Novemberben a 7,9 százalékra csökkenő infláció és a 9,1 százalékra mérséklődő maginfláció mellett az MNB alapmutatói is további visszaesést mutattak. Az adószűrt maginfláció is 9,1 százalékra csökkent, míg a keresletérzékeny infláció 10,5 százalék volt, a ritkán változó árú termékek inflációja pedig 9,6 százalékra csökkent.
Az infláció lassulása továbbra is széles körben érzékelhető, amit a fegyelmezett monetáris politika, a kormányzat versenyt erősítő lépései, a visszafogott keresleti környezet, a bázishatások és az elmúlt évinél érdemben alacsonyabb külső költségkörnyezet együttes hatása okoz – olvasható a jegybank elemzésében. Hozzáteszik, hogy az infláció összességében alacsonyabb lett a szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzésénél, amit elsősorban a volatilis áralakulású üzemanyagárak csökkenése magyarázott. Az infláció 2 százalékponttal lassult az előző hónaphoz képest. A dezinfláció általános volt, amihez az élelmiszerek (-0,6 százalékpont), az üzemanyagok (-0,4 százalékpont) és az ipari termékek (-0,4 százalékpont) egyaránt érdemben hozzájárultak.
Az éves bázisú maginfláció 1,8 százalékponttal mérséklődött. A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó éves bázison számított mutatóink szintén mérséklődtek. Az inflációs alapfolyamatok folytatódó lassulását jelzi, hogy a maginfláció rövidebb bázisú (3hó/3hó) összevetésben novemberben is 3 százalék alatt alakult.
Az árazási mintázatokban az elmúlt hónapokban kialakult trend folytatódott. Novemberben minden termék- és szolgáltatás-főcsoportban mérséklődött az éves áremelkedés üteme. Az előző hónaphoz viszonyított árváltozás mértéke az év ezen időszakára jellemző historikus átlagnak megfelelően alakult.
A lakosság inflációs várakozását mérő mutatókat a szokásosnál nagyobb változékonyság jellemzi. A kiskereskedelmi értékesítési árakra, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások a Covid-járványt megelőző szinteken alakultak novemberben.
Címlapkép forrása: Shutterstock
