Az uniós nagykövetek kedden ülnek össze, hogy megvitassák a december közepi csúcstalálkozó napirendjét, és az előzetes következtetéseket, amelyek alapján szavazhatnak a tagállami vezetők. A listán szerepelni fog az Ukrajnával és Moldovával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló határozattervezet is az előzetes várakozások szerint. Még úgy is, hogy az Európai Bizottság november közepi javaslata óta Orbán Viktor magyar miniszterelnök többször is határozottan kijelentette: a kormány megvétózza a folyamat elindítását.
Ahogy arról már pénteken részletesen írtunk: bár az Európai Bizottság sok kényes ügyet inkább a jövő év eleji csúcsra halasztott el – csak részben a belengetett magyar vétók miatt –, de pont Ukrajna esetében szinte az összes másik EU-s ország egyetért a tárgyalási folyamat megnyitásával, ezért ezt felvennék a jegyzékbe. Forrásaink szerint
mivel egy legalább évtizedes csatlakozási tárgyalási sorozat indulhatna meg így Kijev és Brüsszel között, a legtöbb tagállam szerint a vitás ügyeket bőven ráérnek az elkövetkező évek egyeztetésein tisztázni.
Éppen emiatt Orbán Viktor blokkolási szándékának indítékait az uniós tisztviselők és diplomaták még értelmezik. Míg egyesek taktikai lépésnek tekintik, hogy további uniós forrásokat biztosítsanak a befagyasztott magyar támogatásokból a kormánynak, mások elvi állásfoglalásnak tekintik a lehetséges vétót, amely a megszokott Ukrajnával szembeni kritikusabb magyar diplomácia leképeződése.
A magyar kormányfő két hete már egy levélben kérte az Európai Tanács elnökét, hogy addig ne vegyék napirendre az ukrán fegyvervásárlások és államközi támogatásokról, valamint a csatlakozásról szóló pontokat, amíg az EU nem vizsgálja felül az Ukrajna-stratégiáját. Emiatt Charles Michel a héten Budapestre is utazott, két órán át egyeztetett a magyar kormányfővel, de még sajtótájékoztatót sem tartott az esemény után így nem tudni, mi hangzott el a felek között.
December 4-én, hétfőn pedig újabb levelet küldött az ET-elnöknek a magyar miniszterelnök, amelyet most a Politico közzé is tett.
„Az Európai Tanács úgy venné napirendre ezt a [bővítési] javaslatot, hogy előtte nem volt lehetőség megvitatni azt. Világos, hogy az Európai Bizottság indítványánál így nem lehet egységes döntés, amely szembemegy a Tanács 2022. június 23-24-i megállapításaival” – írja levelében Orbán Viktor, utalva arra, hogy tavaly az EU vezetői – köztük maga a magyar kormányfő is – megszavazták a tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának.
Ezzel összefüggésben a vezetők akkor felkérték az Európai Bizottságot, hogy tegyen jelentést a Tanácsnak az adott tagsági kérelmekről szóló bizottsági véleményekben meghatározott feltételek teljesüléséről. A Tanács a további lépésekről akkor fog dönteni, ha valamennyi feltétel teljes mértékben teljesül. Viszont Orbán Viktor vitatja, hogy ez megtörtént volna, pedig az EB úgy látja, hogy alkalmassá vált Kijev a procedúra megkezdésére.
„Emiatt új megoldások kidolgozására van szükség. Ahogy korábbi leveleimben is kezdeményeztem, egy stratégiai értékelésre van szükség az Ukrajnával kapcsolatos politikai irányvonalak meghatározásánál” – írta a miniszterelnök, de azt nem tisztázta, hogy a csatlakozási tárgyalások elindítása helyett pontosan milyen alternatívát javasolna a már tagjelölt ország esetében.
Az Orbán Viktor által bedobott újabb vétófenyegetés miatt Charles Michel megszakítja az EU-Kína csúcstalálkozón való útját, hogy sürgős megbeszéléseket folytasson Brüsszelben az uniós vezetőkkel.
Emmanuel Macron francia elnök meghívta Orbánt egy párizsi találkozóra, amelynek célja, hogy kompromisszumot találjanak és megszerezze Magyarország szavazatát Ukrajna csatlakozásához.
Annak ellenére, hogy az uniós diplomaták közül többen politikai színjátéknak tartják Orbán fenyegetését, mások egyre nagyobb aggodalmukat fejezik ki, és attól tartanak, hogy nem jutnak kompromisszumra a felek. A döntés bináris jellege – vagy megnyitják a csatlakozási tárgyalásokat decemberben, vagy nem– megnehezíti azt, hogy valamilyen különutas megoldást találjanak, mint arról a Portfolio Checklistben meghallgatható elemzésünkben is beszéltünk.
Politikai dráma, mozgástér nélkül
Orbán Viktor leveléből kimaradtak az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákkal és az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatos korábbi kifogások – amelyek a két héttel ezelőtti érvelésében még szerepeltek –, mindez pedig reményt kelt a brüsszeli döntéshozókban, hogy legalább egy részleges megállapodásra, esetleg Ukrajna rövidebb távú finanszírozására megszerzik a magyar támogatást.
Van egy mellékszál is a történetben a Politico szerint: Ausztria ragaszkodása ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina csatlakozási tárgyalásait Ukrajna belépési egyeztetéseihez kösse, még egy további réteggel bonyolítja a helyzetet. A kritikusok az Osztrák-Magyar Monarchiára emlékeztető rejtett szövetséget sejtetnek Ausztria és Magyarország között.
A jelenleg Brüsszelben tartózkodó Kovács Zoltán magyar nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár pedig megingathatatlannak nevezte a magyar álláspontot Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban, a folyamatos háború, a területi megszállás és a demokratikus hiányosságok miatti aggodalmakra hivatkozva. Kovács visszautasítja azokat az állításokat, amelyek szerint Magyarország diplomáciai akciói a jogállamisági problémák miatt visszatartott pénzeszközök kizsarolására irányulnak, és azt állítja, hogy a magyar érvelés inkább elvekről, mint uniós forrásokról szól.
Ez egyébként már logikátlan is lenne, ugyanis – mint arról a Portfolio első kézből származó információk alapján beszámolt – az Európai Bizottság múlt héten már formálisan és informálisan is jelezte a magyar kormánynak, hogy 10 milliárd eurónyi kohéziós felszabadulhat az igazságügyi reform végrehajtása után. Mindössze egy levelet várnak a magyar kormánytól, valamint az Európai Unió Bíróságához való bírói konzultáció jogának megerősítését segítő törvénymódosítás beterjesztését. Tehát a források bármilyen politikai színjáték nélkül is megérkezhetnek februárban a magyar költségvetésbe. Brüsszel egyébként kategorikusan elutasította, hogy jogi mozgástere lenne a források és a vétók ügyének összekapcsolására.
Kovács továbbá kritizálta az Európai Bizottság Ukrajnára vonatkozó értékelését, azt állítva, hogy az nem érdemi vizsgálaton alapul, és azzal vádolja az uniós végrehajtó testületet, hogy a valós helyzet megalapozott elemzése helyett egy politikai agenda szerint döntöttek.
Mint arról írtunk, sok uniós diplomata szerint a magyar Ukrajna-vétók célja valójában a jövő júniusi EP-választási kampány beindítása. A Portfolio-nak nyilatkozó tisztviselők szerint ha most átmenne az ukrán csatlakozási folyamat a Tanácson, akkor lekerülne a napirendről a téma, mert Kijevnek egy legalább 10 éves reformkötelezettségekkel terhelt időszakon kell átesnie, hogy beléphessen az EU-ba, sőt az uniós intézményrendszert is át kell majd alakítani. Több brüsszeli diplomata is úgy látja, hogy az Ukrajna-téma inkább az európai szélsőjobboldali pártoknak – a német AfD-nek, a spanyol Voxnak, vagy a holland választáson nyertes Geert Wilders vezette Szabadságpártjának (PVV) – segíthet a 2024-es kampányban. Vagyis a radikálisabb politikai oldal tematizálhatja azt, hogy Ukrajna fontosabb a brüsszeli bürokratáknak, mint az uniós állampolgárok.
Címlapkép: Charles Michel, az Európai Tanács elnökének és Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti találkozója Budapesten, a Karmelita kolostorban. A fotó forrása: EU/Francois Lenoir.
