Jönnek az új lakossági állampapírok, de mi lesz a PMÁP-pal? Az ÁKK vezére elárulta
Az utóbbi napokban ismét erőre kapott a lakossági állampapírok visszaváltásával kapcsolatos téma, azt követően, hogy az államkincstáron megjelent egy részben erre is kitérő kérdőív. Miért volt erre szükség, milyen célt szolgál a kérdőív?
Kurali Zoltán: Korábban még nem kérdeztünk ilyesmit az ügyfelektől, de szerettük volna megtudni, milyen szempontokat mérlegelnek a befektetéseik során. Ezek a válaszok segítenek minket jobban megérteni az ügyféligényeket és a termékfejlesztés során is hasznosítani tudjuk őket, ugyanakkor a PMÁP 99%-os visszavásárlási árfolyamán nem kívánunk változtatni.
Ahogy most, korábban is több ízben elhangzott a kormány és az ÁKK oldaláról: nem fognak változni a Prémium Magyar Állampapír visszaváltási feltételei, a visszaváltási árfolyam a jövőben is 99%-on lesz az államkincstárnál. Mi lesz akkor, ha a 2025-ben a nagy kamatkifizetéseket követően a befektetők egy része idő előtt kiszáll a papírból és más befektetés után néz. Erre van már valami terve az ÁKK-nak?
K. Z.: Hangsúlyoznám még egyszer: a Prémium Magyar Állampapír 99%-os visszavásárlási árfolyamát, amelyet a kincstárnál, illetve a bankoknak az opciós visszavásárlás keretében jegyzünk, nem fogjuk változtatni. Nem is szükséges módosítani, ennek oka, hogy ez egy változó kamatozású papír, így az árfolyama sokkal kisebb mértékben változik a kamatváltozások hatására, mint egy fix papír esetében. A PMÁP-nak akkor fog csökkenni a kamata, amikor az infláció is alacsonyabb lesz. Alacsonyabb infláció esetében várhatóan a kamatkörnyezet is alacsonyabb lesz.
Azért nem várunk tömeges visszaváltást 2025-ben a PMÁP-nál – szemben a MÁP+-nál korábban tapasztaltakkal –, mivel alacsonyabb infláció esetében a befektetők az alternatív lehetőségeket is nézni fogják. Alacsonyabb kamatkörnyezetben viszont az alternatív lehetőségek kamata is csökken, így az infláció felett prémiumot fizető papír a jövőben is vonzó befektetési lehetőség maradhat.
Természetesen nem zárhatjuk ki, hogy lesznek, akik idő előtt eladják a prémium állampapírt, de ebben az esetben az adósságkezelő abban az alacsonyabb kamatkörnyezetben fogja tudni újrafinanszírozni az állományt.
A MÁP+-nál azért láthattunk nagyobb visszaváltásokat tavaly, mivel egy fix kamatozású papír, így ahogy mentek fel a kamatszintek, magasabb lett az alternatív befektetések hozama, a racionálisan gondolkodó befektető pedig értelemszerűen ez utóbbit választotta.
Részben ebből tanulva döntöttünk úgy, hogy a MÁP+ megújításakor nem engedjük, hogy a jövőben ilyen mértékű állomány épüljön ki benne, a MÁP+ esetében is jön majd az értékesítési korlát.
Jelenleg a lakossági állampapírokban lévő megtakarítás 70%-át PMÁP-ban tartják a magyarok. A legutóbbi sajtótájékoztatón elhangzott, hogy tervben van a lakossági állampapír-paletta további egyszerűsítése és megújítása. Pontosan milyen újdonságok lesznek jövőre?
K. Z.: A Prémium Magyar Állampapír megmarad a 25 millió forintos értékesítési korláttal és a mostani, hibrid konstrukcióban: az első kamatperiódusban marad a fix kamat, ha viszont tovább csökkennek a kamatszintek, vagyis a jegybanki alapkamat és a DKJ-hozamok is lejjebb jönnek, ezt a fix hozamot lefelé fogjuk módosítani.
Ez azt jelenti, hogy további kamatcsökkenés esetén az első kamatperiódus esetében is visszajöhet az infláció, mint kamatbázis a PMÁP-nál?
K. Z.: Addig biztosan nem, amíg a 2023-as magas átlagos infláció el nem tűnik a rendszerből. Ez azt jelenti, hogy 2024-ben nem fogjuk visszahozni kamatbázisként az inflációt, marad a fix kamat az első kamatperiódusra.
A jövőben azonban, amikor normalizálódik az infláció mértéke, visszaállhat a PMÁP megszokott, inflációkövető kamatozása már az első kamatperiódusnál is.
Jövőre lesz egy jelentősebb kamatkifizetés a lakosságnak, kb. a GDP 2%-át elérve, a kérdés az, hogy ezt a lakosság mibe fogja visszaforgatni. A jövő évi finanszírozási tervben akkora mértékű nettó finanszírozást várunk a lakosságtól, amekkora a kamatkifizetés lesz. Egy teljesen új helyzet áll tehát elő, így számunkra az a kérdés, hogyan tudunk egy olyan termékpalettát összeállítani, amelyben mindenki megtalálja a számításait, és azoknak is legyen reális alternatívája, akik nagyobb kamatkifizetést kapnak jövőre.
Ezért döntöttünk úgy, hogy bevezetünk egy hosszabb, 5 éves futamidejű, az utolsó két évben nagyobb kamatprémiumot fizető Bónusz Magyar Állampapírt, és egy fix kamatozású, 3 éves állampapírt (FixMÁP). Jelenleg inverz hozamgörbét látunk, azaz a 3 éves államkötvény hozama alacsonyabb, mint a DKJ-hozam, de ahogy laposodik az inverz görbe, úgy lehet egyre vonzóbb alternatíva egy fix kamatozású papír.
Ezt a két konstrukciót januárban tervezzük bevezetni a lakosság számára.
Júniusban pedig, amikor a hozamgörbe már kellően lapos, illetve adott esetben pozitív tartományba jön vissza a meredeksége, átalakítjuk a MÁP Pluszt is. Megmarad a lépcsős, fix kamatozás és az 5 éves futamidő, de várhatóan már nem lesz féléves, csak éves kamat. A papírt átárazzuk, figyelembe véve a FixMÁP akkori kamatát és az aktuális piaci hozamokat, és ezzel egy időben megszüntetjük az Egyéves Magyar Állampapírt. Államadósság-kezelés szempontjából közel ugyanaz az 1MÁP és az egy év múlva kamatfordulón visszaváltható MÁP+, kockázatkezelési szempontból figyelembe vesszük a MÁP+ éves kamatfordulós visszaválthatóságát. Befektetői szemmel persze vonzóbb lehet a második évtől magasabb kamatot adó konstrukció, így vélhetően kevesebben is váltják majd vissza a megújult MÁP+-t.
Két, hasonló típusú terméket fenntartani tehát nincs értelme, ezért döntünk a MÁP+ megújításával párhuzamosan az 1MÁP kivezetése mellett.
A jelenlegi kamatokat nézve van különbség a két termék között, hiszen az egyéves papír 8%-os éves hozamot ad, miközben a MÁP+ egy évre 3,75%-ot.
K. Z.: Természetesen van különbség. A MÁP+ egy alvó termék most, de az átárazáskor oda fogjuk rakni a kamatot, ahol akkor az 1MÁP lenne és a piaci kamatok lesznek.
A MÁP+ ismét fel fog éledni, amikor újraárazzuk, de a bevezetendő értékesítési korlát miatt nem fog olyan nagyra nőni az állománya, mint korábban.
A lakossági állampapírok kapcsán korábban többször is elhangzott a 11 ezermilliárd forintos cél. Ez még mindig él?
K. Z.: Véleményem szerint már elértük, a lakosság állampapír-tulajdona bőven 11 ezermilliárd forint felett van. A mi célunk az, hogy a lakosság nettó pénzügyi eszközein belül az állampapírok részesedése elérje a 20-25% közötti szintet, így más termékekkel szemben sem lehet kiszorító hatásról beszélni.
Varga Mihály a napokban arról beszélt, hogy minden magyar állampolgár számára kincstári számlát nyitna a kormány. Erről lehet már többet tudni?
K. Z.: Erről miniszter úr fog hamarosan tájékoztatást adni. Az ÁKK oldaláról azt gondoljuk, mérsékelni kell a belépési korlátokat, minél egyszerűbbé téve a számlanyitás lehetőségét a Web- és MobilKincstár platformokon és minél jobbá a felhasználói élményt. Ezzel kapcsolatban zajlik egy komoly fejlesztés, jó úton haladunk vele, de miniszter úr fog erről bővebben beszélni, várhatóan a következő hetekben.
Mire alapozza az ÁKK azt a feltevést, hogy a GDP 2%-át elérő kamatkifizetéseket egy az egyben állampapírba fekteti vissza a lakosság?
K. Z.: Az elmúlt években GDP-arányosan nagyjából 6%-on volt a megtakarítási ráta, az állampapírok piaci részesedése ebből a GDP 2%-a környékén mozgott. Most az fog változni az eddigiekhez képest, hogy a lakossági állampapír-tulajdonosok kamatjövedelme jelentősen megugrik. Ugyanannyit várunk most is nettó lakossági finanszírozásként, amit a lakosság eddig is megtakarított és hozzánk hozott, ezt segíti a jóval nagyobb kamatjövedelem.
A csereaukciók kapcsán többször is elhangzott már a 2025-2026-os nagyobb lejárat, aminek egy része az MNB-nél van.
K. Z.: Pontosítanám, biztosítékként van az MNB-nél, a koronavírus járvány idején nyújtott ún. fix kamatozású fedezett hiteleszköz (piaci szlenggel „MNB repo”) mögött. Elsősorban a 2025/C, 2025/B, 2026/E és 2026/F papírokat érintik majd a csereaukciók a következő időszakban főleg ezek a papírok vannak bent fedezetként a jegybank repo műveletei mögött, azonban a szerződés szerint ki lehet cserélni a fedezetet bizonyos esetekben. Azt nem tudjuk megbecsülni, hány bank alkalmaz olyan számviteli eljárást, ami nem teszi lehetővé a fedezetbe adott állampapírok cseréjét. A 2025-ös és 2026-os lejárati csúcsok mérséklése érdekében igyekszünk a csereaukciók keretében valamennyit ebből már most visszavenni a piacról, meglátjuk mekkora sikerrel. Idén 177 milliárd forint értékben terveztünk csereaukciókat, ebből december elsejéig 105 milliárdnyi került pénzügyi teljesítésre. Az ÁKK-nak az a célja ezzel, hogy mozgásteret építsen 2025-re, mivel akkor jelentősebb, 2200 milliárd forint körüli MNB repo fog lejárni, így amit tudunk, visszacserélünk előtte, aztán meglátjuk, milyen alternatíváink lesznek akkor, adott esetben akár deviza lakossági vonalon.
Az MNB a mennyiségi lazítás (QE) során is jelentősebb mértékű állampapírt halmozott fel. Ezt tervezi-e idő előtt visszavenni az ÁKK vagy kiüli lejáratig az adósságkezelő?
K. Z.: A magyar QE előnye a hasonló nemzetközi eszközvásárlásokhoz képest, hogy jellemzően hosszú papírokat vett a jegybank, a rövid oldalon a repón keresztül avatkozott be. Az első olyan sorozat, amiben jelentős jegybanki állomány van, a 2029/A, vagyis majd egy későbbi kérdés lesz, mit akarunk ezekkel kezdeni, de nyilván jó tudni, hogy hol vannak a papírjaink.
Címlapkép forrása: ÁKK