Már a jogi kereteket feszegeti a Bizottság, hogy támogathassa Ukrajnát

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke újra belengette, hogy az Európai Unió egy furmányos módon juttatna támogatásokat Ukrajnának. A terv alapja, hogy az orosz-ukrán háború miatti szankciók révén mintegy egy 300 milliárd eurónyi orosz vagyontárgyat fagyasztottak be az EU-n belül. A nemzetközi jog szabályai szerint az orosz eszközöket önmagukban nem utalhatják át Kijevnek, de az eszközökön realizált hozamok esetében megengedőbb a keretrendszer, így ezeket az összegeket elvileg folyósíthatnák Ukrajnának.

Dombrovskis hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az Oroszország által lefoglalt vagyontárgyakat és az azokból származó bevételeket Ukrajna támogatására használják fel. A javaslat az orosz központi banki eszközökből származó nyereséget célozza meg, becslések szerint ez évente akár 3 milliárd eurós hozamot is hozhat, amely a 2023 és 2027 közötti időszakban elérheti a 15 milliárd eurót is – írja a Financial Times.

A tervet azért is vették napirendre, mert az Egyesült Államokban egyelőre a Képviselőház republikánus többségén nem ment át a javaslat, hogy 2024-től hogyan folyósítsák a pénzügyi segélyeket Ukrajnának. Eközben az EU bár komoly vállalásokat fogalmazott meg Kijev támogatására, de ezt a magyar kormány (és esetleg a szlovák kabinet is) megvétózhatja az EU-csúcson. Emiatt keresnek alternatív megoldásokat keresnek.

Csakhogy hiába fordítaná a Bizottság a befagyasztott pénzeszközök hozamokat Ukrajna támogatására, a tervhez az uniós tagállamok egyhangú jóváhagyása és az azt követő végrehajtási lépések szükségesek. Ez pedig ugyanúgy elbukhat az Orbán Viktor vezette magyar kabineten.

A szkepticizmus eloszlatása érdekében a bizottság első lépése szerint az orosz központi banki eszközök tárolásáért felelős központi clearinghouse-ok a nyereséget elkülönített számlákon helyezik el. Ezeket a bevételeket, amelyek a lejárt értékpapírokból, például államkötvényekből származó készpénz újrabefektetéséből származnak, a második lépésben az EU közös költségvetésébe helyeznék át Ukrajna támogatására.

A javaslatban kulcsszerepet játszik az Euroclear, a belgiumi székhelyű letétkezelő, amely mintegy 191 milliárd eurónyi orosz államkötvényt tart nyilván.

Bár az Euroclear már most is önkéntesen elkülöníti a nyereséget, továbbra is fennállnak a lehetséges jogi és pénzügyi kockázatokkal kapcsolatos aggodalmak. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a javaslat – bár a befagyasztott eszközök helyett a nyereségre irányul – bizonytalanságot okozhat és bizalomvesztést okozhat a pénzügyi piacokon, tekintettel az Euroclear rendszerszintű jelentőségére.

A terv korlátozott hatálya ellenére a jogi és pénzügyi kockázatok nagyok, és az Európai Központi Bank (EKB) aggodalmát fejezte ki az euró tartalékvalutaként betöltött szerepére gyakorolt lehetséges hatások miatt. Az Egyesült Államok és más G7-tagok támogatják a lépést, de a Nemzetközi Valutaalap (IMF) figyelmeztetései rávilágítanak a pénzügyi stabilitásra és a piac működésére gyakorolt lehetséges globális következményekre. A Bizottság elismeri ezeket a kockázatokat, és javasolja, hogy a kockázatok kezelésére különítsenek el egy bizonyos összeget.

A javaslat idővel még változhat, mielőtt a bizottság hivatalosan előterjesztené a Tanácsban. Az Euroclear, amely jelenleg számos perrel néz szembe a zárolt eszközök miatt, további jogi bonyodalmakkal szembesülhet, és a szakértők hangsúlyozzák, hogy ebben az összefüggésben nincsenek egyértelmű nemzetközi jogi normák. A terv sikere a jogi, pénzügyi és geopolitikai kihívások leküzdésén múlik, ami Oroszország lehetséges megtorlására és a globális pénzügyi környezetre gyakorolt szélesebb körű következményekre is kiterjed.

Címlapkép: Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke. Forrás: EU.