Varga Mihály pénzügyminiszter a Fidesz XXX. tisztújító kongresszusán beszélt arról, hogy még 2023-ban elindul a program, melynek részeként minden magyarnak állampolgári jogon, automatikusan ingyenes kincstári értékpapírszámlája nyílik, amelyre bármikor vásárolhat állampapírt.
Az régóta ismert, és az utóbbi időben egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a kormány több eszközzel igyekszik az állampapírpiac felé terelni a lakossági és intézményi megtakarításokat,
ilyen szintű, potenciálisan minden magyart érintő bejelentésre azonban eddig még nem volt példa.
Mint ismert, az utóbbi hónapokban az állam a lakossági, a banki és az alapkezelői piacot is érintő intézkedéseket hozott az állampapírpiac felrázására:
- Július 1-jén élesedett a szocho-fizetési kötelezettség egyes lakossági befektetési termékek esetében, ez alól azonban az állampapírok mentességet kaptak (és az ingatlanalapok is).
- Július 1-től az értékpapíralapok – ideértve kizárólag a kötvényalapot, részvényalapot és a vegyes alapot – portfóliójában tartott eszközök súlya legalább 60 százalékos mértékben értékpapír kell hogy legyen (nem például bankbetét, ahogy az alapok egy részére jellemző volt).
- Szintén július 1-jétől az értékpapíralapok és az ingatlanalapok likvid eszközeik legalább 20 százalékát a magyar állam által kibocsátott Diszkont Kincstárjegyben kell hogy tartsák (ez nem alkalmazandó a legalább 80%-ban külföldi eszközbe fektető alapokra).
- Augusztus 1-jével azt is előírta a kormány (néhány kivételtől eltekintve), hogy a befektetési alapoknak kötvénybefektetéseik legalább 95%-át forint állampapírban kell tartaniuk.
- A bankok esetében az a döntés született, hogy jövőre akár 50%-kal is csökkenthetik extraprofitadójukat, ha 2024 első 11 hónapjában átlagosan több államkötvényt tartanak, mint 2023 első 4 hónapjában (ez a 2027. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvényekre vonatkozik). Az extraprofitadó az állampapír-növekmény 10%-ával csökkenthető, vagyis az extraprofitadó lefelezéséhez a bankoknak az enélkül számított adófizetési kötelezettség ötszörösével érdemes gyarapítaniuk az állampapír-állományukat.
- Mindezeken felül arra kötelezte a bankokat a kormány, hogy idén október 1-je és december 31-e között minden náluk bankszámlaszerződéssel rendelkező természetes személy számára figyelemfelhívó értesítést küldjenek. Ebben arról kell tájékoztatniuk őket, mennyivel jobban jártak volna, ha a pénzüket nem folyószámlán, hanem Kincstári Takarékjegyben, Diszkont Kincstárjegyben vagy Bónusz Magyar Állampapírban tartják.
Minden afelé mutat, hogy az állam elkötelezett az állampapír-piaci kereslet felrázása mellett. Erre csak rátesz egy lapáttal Varga Mihály mostani bejelentése. Az a gondolat, hogy könnyebb legyen az államkincstári számlanyitás, nem új keletű: az ÁKK idei évre vonatkozó finanszírozási tervében is találkozhattunk vele, igaz, kicsit más formában. Az adósságkezelő akkor azt írta, hogy 2023-ban szeretnék elérhetővé tenni az egyszerűbb számlanyitás lehetőségét:
Az ügyfélszám növelés érdekében bevezetésre kerül az egyszerűsített számlanyitási lehetőség az ügyfélkapuval rendelkező állampolgárok részére a Magyar Államkincstárban
– fogalmazták meg akkor. A cél, hogy bővítsék az államadósság hazai befektetői körét, növeljék az ügyfélszámot és támogassák a lakossági állampapír-értékesítést – olvasható a kiadványban.
Automatikus számlanyitás: olyat tényleg lehet?
Az ÁKK által felvázolt egyszerűsített számlanyitás az ügyfélkapuval rendelkezőkre vonatkozna, tehát jóval egyszerűbb megoldásnak tűnik, mint az a gondolat, hogy automatikusan minden magyarnak kincstári értékpapírszámlát nyisson az állam. Ugyanakkor ez utóbbi sem lehetetlen.
Ha jobban belegondolunk, van már valami hasonló a piacon: a kincstári letéti számla.
Itthon már bevett gyakorlat, hogy az újszülöttek számára a magyar állam életkezdési támogatást ad (ez jelenleg 42 500 forint), amit az infláció mértékével megegyező kamatozású letéti számlán helyeznek el a Magyar Államkincstárban. Ez azonban nem egyenértékű az értékpapírszámlával. Ahhoz, hogy ez az induló összeg a gyermek nevére szóló számlára kerüljön, és ott Babakötvényben kamatozzon, Start-értékpapírszámlát kell nyitni a Magyar Államkincstárban vagy online, ügyfélkapun keresztül.
Az ÁKK által felvázolt gondolat tehát egy fokkal egyszerűbbnek tűnik: az ügyfélkapus regisztrációval bírók számára gördülékenyebben valósulhatna meg az automatikus értékpapírszámla-nyitás. Minden magyarra kiterjesztve viszont felmerülhetnek teendők, hiszen
- egy értékpapírszámla megnyitásához nemcsak a személyes adatok kellenek, hanem
- olyan nyilatkozatok is az érintettektől, miszerint szeretnének-e web-, tele- vagy mobilkincstári hozzáférést;
- nem beszélve az olyan kapcsolattartási adatokról, mint a telefonszám és az e-mail cím (az online belépéshez és azonosításhoz ezek szükségesek).
Mi állhat a döntés hátterében?
Bár továbbra is cél, hogy elérjék a lakossági állampapír-állomány esetében a 11 ezermilliárdos szintet (a lakossági állampapírok állománya jelenleg 9700 milliárd forint környékén van), az adósságkezelő jó ideje hangoztatja a befektetői bázis szélesítésének fontosságát, és Varga Mihály „minden magyarnak állampapírt!” kijelentése is ebbe az irányba mutat. Ezt több intézkedés is alátámasztja.
- Értékesítési korlátot vezettek be idéntől. A vagyoni koncentráció mérséklése érdekében már 2023. január 1-jétől kezdődően él a szabály, hogy a forgalmazók 250 millió forintos értékhatárig bezárólag értékesíthetnek az elsődleges piacon az adott lakossági befektető számára egy adott sorozatból.
- Ezt a PMÁP esetében június 1-től tovább szigorították, akkor 100 millióra, most pedig 25 milliós korlátnál tartunk.
- Ugyancsak a befektetői bázis szélesítését célozza a bankok által kötelezően kiküldendő levél, amelyről fentebb is írtunk.
Az biztos, hogy van még hova növelni a befektetői tudatosságot Magyarországon, hiszen az MNB vagyonfelmérése alapján nagyon kevés magyarnak van állampapírja, kötvénye. Akinek pedig van, az elsősorban a vagyonosabb rétegbe tartozik. Ezt támasztja alá az alábbi ábra:
a lekötött betétekkel rendelkezők aránya már a 2. decilisben eléri a 10%-os szintet, az állampapírok és kötvények esetében azonban csak a 8. decilistől mondható el ugyanez.
Bár a számok nem a legfrissebbek, 2020 óta nem csökkent jelentősen a lekötött betétek aránya. Az állampapíroknál vélhetően szintén nem történt átütő változás, hiszen a PMÁP kapcsán is úgy tudjuk, elsősorban a legfelső decilist mozgatta meg a konstrukció.
Éppen a napokban írtunk arról, hogy az állampapír után még mindig a folyószámlabetét a második legfontosabb megtakarítási forma, a harmadik helyen álló befektetési alapok után pedig a készpénz következik a negyedik helyen. Nem véletlen, hogy a fenti intézkedésekkel igyekeznek megszólítani azokat is, akik még mindig készpénzben vagy folyószámlán tartják a pénzüket.
Mi lesz a többi forgalmazóval?
Nem a Magyar Államkincstár az egyetlen, amely lakossági állampapírokat forgalmaz a magyar piacon, de tény, hogy a legolcsóbb és az utóbbi időben a legjelentősebb is.
Pontos és részletes számokat sajnos továbbra sem ismerünk, de a Magyar Államkincstár júliusi közlése szerint 2023-ban rekordmértékben, 140 ezerrel nőtt a kincstárnál értékpapírszámlát vezető ügyfelek száma, idén júliusban már több mint 800 ezren vették igénybe a szolgáltatást. A közlemény akkor arra is kitért, hogy júliusra a kincstárnál tartott állomány értéke elérte az 5700 milliárd forintot.
Ez azt jelenti, hogy a magyar lakosság által tartott állampapír-állomány fele már biztosan kincstári számlákon hever, miután szeptember végén a teljes, lakosság kezében lévő állampapír-állomány meghaladta a 12 ezer milliárd forintot.
Azt is tudjuk a júliusi közleményből, hogy az ügyfelek közül 480 ezren normál értékpapírszámlával rendelkeznek, további 320 ezer a Start-számlával rendelkező gyermek. A tranzakciók 70%-át már online bonyolítják az ügyfelek.
A lakosságnál lévő állampapír-állomány másik fele tehát a többi forgalmazónál, vagyis bankoknál és brókercégeknél tartott értékpapírszámlán hever.
Ha valóban meglépi a kormány, hogy minden magyarnak kincstári számlát nyit, az jelentős érvágást jelenthet a kincstáron kívüli forgalmazók számára: új ügyfélszerzési lehetőségeik ezzel jelentősen beszűkülnek.
A lépés a jutalékok oldaláról is fájóan hathat a forgalmazókra, hiszen anyagilag is jól jártak az állampapírok értékesítésével, igaz, az utóbbi években a jutalékszámítás módszertana és a jutalék kifizetése szigorodott, és úgy tudjuk, idén tovább csökkent a forgalmazói jutalék mértéke (az átalakítás már egy ideje az állománynövekedést jutalmazza). Másik oldalról ugyanakkor az ÁKK, vagyis végső soron az állam ezen jelentősebb összeget spórolhat, hiszen nem mindegy, hogy az összeget külső vagy belső forgalmazóknak (a kincstárnak) fizetik ki.
Milyen állampapírt keresnek most a magyarok?
A friss adatok szerint októberben 9678 milliárd forintnyi megtakarítás hevert lakossági állampapírokban, ami több mint ezermilliárddal haladja meg a tavaly év végi szintet, azonban továbbra is elmarad a 2022 első felében látott, 10 ezer milliárdot meghaladó állománytól:
A legtöbb megtakarítás továbbra is Prémium Magyar Állampapírban van, október végén a konstrukcióban 6605 milliárdot tartottak a magyarok, vagyis a teljes lakossági állampapír-állomány közel 70%-át. Óriásit ment idén eddig a PMÁP, közel 2300 milliárddal növekedett az állománya októberrel bezárólag. Ez persze nem meglepő, hiszen a magas infláció miatt a papír jelenleg 14,75%-os hozamot kínál, és jövőre átlépheti a 18%-ot is.
Mindeközben a Magyar Állampapír Plusz állománya ezermilliárd forint alá csökkent, gyakorlatilag az indulási hónapjában, 2019 júniusában látott szintre.
Címlapkép forrása: Getty Images
