Az október végéig rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az év mintegy 1,4 Celsis fokkal (±0,12°C fokos bizonytalansági intervallummal) meghaladta az 1850–1900-as iparosodás előtti referencia értéket. A 2023-as év és 2016, illetve 2020 közötti különbség – amelyek korábban a legmelegebb éveknek számítottak – olyan mértékű, hogy az utolsó két hónap nagy valószínűséggel nem befolyásolja a rangsort.
Az elmúlt kilenc év, 2015 és 2023 között a legmelegebb volt a feljegyzések szerint. Az El Niño esemény, amely 2023 tavaszán, az északi félteke északi részén jelentkezett és a nyár folyamán gyorsan fejlődött, valószínűleg tovább emeli 2024 hőmérsékletét, mivel
az El Niño jellemzően a csúcspontja után gyakorolja a legnagyobb hatást a globális hőmérsékletre.
"Ezek több mint egyszerű statisztikák. Azt kockáztatjuk, hogy elveszítjük a versenyt a gleccsereink megmentéséért és a tengerszint emelkedésének megfékezéséért. Nem térhetünk vissza a 20. század éghajlatához, de most kell cselekednünk, hogy csökkentsük az egyre barátságtalanabbá váló éghajlat kockázatát ebben és az elkövetkező évszázadokban. A szélsőséges időjárás nap mint nap életeket olt ki és a lehetetlenné teszi a megélhetést. Emiatt fontos, azaz mindenképpen biztosítani kell, hogy a korai veszélyjelzések mindenkit megvédjenek" – mondta Prof. Petteri Taalas, a WMO főtitkára a jelentésben.
A globális átlaghőmérséklet különbsége az 1850-1900 közötti átlaghoz képest:
A jelentés egyes fontosabb megállapításai:
- A szén-dioxid szintje 50%-kal magasabb, mint az iparosodás előtti korszakban, ami hőt köt meg a légkörben. A CO2 hosszú élettartama azt jelenti, hogy a hőmérséklet még hosszú évekig emelkedni fog.
- A tengerszint emelkedésének mértéke 2013–2022 között több mint kétszerese a műholdas mérések első évtizedében tapasztaltnak (1993–2002), mivel az óceánok felmelegedése, valamint a gleccserek és jégtakarók olvadása folytatódik.
- Az antarktiszi tengeri jég maximális kiterjedése a déli félteke telének végén ebben az évben volt a legalacsonyabb a mérések szerint, 1 millió négyzetkilométerrel (több, mint Franciaország és Németország területe együttvéve) kevesebb, mint a korábbi rekordalacsony érték.
- Az észak-amerikai és európai gleccserek ismét szélsőséges olvadási szezont éltek át, a svájci gleccserek az elmúlt két évben a térfogatuk mintegy 10 százalékát veszítették el.
- Az óceánok hőtartalma 2022-ben érte el a legmagasabb szintet, ami a 65 éves megfigyelési sor legutolsó rendelkezésre álló teljes évének adata. A felmelegedés várhatóan folytatódni fog – ez a változás évszázados és évezredes időtávlatban visszafordíthatatlan.
- 2023-ban a globális átlagos tengerszint a műholdas mérések szerint (1993 óta) rekordmagasságot ért el, ami az óceánok folyamatos felmelegedését, valamint a gleccserek és jégtakarók olvadását tükrözi.
Címlapkép forrása: Getty Images
