Szeptemberben még november második felére várták a jóváhagyó döntést a magyar igazságügyi reformhoz kötött horizontális feljogosító feltételekről szóló eljárásban, de végül az Európai Bizottság két kérdése és az Orbán Viktor vezette kormány azokra adott válaszaival való késlekedése miatt ez decemberre csúszik. Így tehát az év utolsó hónapjában dönthet majd arról a Bizottság, hogy megfelel-e az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos horizontális feljogosító feltételnek Magyarország, így a kifizetések ezt követően indulhatnak meg. Mint arról többször írtunk: az Országos Bírói Tanács jogait megerősítő, a közhatalmi szervek fellebbezési, valamint a magyar bírák uniós jogorvoslati lehetőségeit erősítő törvénycsomag esetében az Európai Bizottság komoly előrehaladást látott már korábban is, de pár tisztázó kérdésre még várja a választ.
November elején Brüsszelből két kérdés érkezett már csak az igazságügyi függetlenség terén: egyrészt a Bizottság arra volt kíváncsi, milyen garanciák vannak arra, hogy a Kúria automatikus ügyelosztási rendje emberi beavatkozás nélkül működhet, másrészt azt akarták tudni, hogy milyen módon érvényesül a magyar bíróságok joga, hogy előzetes döntéshozatalért akadálytalanul fordulhassanak az Európai Unió Bírósághoz.
Mint magyar kormányzati forrásoktól megtudtuk, a válaszon még dolgozik az Igazságügyi Minisztérium, de hamarosan megküldhetik azt Brüsszelnek.
Úgy tudjuk, hogy ez jogszabálymódosítást is jelent az EUB-hoz beadható előzetes döntéshozatali kérelmek esetében. Azonban brüsszeli és magyar tisztviselők is azt mondták lapunknak, hogy ez csak technikai természetű, tisztázó módosítás lesz. (Az ügyben megkerestük az illetékes Igazságügyi Minisztériumot is, ahogy megérkezik a válaszuk, ismertetjük azt – a szerk.)
Arról korábban már írtunk, hogy több tisztviselő is arról tájékoztatta a Portfolio-t, hogy a magyar kormány kiküldött válaszai után az Európai Bizottságnak nagyjából 9-10 napja maradt azok kiértékelésére, és ezt követően tud döntést hozni arról, hogy felszabadítja a kohéziós források azon részét, amelyet más vitás ügyek nem blokkolnak (pl. jogállamisági eljárás, amely blokkol 6,35 milliárd eurót, illetve 3 horizontális kisebb ügy, ami együtt 2,7 milliárd eurót blokkol).
Tehát ha a magyar kormány válaszol, akkor 10-12 napja lesz a Bizottságnak az értékelésre, majd a döntéshozatalra, és most a Reuters – de lapunk több más forrás által megerősített – értesülései szerint ez elméletben fel is szabadíthat 13 milliárd eurónyi kohéziós fejlesztési pénzt.
Csütörtökön az Európai Bizottság egy rövid tájékoztatót tartott a magyar reformokkal kapcsolatban, és itt állapították meg, hogy a vitás pontokra adott válaszok után várhatóan megindulhatnak a kifizetések.
A hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó tisztségviselők szerint a magyar kormány által nyáron életbe léptetett igazságügyi reformok hozzájárultak a bírói függetlenség erősítéséhez. A Reuters forrása szerint a kormány és az Európai Bizottság ebben az ügyben már csak az utolsó vitás pontokról egyeztet. „Beérhet a folyamat, és ha minden rendben van ezekkel az intézkedésekkel, akkor felszabadulhat bizonyos mennyiségű pénz” – jelezte a forrás.
Úgy tudjuk ugyanakkor, hogy a 13 milliárd eurónyi elméletileg felszabaduló keret a gyakorlatban majd csak 10 milliárd euró felszabadítását jelenti, mivel vannak tematikus feljogosító feltételek is, amelyeket még teljesíteni kellene a magyar kormánynak.
Ezek összesen 7 milliárd eurót blokkolnak, de ezek részben átfedésben vannak a kondicionalitási eljárással, így csak 2,5-3 milliárd eurót blokkolnak majd a tematikus tételek. Korábban a Szabad Európa még arról számolt be, hogy a 13 milliárd euró mintegy felét (5,5-6 milliárdot) blokkolják a tematikus elemek, de most az ügyre rálátó forrásból úgy értesültünk, hogy csak 2,5-3 milliárdot az említett átfedések miatt.
A Bizottság egyébként akkor is kiad egy értékelést a horizontális feljogosító feltételekről szóló procedúráról december 15-ig, ha addig a magyar kormány nem válaszol a feltett két kérdésre. Ennek oka, hogy a tavaly év végi tanácsi döntés kötelezi a brüsszeli testületet, hogy ezt, illetve a jogállamisági feltételességi eljárásban a helyzetképet elkészítsék. Ez a jelentés azonban közvetlenül nem hat majd ki az igazságszolgáltatási ügyben hozott döntésre, csak a pillanatnyi állapotról ad majd látleletet az addig hatályossá vált magyar jogszabályok fényében.
Azonban már informálisan egyeztettek a felek arról, hogy mi lesz a magyar kormány válaszában, és ebből tudják kint, hogy a kormány egy jogszabálymódosítást hajt végre a magyar bírók Európai Unió Bíróságához való előzetes jogegyeztetési jogával kapcsolatban. Ebből látja azt a Bizottság, hogy ezt a procedúrát valószínűleg pozitív, jóváhagyó ítélettel zárhatják le.
A helyreállítási alapra és a többi kohéziós pénzre még várni kell
Csütörtökön érkezett az Európai Bizottság felől egy másik, nem éppen pozitív nyilatkozat, ami pedig a feltételességi eljárással kapcsolatos, nem a horizontális feltételek alakulásával. Ezen a téren a Bizottság még nem lát érdemi előrehaladást, ezt közölte Johannes Hahn költségvetési biztos:
Tavaly 6,35 milliárdnyi kohéziós forrást ugyanis zároltak a kondicionalitási (közismert nevén jogállamisági) eljárásban. Ennek a feloldásától még messze vagyunk, mert nem teljesítette még a 17 feltételt a kormány. Itt úgy tudjuk, hogy bár az ősszel történtek előrelépések, de még közel 3 ügyben (Erasmus-ügy, az Integritás Hatóság szerepe és a magyar vagyonnyilatkozatok hiányosságai) nem elégségesek a kormány lépései. Itt nagyjából jövő év elejére, a pesszimisták tavaszra számítanak előrelépésre az általunk megkeresett brüsszeli tisztviselők közül.
Ugyanez a helyzet a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) esetében is: a 27 szupermérföldkő maradéktalan teljesítésétől még messze van a magyar kormány, ebből 17 feltétel van a kondicionalitási eljárásban, amelyből ahogy említettük: van 3-4 terület, ahol még elvi megállapodás sincs. A 10,4 milliárd eurós helyreállítási keret egyrészt áll az eredeti, 5,8 milliárd eurós támogatási lábból, amihez jön hozzá a 4,6 milliárd eurós REPowerEU fejezet, amely 3,9 milliárd eurós hitelkeretből és további 0,7 milliárd eurós támogatásból áll.
Itt ma nem történt új fejlemény, a legfrissebb információ múlt heti:
AMint arról beszámoltunk: 0,92 milliárd eurónyi előlegfizetést – melynek első részlete jövő februárig érkezhet meg – hagyott jóvá a Bizottság azzal, hogy magát a módosított és kiegészített helyreállítási tervet jóváhagyta.
Mivel egyszerre több szálon fut a magyar ügy az EU-ban, ezért egymással párhuzamosan egyszerre is érkezhetnek látszólag egymásnak ellentmondó hírek. Érdemes ezért a részletekre is figyelni, hogy éppen mely eljárás és feltételek terén történt előrelépés, vagy éppen elakadás. Ezek határozzák meg ugyanis a Magyarországnak járó uniós források jövőjét.
Azt pedig egy magas rangú, a tárgyalásokra rálátó forrás határozottan, kategorikusan cáfolta, hogy a mostani bizottsági lépés a kohéziós források feloldásáról egy politikai alku része lenne, hogy az Orbán Viktor vezette kormány ne vétózza meg az Ukrajna csatlakozási tárgyalásairól szóló döntést az Európai Tanácsban, vagy a többéves pénzügyi keret (MFF) felülvizsgálatát. A Reuters szerint viszont továbbra is szó lehet egy ilyen alkuról.
Címlapkép forrása: EU
