Az European Institue of Techonolgy and Innovation-t (EIT), vagyis az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet 2008-ban hívta életre az Európai Unió annak érdekében, hogy a szervezet erősítse Európa versenyképességét és innovációs képességeit a nemzetközi piacon. Az intézet önmaga nem folytat fejlesztési tevékenységet, hanem olyan partnerkapcsolatokat segít építeni a kutatóintézetek, a vállalati szegmens és az állami szerelők között, amelyekkel új innovatív termékek, szolgáltatások kerülhetnek a piacra, és új vállalkozások építhetik fel magukat.
A cél egy élhető, fenntartható és versenyképes kontinens építése.
Az intézet 8 kiemelt területet jelölt ki, amelyek meghatározhatják a kontinens jövőjét, ezek közé tartozik például az energia, az élelmiszer, az egészség és a városi mobilitás is. Minden terület egy-egy hubbal képviseltetheti magát az EU országaiban egyfajta innovációs szövetet alkotva, és adott témacsoportok mentén tematizálja a szereplőket és a fejlesztéseket. Egy szemléletes példát kiemelve: az egyik program keretében egy új hidrogén üzemanyagcellás kommunális jármű fejlesztése országokon átívelő, egyszerre több vállalkozást, egyetemet és várost is összefogó rendszerben valósul meg. Ez lehetőséget biztosít a tudásmegosztásra, a jó gyakorlatok implementálására, de egyben a párhuzamosságok kiküszöbölésére is alkalmat ad.
Barcelonában a startupoktól a világcégekig
A szervezet idén november elején Barcelonában rendezte meg a Tomorrow Mobility Wolrd Congress-t, amelyen a Portfolio a magyar médiapiacról egyedüliként vett részt.
A rendezvényre a világ minden tájáról érkeztek kiállítók, az induló startupoktól kezdve a leghatalmasabb tech-óriásokig.
Városok, régiók mutatták be legújabb fejlesztéseiket a rendkívül tágan értelmezett városi mobilitás témájában. Önvezető technológiáktól az okos roller-dokkolókig, áruszállító drónoktól a hidrogéncellás biciklikig. A sor a végtelenségig folytatható, talán nem is érdemes egy-egy innovációt külön kiemelni.
A rendezvény vezérfonala, és jól megfogalmazott kulcsszava viszont világos: a jövő az intermodalitásé.
Az EU a városi közlekedés jövőjét egyértelműen nem egy-egy közlekedési platformban, például a vasútfejlesztésben látja önmagában, hanem abban, hogy minél több, és minél okosabb eszközt, rendszert nyújtson a városi lakosság számára, amellyel fenntarthatóan, és az igényeiknek megfelelően tudja a hétköznapjait élni, a munkáját végezni. Az elektrifikáció ma már nem kérdés, egyértelmű, hogy - eszközszinten – csak elektromos, esetleg hidrogénmaghajtású megoldások képzelhetők el. Ugyanakkor a rendezvényen nem került elő – helyesen – az autó vs. tömegközlekedés parázs vitája, mert a cél egyértelműen nem a privilegizálás, hanem az egymást kiegészítő, támogató megoldások létrehozása egy olyan egységes közlekedési ökoszisztémában, amelyben minden felhasználó a birtokában lehet az összes közlekedési eszköz aktuális információinak, használhatja azokat, és az információkat meg is oszthatja másokkal.
A legnagyobb kihívás talán pont a sokszínűségben rejlik: hogyan lehet a hihetetlen mennyiségű információt úgy feldolgozni, egy olyan közös platformon elérhetővé tenni, ami a hétköznapi emberek számára is valóban használható, nem csak egy újabb applikáció az okostelefonon.
Hamar megtérülő befektetés
Az EIT Urban Mobility tanulmányának megállapításai szerint a fenntartható városi mobilitásra való áttérés Európában 2030-ig várhatóan 86 milliárd euró forrást igényel, ugyanakkor ez a befektetés az előrejelzések szerint jelentős megtérüléssel jár, mivel
minden egyes, az átállásra fordított euró 2030-ra akár 3,06 eurót is hozhat.
Az eredmények azt mutatják, hogy 2030-ra az árképzési rendszerek (dugó- és szennyezési díjak, parkolási díjak, integrált tömegközlekedési jegy- és tarifarendszerek) a kis- és középvárosokban a legnagyobb nettó hasznot hozó intézkedéscsomagok. Mivel az EU lakosságának 73%-a városokban él, ezért a városi mobilitás teljes reformja elengedhetetlen a klímacélok eléréséhez.
Budapest is lehetne jó példa
Ez elsőre talán utópisztikusnak tűnhet, de gondoljunk bele Budapest példájába, amely messze nem tartozik a legnagyobb európai városok sorába, mégis azonos kihívásokkal küzd, mint Párizs, Milánó vagy Berlin. Egyszerű példa, ami sok kérdést nyithat meg, választ azonban egyelőre – főként szabályozói oldalról – nem látunk.
Budapesten jelenleg 3 nagy carsharing szolgáltató működik. A felhasználói szokások jellemzően azt mutatják, hogy a core felhasználók mindhárom szolgáltatót használják, döntési szempontjaikban messze nem a brand, sokkal inkább az autók elérhetősége, vagy a felhasználási célnak való megfelelés a legfontosabb. Ha el akarnak jutni A pontból B pontba, mindhárom szolgáltató appjait végig kattintják, hogy hol van a legközelebbi autó. Ha megtalálják a megfelelőt, akkor azt választják.
A kérdés az: nem lenne egyszerűbb ezt egy szolgáltatótól független platformon kezelni?
Olyan platformon, ahol real-time látszanak a busz- és villamosmenetrendek, az elérhető közösségi biciklik vagy rollerek, sőt akár a taxik? Egyelőre ezt elképzelni sem tudjuk, pedig ennek nyilván technikai akadálya nem lenne, sokkal inkább a szabályozói szándék hiányzik.
Pedig az EU célja deklaráltan ez:
minél egyszerűbben és hatékonyabban hozzájuttatni a lakosságot a legmegfelelőbb és ezáltal (feltételezhetően) legfenntarthatóbb közlekedési megoldáshoz.
Arról még nem is beszéltünk, hogy az említett eszközökön kívül olyan információk is megjelenhetnek, hogy hol vannak szabad parkolóhelyek, valaki szívesen felvesz-e „stopposként” az autójába, vagy önvezető taxikkal, buszokkal hová lehet eljutni. A lehetőségeknek csak a fantázia szab határt.
A példán keresztül is látszik, hogy milyen sok szereplőnek kell(ene) együttműködnie ahhoz, hogy a célok megvalósulhassanak: városvezetésnek, innovációs ökoszisztémáknak, finanszírozóknak, üzleti szereplőknek és természetesen magának a lakosságnak.
Az EIT Urban Mobility-t 2019-ben pont azért hozták létre, hogy segítse ezt az együttműködést, különböző programokon keresztül közelebb hozza egymáshoz az érintett szereplőket
és – programtól függően – ösztönzőkkel, befektetéssel vagy partnerkapcsolatok erősítésével támogassa ezt a folyamatot. Mindezt nem csak lokális, hanem regionális vagy EU-s szinten, hiszen az egyik városban alkalmazott jó gyakorlat vagy megvalósított innováció máshol is működhet. A szervezet a legtöbb EU országban képviselteti magát, Magyarországon a Green Brother a szervezet partnere, amely hozzáférést biztosít az EIT Urban Mobility különböző szolgáltatásaihoz.
Mivel az országok vagy városok, mint közigazgatási entitások megkerülhetetlen szereplői a városi mobilitás fejlesztésének, számos európai, de sok észak- és dél-amerikai, ázsiai ország és város önálló standdal mutatkozott be a rendezvényen. Érdekes ugyanakkor, hogy a tágan értelmezett régiónkból csak a balti országok képviseltették magukat,
Közép-Kelet-Európából egy ország vagy város sem jelent meg rajtuk és Budapesten kívül.
Kellemes meglepetés volt magyar kiállítókkal találkozni 20 méterre az USA hivatalos standjától, és olyan hazai cégeket jobban megismerni, mint a karbonkvóták kereskedelmében rejlő lehetőségeket kihasználó Urbaniqe, a már sokak által ismert InterTicket, az okosparkolási rendszert fejlesztő Smart Lynx, a 3D térképezésben érdekelt InterMap, a chipgyártásban működő kecskeméti Silveria és a már világszinten is elismert, több ázsiai és európai parkolási projekttel rendelkező EPS-Global, amely a stand felét elfoglalta. Utóbbi vállalat – az azóta kiadott sajtóközleménye szerint – például a világ egyik legnagyobb energiavállalatával a Saudi Aramcoval is megállapodott Barcelonában egy jelenleg is futó okosparkolási projektben felmerült probléma szoftveres megoldására.
Egyre több hazai innovatív cég lép ki az exportpiacokra
A rendezényen a standot és a megjelenési lehetőséget a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara biztosította, és – látva a régió alulreprezentáltságát - már önmagában a részvétel is nagy sikernek mondható, de az érdeklődők, hivatalos küldöttségek, partnerek számából ítélve üzleti szempontból sem tűnik elhanyagolhatónak.
Csókay Ákos, a BKIK főtitkára egy helyszíni villáminterjúban számolt be a részvételi szándék hátteréről, a kitűzött célokról és a kamara jövőbeni terveiről.
„2019-ben kezdtünk el smart city témával a kamaránál kiemelten foglalkozni. A célunk, hogy a rendelkezésre álló eszközeinkkel az exportképes magyar vállalkozásokat segítsük kilépni a külpiacokra, bevonva olyan szereplőket, mint például a HEPA, vagy a Neumann Technológiai Platform. A külföldi iparkamarákkal, ügynökségekkel korábban is számos együttműködésünk volt, aláírtunk megállapodásokat, de
ezeket csak akkor tudjuk valóban megtölteni tartalommal, ha vannak olyan ambiciózus cégek, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak a külföldi terjeszkedésre.
Az ázsiai piac is óriási lehetőségeket rejt a magyar cégek számára, ezért erőteljesen nyitottunk ebbe az irányba még a 2020-as évben. Ennek köszönhető, hogy idén februárban 11 budapesti céggel, a BKIK önkéntes tagjaival a tajvaniak meghívásra részt tudtunk venni a Tajpejei Smart City Expon, és azóta is több tajvani üzletemberekből álló delegációt fogadtunk. Ide Barcelonába már 16 jól felkészült cég, 35 képviselőjét tudtuk elhozni, akik mind komoly üzleti szándékkal érkeztek Európa Smart City központjába. A budapesti kamara abban tud segíteni a hazai KKV-knak, hogy a külgazdasági diplomácia teljes arzenálját - követségek, konzulok, attasék, ügynökségek, a helyi gazdasági kamarák és érdekvédelmi szervezetek -felhasználva, b2b kapcsolatokkal kötjük össze a magyar cégeket a helyi ökoszisztémával. Ezután a már az ő kezükben van, hogy tudnak-e élni a lehetőséggel”– mondta el a főtitkár.
Csókay Ákos szerint regionális szinten lehetnének igazán láthatóak és sikeresek a közép-európai KKV-k, mivel önmagukban értelmezhetetlenül kicsik, ezért olyan smart city hubot szeretnének létrehozni, amelyhez a cseh, a szlovák és a lengyel cégek, iparági szereplők is tudnak csatlakozni.
Egy ekkora piacon külön-külön csak részsikereket tudunk felmutatni.
Tajpeiben például több lengyel és szlovák céggel is találkoztam, amelyekben nagy potenciál rejlik. Ha 4-5 fővárosi kamara, vagy más állami, önkormányzati szereplők és 30-40 cég a régióból összefogna, sokkal nagyobb hangsúllyal tudnánk megjelenni. Jó példaként állhat előttünk a „Nordic” stand, ahol az északi és balti államok városai, cégei közösen mutatkoznak be” - mondta el a BKIK vezetője.
Határozott célokat tűzött ki a kamara, a bemutatkozáson túl konkrét célszámokat is megfogalmazott sikertényezőként. „A delegáció indulása előtt azt a célt fogalmaztam meg magunk számára, hogy azzal leszünk elégedettek, ha a résztvevő cégek mind legalább 3 konkrét szerződéssel térnének haza, és ha jövőre legalább 20 cég szeretne visszajönni velünk.
Ez egyáltalán nem lehetetlen, az egyik kiállító cégnek több mint 300 regisztrált látogatója volt, és egy teljes Tajvani küldöttség is meglátogatott bennünket.
Mindenképpen folytatni szeretnénk a megkezdett munkát, és jövőre is több rendezvényre elvinni hazai innovatív vállalkozásokat. Bízom benne, hogy egyre több szereplő látja meg ebben a fajta kamarai támogatásban a fantáziát, és a jövőben akár regionális szinten, több országgal közösen tudunk megjelenni” – tette hozzá a BKIK főtitkára.
Következő cikkünkben az EIT Urban Mobility regionális és magyar szerepvállalásáról számolunk be bővebben, helyszíni interjút készítettünk Traian Urbannal a szervezet kelet-európai régióvezetőjével, illetve Dervalics Ákossal és Lőrincz Andrással a szervezet magyar képviselete, a Green Brother vezetőivel.
Címlapkép: Eit Urban Mobility, fotók: Gergely András - Portfolio
