására a különböző szempontok és szakterületek összehangolására. A Revitalizáció-értékteremtés címmel meghirdetett kiíráson az idén két témában pályázhattak a tanulók:
- 1. Goldmann György tér – méltó új épület a Műegyetemnek, interdiszciplináris kapcsolatok
- 2. Kőérberek Arzenál, avagy a volt kamaraerdei repülőtéri laktanya életre keltése
A győztes csapat tagjai 800 ezer forint pénzjutalomban részesülnek és kiutazhatnak 2024-ben a müncheni Expo Real világkiállításra, a második helyezett 500 ezer forint jutalomban részesül, a harmadik helyezett 300 ezer forint pénzjutalmat kap. A kezdeményezés elmúlt 11 évét értékelve Takács Ernő kiemelte: a pályaművek évről évre emelkedő száma és magas minősége bizonyítja a fiatalok alkotókészségét, tehetségét, kitartását, azaz értékteremtését, ami az ingatlanfejlesztés egyik legerősebb jellemzője. A jövő fejlesztőinek egyre több kihívásra kell megoldást találniuk, köztük környezetvédelmi, társadalmi elvárásokra, a fenntarthatóságra, a zéró kibocsátásra, vagy a mesterséges intelligencia felhasználására, a beadott pályaművek pedig jól tükrözik a fejlesztők új generációjának felkészültségét és kreativitását.
Címlapkép forrása: Getty Images
