Évek, mire lesz új adóegyezmény Amerikával
Baráti Ákost, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szenior ügyvédjét és nemzetköziadó-szakértőjét kérdeztük az amerikai befektetések témájában. A szakember kiemelte, hogy
az amerikai-magyar adóegyezmény 2024. január 1-jével megszűnik, és még egy pozitív forgatókönyv esetében is évekbe telhet ennek újratárgyalása.
A témáról bővebben a Portfolio november 8-ai Portfolio Investment Day exkluzív befektetői rendezvényén is szó esett:
A jelenlegi magyar-amerikai adójogi egyezmény 1979 óta hatályos, amelyet tavaly júliusban az amerikai állam megszüntetett.
A döntést mindeddig nem vonták vissza és új szerződéses tárgyalás sem kezdődött, így most ott állunk, hogy a pozitív forgatókönyvek szerint 2-3 év, mire ezt sikerülhet újrakötni az amerikai féllel, a valós helyzet azonban ennél hosszabb időt is igénybe vehet
– hangsúlyozta az adószakértő. Ezt támasztja alá, hogy anno Máltával is felrúgta Amerika az adóegyezményt, és mintegy 10 évbe került újratárgyalni azt. Mindez pedig a befektetési döntések meghozatalában rendkívüli fontossággal bírhat.
A jelenlegi szabályok szerint a nem egyezményes országokból származó jövedelmek nem minősülnek ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek és TBSZ alá sem tehetőek, a magyar jogalkotó azonban felismerte, hogy hamarosan megszűnik az adóegyezmény, ezért az őszi adósalátával beadtak egy olyan módosítást, amely ezen változtathat és valamennyire enyhítheti a magyar befektetők „fájdalmát”.
Három lehetőséget kell mérlegelniük azoknak a jövőben, akik amerikai befektetéssel bírnak:
- Eladnak mindent és kiszállnak az amerikai befektetéseiből
- Megvárják az új adóegyezményt és addig kifizetik a 30%-os forrásadót
- „Országcserét” hajtanak végre
Mire van forrásadó?
Forrásadót a legtöbb esetben osztalékra és a kamatjövedelemre vetnek ki. A jövedelem tehát származhat osztalékból, amelyet a megtermelt profitból fizet egy cég, kamatjövedelem pedig általában a kötvényekhez kapcsolódik. Bizonyos esetekben az amerikai állam maga mentesíti a kötvényeken a forrásadót (amelynek általános mértéke 30%), de ezt befektetéseként külön kell vizsgálni.
Külön kategória az árfolyamnyereség – ez utóbbira, tehát a részvény vagy más értékpapír kereskedésen keresztüli profitrealizálásra a forrásadó nem fog vonatkozni a jelenlegi amerikai belföldi szabályok alapján.
OECD-tagállamok részvényei és a TBSZ-számla
Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekről szóló szabály jelenleg azt mondja ki, hogy a kibocsátónak kell olyan országban lennie, amivel kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel rendelkezik Magyarország. Amerikával kapcsolatban nem fogunk rendelkezni ilyennel, így
ha így maradna a jelenlegi szabály, akkor egy amerikai részvény nem lehetne ellenőrzött tőkepiaci ügylet, márpedig e nélkül TBSZ-számlára sem tehető a részvény.
Ezt kívánja megoldani az az adótörvény-javaslat, amit még nem hirdettek ki, de az Országgyűlés már elfogadott és a köztársasági elnök már aláírta és ami az OECD-tagországokra kiterjeszti az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteket, így Amerika akkor is bele fog tudni tartozni a kedvezményes kategóriákba, ha a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt nem sikerül újra megkötni. Ez pedig azért jó hír, mivel
így szembeállítható lesz a nyereséges és veszteséges ügylet és így a befektetés TBSZ-re tehető, ami kiemelt jelentőséggel bír.
Mi lesz 2024-től, ha a német tőzsdére bevezetett amerikai részvényt veszünk meg?
Alap esetben a kibocsátás helye számít adózási szempontból, így hiába kereskedünk egy amerikai részvénnyel Németországban, ha azt eredetileg az USA-ban bocsátották ki – mondta el az adószakértő. Az országcsere sok szempontból meg tudja szüntetni a kettős adóztatás miatt felmerülő problémákat, ez esetben Magyarország és Amerika közé be kell illeszteni egy elemet.
- Az egyik megoldás lehet erre egy Londonban vagy Frankfurtban működő alapkezelő és befektetési alap által kibocsátott, például az S&P 500 indexet lekövető alap megvásárlása, mivel ez esetben a befektetési alap kibocsátási helyszíne a mérvadó adózási szempontból.
- Azok esetében, akik osztalékportfóliót építenek, az ellenőrzött tőkepiaci ügylet kiterjesztése sem fogja megoldani a problémát. Itt lehetőség, ha egy osztalékpapírokba fektető, nem amerikai kibocsátású befektetési alap jegyeit vásárolják meg, vagy maga az ügyfél vált országot (az adóügyi illetőség a személyeknél is mozgatható).
Míg a részvényügyletek esetében az ellenőrzött tőkepiaci ügylet és a TBSZ megoldást jelenthet, az osztalékok és kamatjövedelmek esetében addig nem fog változni a helyzet, amíg meg nem születik az új egyezmény az USA-val.
Címlapkép forrása: Getty Images
