Líra-tulaj: a könyvpiacon nem a kormány, nem az MCC, nem a tulajdonos diktál
Elindult az Első Yard, a Portfolio Csoporthoz tartozó Pénzcenturm podcast sorozatának negyedik évada. Az első epizódban a TÁRKI-alapító és Líra-tulaj Kolosi Tamás karrierútja került a fókuszba. Az adás meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, az összes nagyobb podcast platformon, és itt, a cikkbe illesztett lejátszóban is:
Az adásban egyebek mellett arról is kérdezték Kolosit, hogy milyen hatással lehet a Lírára, hogy az egyetlen nagy versenytársukat felvásárolta az MCC.
"Nem hiszem, hogy különösebben hatással lenne ránk" – közölte Kolosi Tamás az Első Yardban. Hozzátette:
a könyvkereskedelemben nem a kormány, nem az MCC, de még csak nem is a tulajdonos diktál, hanem a vevő.
Utóbbi ugyanis vagy megvesz egy könyvet, vagy nem. A könyvkiadásban pedig még kisebb szerepe van az állami beavatkozásnak, mert hiába van állami kiadó, nem biztos, hogy odaviszi a kéziratait a szerző.
Én úgy gondolom, hogy a könyvszakma, az egy eléggé speciális terület
– fogalmazott. Ez igaz a piac tulajdonosi szerkezetére is: bár volt példa külföldi tulajdonosokra, de a többségük kiszállt, mivel a magyar nyelv jelentősen korlátozza a felvevőpiac méretét.
Miről volt még szó a podcastben?
Az Első Yard legfrissebb epizódjában szó volt még Kolosi tudományos pályájáról is. 1969-ben végzett az ELTE magyar-filozófia-esztétika szakán, első munkahelye a Társadalomtudományi Intézet volt, itt kandidált 1974-ben.
Ekkor jelent meg második könyve Társadalmi struktúra és szocializmus címmel, amiért majdnem ki is rúgták a munkahelyéről.
"Ez a könyv alapvetően arról szólt, hogy az a szentháromság modell, a munkásosztály, parasztság, értelmiség, amin a szocializmus osztályképe, meg önképe alapult, ez nem stimmel. Semmit nem magyaráz meg, rosszul írja le a társadalmi viszonyokat" – fogalmazott.
A nyolcvanas években már a darmstadi egyetemen tanított, ahol jó viszonyba került az Institut für Sozialforschung munkatársaival, ami megalapozta későbbi nemzetközi kapcsolatrendszerét.
Előbb lettem egyetemi tanár Németországban, Darmstadtban, mint Budapesten
– mondta el a podcastben. Hozzátette: törekedett is arra, hogy a nemzetközi szociológiai életben megjelenjen. Ez egyébként később nemcsak védelmet, hanem orientációt is jelentett számára, a matematikai módszereken alapuló szociológiai irányzat egyik vezetője lett Magyarországon.
TÁRKI, rendszerváltás, politika
Kolosi karrierjében fontos állomás volt, hogy 1985-ben kulcsszerepet vállalt a TÁRKI, azaz a Társadalomkutatási Intézet létrehozásában, ami nem közvetlenül állami intézmény volt, az alapítók között ott volt a Központi Statisztikai Hivatal, az ELTE Szociológia tanszéke, valamint a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem is.
Ezzel kapcsolatban elmondta: a Kádár-rendszer politikai vezetésének józanabb része már a hetvenes években látta, hogy baj van, így a '70-es, '80-as években kimondottan élt bennük az a hit, hogy az adatok, a kutatás segítséget nyújthat a válságból való kilábalásra.
"Élt az a naiv hit, és talán mi szociológusok is, [...] még ha nem is voltunk benne nagyon biztosak, de azért tápláltuk Magyarországon, hogy majd a szociológiai kutatások segítenek megoldást találni ezekre a problémákra. Már akkor is sejtettük, hát azóta már régen biztosan tudjuk, hogy a tudományos kutatás az nem alkalmas arra, hogy a politika számára megoldásokat nyújtson" – fogalmazott.
A nyolcvanas évek végén tanácsadóként közel került a politikához is, különböző pozíciókban segítette a Németh-kormány, később pedig Orbán Viktor munkáját is, a politikus első miniszterelnökségének időszakában.
Azt azonban tudta, hogy nem akar politikus lenni. Korábban is kapott felkéréseket, ahogy a Fidesz 1998-as választási győzelme után is, amikor elmondása szerint Orbán Viktor szemrehányást is tett neki, hogy nem akar felelősséget vállalni. Pedig szerinte nem a felelősségvállalás volt a döntő szempont, hanem hogy túlságosan ragaszkodott a saját véleményéhez.
Egy politikusnak kutya kötelessége, hogy a politikai közösségének az álláspontját képviselje a nyilvánosság előtt, én meg a saját véleményemet szeretném képviselni
– fogalmazott.
A politikusi lét tehát nem, a vállalkozások viszont annál inkább felkeltették érdeklődését. Így került először kisebbségi tulajdonosként a Láng Holdingba, az Erdős Ákossal való szétválását követően pedig így vált a Líra Könyv tulajdonosává, amely a Libri után a második legnagyobb könyvesbolthálózattal és több kiadóval rendelkezik Magyarországon.
Az Első Yard negyedik évadának első epizódjában a fenti témák mellett Kolosi Tamás egyebek mellett beszélt még
- a Líra csoport fejlesztéséről,
- vezetői generációváltásról,
- az állandó akciózás könyvpiacra gyakorolt züllesztő hatásáról
és arról is, hogy szociológusként, valamint az 1990 óta kétévente megjelenő TÁRKI Társadalmi Riport című kiadványának egyik szerkesztőjeként hogy látja,
a magyar társadalom milyen pályát futott be a rendszerváltástól napjainkig.
Az adás – az Első Yard korábbi epizódjaihoz hasonlóan – már meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a többi nagy podcast platformon és persze itt, a cikkbe ilesztett lejátszóban is:
Címlapkép és további képek: Stiller Ákos / Portfolio