A tárgyalások középpontjában az áll, hogy az év vége előtt sürgősen politikai megállapodásra kellene jutnia a tagállamoknak. A fő gond az, hogy az uniós kormányoknak elegendő időt kell hagyni arra, hogy április előtt véglegesítsék a jogi szöveget az Európai Parlamenttel, mivel azután a képviselők a júniusi EP-választások előtt kampánykörútra indulnak, ami késleltetheti a jogalkotást.
A tagországok közötti megosztottság nyilvánvaló, különösen a védelmi kiadások és a zöld kezdeményezések terén engedékenységet szorgalmazó Franciaország és Olaszország, valamint a takarékos észak-európai nemzetek között, amelyek ragaszkodnak egy jelentős és hatékony megállapodáshoz. Németország kulcsszerepet játszott abban, hogy a szövegtervezetbe kemény számokat építettek be, amelyek előírják, hogy a GDP 60 százalékát meghaladó adóssággal rendelkező országoknak az adósságuk csökkenésével párhuzamosan éves hiányukat a GDP körülbelül 1,5 százalékára kell korlátozniuk.
Mint ismert, az SGP korábbi szabályozásában csak annyit írtak elő, hogy a GDP 60 százalékát nem haladhatja meg tartósan egy ország államadósságszintje, valamint a költségvetési hiány sem lehet magasabb a GDP-arányos 3 százaléknál.
A vacsora előtti megbeszéléseken Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök az adósságszabályokkal foglalkozott, hangsúlyozva a kiegyensúlyozott és elfogadható kompromisszum megtalálásának fontosságát. A javasolt reform célja, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum egységes költségvetési kiigazítási követelményeitől az egyes tagországokra szabott, kétoldalúan megtárgyalt, egyedi büdzsétervek felé mozdítsák el – számolt be a Politico.
A jelenlegi terv négyéves ütemtervet ír elő az GDP-arányos államadósság csökkentésére, illetve hétéves időszakot az uniós prioritásokhoz igazodó stratégiai reformokat és beruházásokat végrehajtó országok számára.
Az év során Németország amiatt bírálta a terveket, mert ambiciózusabb adósságcsökkentési célokat szorgalmazott, míg a magas hiányt mutató országok, például Franciaország, Olaszország és Belgium túlságosan megterhelőnek találták a követelményeket. Az ellenjavaslatok, köztük a Tanács spanyol elnökségének javaslata, amely a GDP 1 százalékának megfelelő adósságcsökkentést javasol évente, de 14 vagy 17 éves időtartamra, közelebb hozta egy kompromisszum lehetőségét.
Bár eleinte a magyar kormány sem támogatta a reformterveket, mostanra beállt a fősodorba, miután a zöldfejlesztések és a védelmi kiadások levonhatók az adósságszintből, amikor a túlzottdeficit-eljárások kerülnek napirendre egy országnál.
Az új szabályok 2025-re tervezett végrehajtása ellenére – a GDP 3 százalékát meghaladó hiányt felmutató országok esetében kivételt képeznek – a folyamatban lévő tárgyalások által generált lendületet pozitív fejleménynek tekintik az EU költségvetési politikájának átalakítása szempontjából.
Reggeli, a Magyar Nemzetben megjelent pulicisztikájában, melyebben a német gazdaság helyzetét értékeli, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy bekezdés erejéig kitért az SGP-reformra is. Mint írta, „a német költségvetési és kormányválság következtében uniós szinten is megkérdőjeleződik a szigorúbb költségvetési szabályokhoz való visszatérés szándéka”. A tárcavezető szerint a német alkotmánybíróság legutóbbi, az ország költségvetését veszélybe sodró döntése miatt viszont hiteltelen a németek követelése.
Címlapkép forrása: EU
