Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az infláció továbbra is a várakozásoknak megfelelő csökkenő pályán mozog, de óvatosságra int a landolás ütemét illetően. A gyenge lakossági kereslet és a Covid-válság előtti szokatlan szezonalitás miatt a vásárlói kereslet visszafogott, ami hosszabb landolást eredményezhet.
Úgy látja, hogy az ex-post reálhozamok emelkedése tovább növelhetik a hazai deviza és kötvények vonzerejét a külföldi befektetők szemében. „Összességében ezek a folyamatok továbbra is támogatják a kamatcsökkentési ciklus folytatását és az állampapírhozamok csökkenését a tipikusan alacsony likviditású év végi időszakban” – tette hozzá.
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a bázishatások kifutása után jóval nehezebb dolga lesz a jegybanknak, várakozásaink szerint az infláció jövőre nem fog ilyen gyors ütemben csökkenni
– írta az Amundi szakértője.
A novemberi inflációs adatokat elemezve Nyeste Orsolya, az Erste bank vezető makrogazdasági elemzője kiemeli, hogy a fogyasztói árak havi szinten nem változtak, az éves index pedig 7,9 százalékra csökkent. Az élelmiszerek árának mérséklődése és a szolgáltatások relatív árstabilitása a dezinflációs trendet támogatja, és a következő hónapokban további csökkenést prognosztizál.
Az Erste szakértője is megjegyzi, hogy a monetáris politika szempontjából a mostani adatok nem indokolnak változtatást, de a jegybankot a tavaszra várt dezinflációs kifulladásra késztetheti az elemző szerint.
A kilátásokat értékelve Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője hangsúlyozza, hogy az infláció novemberben közel két éves mélypontra csökkent,
ami a bázishatások és a kereslet visszaesése miatt következett be.
A vártnál kedvezőbben alakuló infláció lehetővé teheti a monetáris enyhítés folytatását, de a reálbérek emelkedése és az üzemanyagárak esetleges növekedése kockázatokat hordoz a monetáris politika tervezésében.
Az elemzői konszenzus szerint a hazai infláció az év végén tovább csökkenhet, de a 2024-es évben új kihívások elé nézhetünk. A bázishatások kifutása után a jegybanknak nehezebb dolga lehet az infláció kontrollálásában, és a gazdaság aktuális teljesítménye, valamint az esetleges külső tényezők is befolyásolhatják a monetáris politika alakulását.
A gazdasági szereplők mindenesetre figyelemmel kísérik az inflációs trendeket és a jegybanki lépéseket, mivel ezek jelentős hatással lehetnek a befektetéseikre és a gazdasági kilátásokra.
Az ING vezető elemzője, Virovácz Péter kommentárjában azt írja, a novemberi inflációs adat nem hozott komoly meglepetéseket, folytatódott a dinamikus dezinflációs folyamat. Az éves infláció 7,9%-ra csökkent, 2 százalékponttal az előző hónaphoz képest. Valamint ő is kiemelte, hogy ennek oka a magas bázis és a havi árszint stagnálása. Az élelmiszerek és üzemanyagok éves bázisú árváltozása vezetett a lassuláshoz. A maginfláció 9,1%-on áll.
Mint írja, a novemberi adat alapján decemberben további inflációcsökkenés várható, az év végére pedig az ING 6,1%-os éves inflációt prognosztizál. Bár az átlagos infláció 2024-ben várhatóan alacsonyabb lesz (5,1%), a monetáris politika továbbra is szigorú marad. A kamatvágás esetében az ING nem számol gyorsítással, és azt várja, hogy legkorábban márciusban jöhet változás a kamatdöntéseken, ami eltér a 75 bázispontos ütemtől.
Címlapkép forrása: Getty Images
