Az S&P szakemberei szerint jövőre 2,6 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság, majd 2025-26-ban hasonló, átlagosan 2,8%-os GDP-bővülést várnak. Az idei évre 0,5 százalékos visszaeséssel számolnak, ami elsősorban a szigorú gazdaságpolitika következtében visszaeső fogyasztás eredménye. A stabil kilátásunk arra utal, hogy a kicsi, nyitott magyar gazdaság 2024-ben magára talál az idei visszaesést követően – írják az elemzésben. A szakemberek szerint a növekedés beindulása a fiskális és a monetáris politika számára is lehetővé teszi majd, hogy visszaépítse mozgástere egy részét.
Az előrejelzésünk azon a feltevésen alapul, hogy Magyarország és az EU megállapodnak az uniós források folyósításáról és 2024 első felében a pénzek egy része felszabadul
- állapítják meg rögtön az elemzés elején. Az S&P friss előrejelzése abból indul ki, hogy sem a kohéziós források, sem a helyreállítási alap esetében nem lesz jelentős forrásvesztés, legfeljebb a kifizetések akadozhatnak. Jelenlegi várakozásaik szerint elsősorban a helyreállítási alap forrásai indulhatnak meg 2024 első felében.
A hitelminősítő figyelmeztet arra, hogy a fiskális konszolidáció a vártnál tovább tarthat, ugyanakkor elengedhetetlen lenne a nettó államadósság stabilizálása középtávon. 2023-ra a kormány által módosított 5,2%-ra várják a GDP-arányos költségvetési hiányt,
2024-ben azonban szerintük a tervezett 2,9% helyett 4,5% lehet a deficit.
Sőt, még 2025-ben is 3 százalék felett lehet a hiány, csak 2026-ban érheti el a jövő évre tervezett 2,9 százalékot. A költségvetés problémáit a várttól elmaradó áfabevételek, a magas kamatkiadások és szociális kiadások, valamint az uniós társfinanszírozás elmaradása okozzák. Ugyanakkor a vártnál rosszabb helyzet miatt azt gondolják, hogy a GDP-arányos adósságráta 72% körül stabilizálódik majd egészen 2026-ig.
Negatív döntés jöhet, ha a jelenlegi várakozásainkkal ellentétben az Európai Bizottság jelentős forrást von meg Magyarországtól, vagy az ország energiaellátása veszélybe kerül. Mindkét kimenetel gyengítené a növekedési kilátásokat és a költségvetési konszolidációt – emelik ki a cég szakértői. Ebben az esetben pedig a külső nyomás ismét erősödhetne a forint árfolyamán, ami az inflációban is megjelenne rontva az MNB helyzetét.
Pozitív döntésre számíthatunk, ha a magyar gazdaság ikerdeficitje a vártnál gyorsabban mérséklődik, ebben az esetben a költségvetési hiány a magas kamatkiadások ellenére erőteljesebben csökkenhetne, ami az adósságot is meredekebben csökkenő pályára állítaná.
Az energiabiztonság kapcsán kiemelik, hogy az idei télen várhatóan nem lesznek fennakadások a tárolók magas töltöttsége és a csökkenő fogyasztás miatt, de továbbra sem lehet kizárni, hogy később veszélybe kerül az ellátás. A magyar ipar ugyanis Európában az egyik leginkább energiaintenzív, az ország pedig kiemelten rá van utalva az orosz nyersanyagra. Ráadásul a teljes leválást Oroszországról nehéz lenne végrehajtani rövid távon.
A hitelminősítő a korábbiakhoz hasonlóan kiemeli, hogy a veszélyhelyzet évek óta történő folyamatos meghosszabbítása azt mutatja, hogy a fékek és ellensúlyok gyengék a magyar intézményi rendszerben, ami kiszámíthatatlanná teheti a gazdaságpolitikai döntéseket is. Hozzáteszik, hogy a kormány néhány lépése csökkenti a régóta fennálló sérülékenységünket, mások azonban, mint például a különböző szektorokra kivetett különadók rontják a hosszútávú képet.
Az infláció idén 17,3 százalék lehet, majd 2024-ban 4,8 százalékra csökkenhet, de csak a jövő év második felében éri majd el újra a jegybank célsávját. Ráadásul az S&P szerint
nőtt annak esélye, hogy a béremelések, a másodkörös hatások és az újra felerősödő áremelkedések miatt tartósan magasan ragad a magyar áremelkedési ütem.
Címlapkép forrása: Getty Images
