Itt a bejelentés: teljesen új lakossági állampapírok jönnek 2024-ben

A megbeszélések folynak a hitelminősítőkkel, mi abból indulunk ki, hogy a magyar gazdaság egyre inkább túl van az elmúlt másfél év nehéz időszakán. Így arra számítunk, hogy vagy változatlan marad a besorolásunk vagy javulhat a kilátásunk. Vannak nyitott kérdések, melyekkel kapcsolatban egyeztetünk, de azt látjuk, hogy a tavalyi energiaválság lecsengett, ez a kedvező helyzet stabil maradhat, így a hitelminősítői kilátások is kedvezőek.

Részinformációim vannak, ezek biztatóak az uniós források kapcsán, de nem akarom ebben átvenni Navracsics Tibor és Bóka János miniszterek szerepét - mondja Varga Mihály az uniós forrásokkal kapcsolatos sajtóhírekre reagálva.

Az idei 4% körüli GDP-arányos kamatkiadás jövőre még csak minimálisan csökkenhet, de 2025-ben már közelebb lehet a 3, mint a 4 százalékhoz, 2026-ban pedig reményeink szerint 3 százalék alatt lesz - mondja Kurali. Ehhez Varga Mihály annyit tesz hozzá, hogy várakozásaik szerint 2025-ben már 800 milliárd forint megtakarítása lehet a költségvetésnek ezen a soron az idei szinthez képest.

Van egy parlament által elfogadott 2024-es költségvetés, a finanszírozási terv összeállításakor ebből kell kiindulnunk.

A kormány továbbra is hiánycsökkentő pályán kíván maradni, nem kívánjuk a hiánycélt módosítani

- válaszolta a Portfolio kérdésére Varga Mihály. Az uniós költségvetési szabályok szigorodása sem teszi ezt lehetővé, hiszen szembe kell néznünk azzal, hogy túlzott deficit-eljárás alá kerülünk, ha 3 százalék felett lesz a hiány.

Folyamatosan monitorozzuk a helyzetet, amennyiben szükséges, akkor hozzá fogunk nyúlni a költségvetéshez, de ezt most nem látjuk így

- teszi hozzá Varga.

Maximum 2 milliárd dollárnyi és egymiliiárd eurónyi devizakötvénnyel számolunk 2024-ben, utóbbi várhatóan zöld kötvény lesz - mondja Kurali Zoltán. Kiemeli, hogy szeretnék tovább bővíteni az ESG-befektetők körét. A 2024-es devizakötvény-kibocsátás kevesebb mint a fele lehet az ideinek - hangsúlyozza.

Azt gondolom, hogy az uniós forrásokról való lehetséges megállapodás kapcsán pozitív kockázatok is vannak ebben a finanszírozási tervben - mondta Kurali Zoltán előadása végén.

A jelenlegi finanszírozási terv az érvényben lévő költségvetési törvény alapján készült, ami 2500 milliárd forintos finanszírozási igényen alapul, de mi a likviditási pufferek miatt 2643 milliárd forintos nettó kibocsátással számolunk - mondja Kurali Zoltán.

AZ INTÉZMÉNYI FORINTPIACON NETTÓ NEGATÍV KIBOCSÁTÁSSAL SZÁMOL AZ ÁKK - EMELI KI A VEZÉRIGAZGATÓ.

Csereaukciókat 500 milliárd forint értékben hajtana végre az adósságkezelő, elsősorban a 2025-26-os papírokból, melyek az MNB-nél vannak és idő előtt visszavásárolnák őket. A kintlevő sorozatok számát csökkenteni szeretné az ÁKK, folytatnák a zöld kötvények kibocsátását.

A lakossági befektetők esetében megvalósul majd az egyszerűsített számlanyitás a Magyar Államkincstárban. Jönnek új termékek:

• 3 éves fix állampapír: FIXMÁP
• 5 éves bónusz állampapír, aminek a PMÁP-hoz hasonlóan lesz hozamprémiuma
• júniusban a MÁP+ ötödik születésnepja alkalmával megújul az állampapír, átárazzuk. A jövőben nem ötéves, hanem egyéves papírként fogjuk kezelni, de továbbra is ötéves papír lesz. Szigorú értékesítési korlátok lesznek, szigorúbbak, mint jelenleg a PMÁP esetében. Ezzel párhozamosan megszűnik az 1MÁP.

A kamatkiadások emelkedése elsősorban a belföldi befektetők felé valósult meg, a külföldi szereplők felé kisebb mértékű volt a növekedés. A kamatkiadások jövőre még minimálisan csökkenhetnek, az igazi fordulat csak 2025-ben jöhet, amikor a PMÁP-hozamok átárazódnak - mondja Kurali.

A belföldi intézményi befektetők tulajdoni aránya csökkent a teljes adósságon belül, a lakosság részaránya növekedett, illetve a külföldi befektetők aránya is növekedett az év elején, azóta stagnált. Várakozásaink szerint a bankok vissza fognak jönni és vásárolni fognak állampapírokat, ami a külföldi résztulajdon csökkenését fogja eredményezni - mondja az adósságkezelő vezérigazgatója.

Továbbra sem tervezzük a PMÁP visszavásárlási árfolyamának módosítását 99 százalékról, ez így marad. Nem gondoljuk, hogy az emberek vissza fogják ezt váltani akkor, amikor alacsonyabb lesz az infláció - szögezi le Kurali Zoltán.

A tavalyi évvel összehasonlítva a forint most sokkal erősebb és sokkal kevésbé változékony, ez segíti a finanszírozási kondíciókat - mondja Kurali Zoltán. Emellett kiemelte a hozamok csökkenését és Magyarország mérséklődő hozamfelárát.

Az ÁKK vezérigazgatója arra számít, hogy a kedvező piaci környezet 2024-ben is fennmarad, mivel a nagy fejlett jegybankok várhatóan leállnak majd a kamatemelésekkel, ami csökkenő hozamszinteket jelenthet az állampapírpiacon.

Az idei költségvetésben a GDP 1,4%-ának megfelelő összegben előfinanszíroztunk uniós programokat, emellett a büdzsé állja az ukrajnai menekültek ellátását és a migráció elleni küzdelem költségeit.

Célunk az egyensúlyi mutatók további javítása, a parlament által elfogadott 2,9 százalékos hiánycél az iránytűnk a jövő évre

mondja a miniszter. Hozzáteszi, hogy az adósság szerkezetében sem készülnek jelentős változásokra, a devizaarány csökkentése és a lakosság minél aktívabb bevonása marad a cél.

Az adósságot csökkenő pályán tartjuk, a tavalyi 73,3 százalékról idén 70 százalék környékére, jövőre pedig 67 százaléákra csökkenhet. Emellett az államadósság átlagos hátralévő futamideje nőtt, és az adósság szerkezete kedvezőbbé vált, csökkent a külföldiek aránya.

Az ország stabilitása a lakosság erőteljesebb bevonásával valósul meg, ma már az államadósság 22 százalékát finanszírozza a lakosság

- emeli ki Varga. Hozzáteszi, hogy az idén is mintegy 40 ezerrel bővült a lakossági állampapír-befektetők száma, ami már 830 ezer embert jelent.

Bár a kamatok emelkedése miatt a magyar állam kamatkifizetései is emelkedtek, de ennek szerkezete a magyar háztartásoknak kedvez, csökkent a külföldiek aránya.

Nehéz, válságokkal teli időszakot élünk át - kezdi a sajtótájékoztatót Varga Mihály. A magyar gazdaságnak ebben az időszakban is teljesítenie kellett, a finanszírozásnak is működnie kellett, ebben kiválóan teljesítettünk, hiszen saját erőből oldottuk meg a felmerült finanszírozási kérdéseket - emeli ki a miniszter.

A magyar gazdaság egyensúlyi pozíciója és növekedési kilátásai egyértelműen javulnak, ezt tükrözik vissza a statisztikák - teszi hozzá Varga. Eközben a munkaerőpiac továbbra is feszes, és örömteli tény, hogy a külföldi működőtőke-beáramlás rekordot érhet el 2023-ban.

Délelőtt tíz órától a Pénzügyminisztériumban tart sajtótájékoztatót Varga Mihály és Kurali Zoltán, akik az elmúlt évekhez képest szokatlanul korán mutatják be a 2024-es finanszírozási tervet. Ez gyakorlatilag arról szól, milyen úton vonna be forrásokat jövőre az állam, hogy fedezze a költségvetési hiányt és a lejáró állampapírokat.

A kormány egyelőre kitart jövőre a 2,9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány mellett, az elemzők és közgazdászok szerint azonban komoly kihívás lesz ennek teljesítése. A hírek szerint legkorábban az első negyedévben vizsgálhatja majd felül a büdzsét a kormány, addig azonban a most bemutatásra kerülő finanszírozási tervet még az érvényes hiánycélhoz kell igazítani.

Az eseményről a Portfolio élőben tudósít majd.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Mónus Márton