Nőtt a magyar háztartások jövedelme
2022-ben tovább nőtt a háztartások jövedelme. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 3 millió 84 ezer forint volt, 17,6%-kal több, mint az előző évben. Az egy főre jutó éves nettó jövedelem 16,9%-os növekedés mellett 2 millió 245 ezer forintot tett ki.
A reáljövedelem 2,0%-kal nőtt. 2015 és 2022 között a háztartások egy főre jutó nettó jövedelme reálértéken 43,6%-kal emelkedett
– derül ki a KSH kiadványából.
Az egyedülállók keresnek a legtöbbet
A legmagasabb egy főre jutó jövedelemmel éves szinten az egyedülálló, 65 év alatti férfiak rendelkeztek 2022-ben, átlagosan 4 millió 893 ezer forinttal,
ami másfélszerese volt az országos átlagnak, és 23,9%-kal nagyobb volt a 65 év alatti egyedülálló nők jövedelménél.
A gyermektelen háztartások relatív jövedelmi pozíciója kis mértekben javult, míg a gyermekeseké kismértékben romlott 2021-hez képest. Előbbiek egy főre jutó jövedelme 16,2%-kal meghaladta az országos átlagot, utóbbiaké 16,4%-kal elmaradt tőle. A gyermekes háztartások közül a két felnőttből és egy gyermekből álló családok jövedelme megegyezett az országos átlaggal, a többi háztartástípusé alatta volt. A három- vagy annál több gyermekes háztartások egy főre jutó jövedelme 5,9%-os növekedés mellett az országos átlag alig kétharmadát tette ki. Szintén jóval átlag alatti jövedelemmel rendelkeztek az egyszülős háztartások, egy főre vetítve éves szinten 2 millió 296 ezer forinttal.
Nagyot ugrottak a kiadások
2022-ben az egy főre jutó összes személyes célú kiadás 1 millió 715 ezer forint volt, folyó áron 15,6, a fogyasztóiár-emelkedést is figyelembe véve reálértéken 1,0%-kal növekedett az egy évvel korábbihoz képest.
2015 és 2022 között a háztartások egy főre jutó kiadása reálértéken 29,0%-kal nőtt.
2022-ben a szolgáltatási kiadások újra emelkedésnek indultak, vendéglátásra és szálláshely-szolgáltatásra 15,2, kultúrára, szórakozásra 5,8%-kal többet költött a lakosság reálértéken, mint 2021-ben. Az élelmiszerek és alkoholmentes italok (27,6%-os) drágulása következtében a háztartásban fogyasztott élelmiszerek és alkoholmentes italok volumene az előző évhez képest 7,1%-kal csökkent.
2022-ben a korábbi évekhez hasonló tendencia érvényesült: minél fejlettebb régióban, illetve nagyobb lélekszámú településen élt egy háztartás, annál magasabb volt fogyasztási kiadása.
Egy főre vetítve Budapest lakossága költötte a legtöbbet, éves szinten 2 millió 213 ezer forintot, ez az összeg 29,0%-kal haladta meg az országos átlagot.
A kiadás éves összege 1 millió 879 ezer forintot tett ki a vármegyeszékhelyeken és megyei jogú városokban, 1 millió 392 ezer forintot a községekben. Az alföldi és az északi régiók fogyasztása évek óta a felzárkózás jeleit mutatja, azonban az egy főre jutó kiadások 2022-ben még mindig elmaradtak az átlagostól, Észak-Alföldön 14,3, Észak-Magyarországon 10,3%-kal.
Emelkedett a szegénységi mutató
2022-ben az előző évihez képest (1,2 százalékpontos növekedés mellett) a népesség 19,6%-át, 1 millió 863 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata.
Az egyes dimenziókat tekintve
- a relatív jövedelmi szegénységi arány 12,1%-ról 13,0%-ra emelkedett,
- a súlyos anyagi és szociális deprivációban való érintettség 9,1%-ról 10,4%-re nőtt, míg
- a nagyon alacsony munkaintenzitás mutatója 4,7%-ról 3,8%-ra csökkent 2021-hez képest.
2021-ben az uniós népesség 21,6%-át, összesen 95,3 millió embert érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata.
A legkisebb arányban Csehországban (11,8%), Szlovéniában (13,3%), valamint Lengyelországban (15,9%), a legnagyobb arányban pedig Romániában (34,4%) Bulgáriában (32,2%) és Görögországban (26,3%) voltak kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának az emberek. Magyarország 2021. évi, 18,4%-os mutatója a 10. legalacsonyabb az unióban - olvasható a kiadványban.
Címlapkép forrása: Arpad Kurucz/Anadolu Agency via Getty Images
