Nem okozott meglepetést a KSH a részletes GDP-adatokkal. A 0,9%-os negyedéves növekedés megegyezik a korábbi becsléssel, ami azt jelzi, hogy a magyar gazdaság egy évnyi gyengélkedés után erőre kapott. Kilenc hónapnyi visszaesés után az idei második negyedév stagnálást hozott, tehát a recesszió már ekkor véget ért.
Egyelőre azonban kettősség jellemzi a gazdasági folyamatokat:
- amíg a termelő szektor (ipar, építőipar, mezőgazdaság) növekszik,
- addig a belső fogyasztáshoz köthető szolgáltatások visszaesnek.
A termeléshez köthető szektorok növekedése kifejezetten jó hír a gyenge európai konjunktúra, a magas hazai kamatszint és a bizonytalan kilátások közepette, ugyanakkor a szolgáltatások visszaesése továbbra is azt mutatja, hogy a lakosság képtelen növelni a fogyasztását a visszaeső reálbérek miatt, miközben a beruházások is kedvezőtlenül alakulnak.
Ahogy az alábbi ábrán látható, az elmúlt negyedévek recessziójának hatására a magyar gazdaság leszakadt a korábbi trendtől, ám az idei harmadik negyedévben már szerény javulásról beszélhetünk. A következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy a gazdaság egy új trendvonal mentén halad majd (kék vonal), vagy képes lesz visszakapaszkodni a korábbi (narancssárga) trendre, amit a Covid-válság okozta sokk után egyszer már megtett.
Éves bázison azonban egyelőre még nincs növekedés, ugyanis szezonálisan igazított adatok alapján 0,3%-kal csökkent a gazdaság teljesítménye. Miután azonban a hazai gazdaság már nem mutat akkora visszaesést éves bázison, mint a megelőző negyedévekben, illetve az eurózóna gazdaságának lassulása folytatódik, így a hazai és az euróövezeti gazdasági teljesítmény közötti különbség minimálisra olvadt. Ahogy az alábbi ábrán látható, az elmúlt negyedévekben 2%-pontot meghaladó mértékű volt az euróövezet növekedési többlete, ám nagyon úgy tűnik, hogy a következő időszakban ha szerény ütemben is, de újraindulhat a konvergencia.
Ami a részleteket illeti, éves alapon továbbra is gyengén muzsikálnak a magyar gazdaság szektorai. Csak a mezőgazdaság tűnik ki a robusztus növekedésével, ami egyrészt a kedvezőtlen tavalyi teljesítménnyel (alacsony bázis), illetve a jó idei terméssel függ össze. A nagy súlyú szolgáltatószektor visszaesése továbbra is azt mutatja, hogy a háztartások reáljövedelme kedvezőtlenül alakul az EU-rekorder infláció miatt, ráadásul óvatossági megfontolások is meghúzódhatnak a költések visszaesése mögött.
Ahogy az alábbi ábrán látható, éves bázison a mezőgazdaság nagyon jelentős mértékű hozzájárulása hatalmasat húzott felfelé a GDP-n.
Számításaink szerint az időjárásfüggő mezőgazdaság nélkül 3,8% körüli lenne a GDP-visszaesés, ami csak kicsit jobb a második negyedéves (szintén mezőgazdasági nélküli) adatnál. Mindez azt a képet erősíti, hogy a magyar gazdaság továbbra is komoly problémákkal küzd, és egyelőre (éves bázison) nem beszélhetőnk egy erős kilábalási periódus megindulásáról, sokkal inkább arról, hogy a gödör aljáról szépen lassan lekezdtünk felfelé kapaszkodni.
Miután az idei első három negyedévben 1,2%-kal esett vissza a magyar gazdaság, így arra már nincs esély, hogy 2023-ban elkerüljük a recessziót. Ahhoz is egy kifejezetten erős negyedik negyedévre lenne szükség, hogy mérsékelt legyen az éves átlagos visszaesés. Egyelőre a 2024-es kilátások is bizonytalanok: az európai gazdaság továbbra is gyengélkedik, miközben az EU-források beáramlását is nagy bizonytalanság övezi. A vállalatok és a lakosság is küzd a tartósan magas (a jegybanki célszint többszörösére rúgó) áremelkedéssel, de a jó hír az, hogy az idei visszaesés után jövőre már emelkedhetnek a reálbérek. Ez pedig támogathatja a fogyasztás növekedését is, jóllehet, a megtakarítások visszaépítése és az óvatossági megfontolások lassú oldódása akadályokat gördíthet a kilábalás elé. Mint ahogy a csökkenő, de továbbra is kifejezetten magas kamatszint is gondot jelenthet a vállalatok számára. Összességében a 2024-es esztendő már növekedést hoz majd Magyarországon, egyelőre azonban nem látszik az a húzóerő a gazdaságban, ami miatt kifejezetten erős évre lehetne számítani.
Címlapkép forrása: Getty Images
