45% - 35% = 10%
Szerződést írt alá a Magyar Állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., valamint a Vienna Insurance Group (VIG) biztosítócsoport a magyar VIG társaságokban eddigiekben meglévő kisebbségi állami, 45 százalékos tulajdonrész 10 százalékosra csökkentéséről – közölte a GFM.
A Magyar Állam, az Alfa Biztosítót és az Union Biztosítót is magában foglaló, piacvezető magyar holding kisebbségi tulajdonosaként továbbra is támogatja a biztosítási szektor, mint stratégiai fontosságú ágazat fejlesztését, versenyképességének és teljesítményének további növelését – tették hozzá, nem részletezve, hogy pontosan mire gondolnak.
A Corvinus Zrt. 2022. március 25-ével szerzett 45 százalékos kisebbségi részesedést a VIG-csoport magyarországi üzletágában, az ennek kapcsán megkötött együttműködési megállapodás értelmében az ellenőrző többség és az operatív irányítási jogok a bécsi és részben a budapesti tőzsdén is jegyzett VIG-csoportnál maradtak. A most bejelentett ügylettel
35 százalékos tulajdonrészt megtestesítő részvénycsomagot vásárol vissza az osztrák nagytulajdonos a Magyar Államtól. A tranzakció zárása a Magyar Nemzeti Bank engedélyéhez kötött
– tették hozzá.
Az elmúlt több mint másfél évben harmonikus, eredményes és jövőbe mutató, stratégiai alapokon álló munkakapcsolat jött létre a – szektor konszolidációját szabályozási és tulajdonosi oldalon egyaránt aktívan támogató – Magyar Állam, valamint a VIG mint a magyar piac iránt elkötelezett szakmai partner és többségi tulajdonos között. A csoport magyarországi érdekeltségei kiemelkedő pénzügyi eredményeket értek el 2022-ben és 2023 első félévében is – fogalmazott a minisztérium közleménye.
Megjegyezzük: az Aegon tavaly 9,5 milliárdos adózott nyereséget, az Union -2,1 milliárdos adózott veszteséget ért el, miután az eredmény jelentős részét az állam pótadó formájában elvonta, az Union esetében például egyértelműen többet vonva el a biztosítótól, mint osztalék formájában tudott volna.
A 10 százalékos kisebbségi tulajdonrész megtartásával az eddigiekben közösen kialakított tulajdonosi célok mentén, ugyanakkor a felhalmozott tapasztalatok alapján még hatékonyabb keretek között folytatódhat az együttműködés, miközben az állam finanszírozási forrásokat tud előteremteni egyéb stratégiai fontosságú eszközök megszerzéséhez – fogalmaz a minisztériumi közlemény.
A Magyar Kormány továbbra is stratégiai ágazatnak tekinti a biztosítási szektort, amelynek fejlődése, versenyképessége és ügyfélorientált működése kiemelt nemzetgazdasági érdek
– tették hozzá.
Az osztrák vevő, a Vienna Insurance Group is megszólalt, a korábban osztrák alkancellárként dolgozó Hartwig Löger vezérigazgató így nyilatkozott:
Magyarországon, mint minden országunkban, hosszú távú piaci stratégiát követünk. A visszavásárlással a magyar piac iránti hosszú távú elkötelezettségünket hangsúlyozzuk, és várakozással tekintünk a magyar kormánnyal való stratégiai partnerség folytatása elé.
2022 februárjában 350 millió euróért, vagyis mai árfolyamon 133 milliárd forintért vásárolta meg az állam az Aegon és az Union Biztosítók 45%-os kisebbségi részesedését. Bár most nem árulták el a 35%-os értékesítendő részesedés eladási árát, a bevásárlás óta nem igazán nőhetett a két biztosító értéke, hiszen a biztosítói pótadót is bevezette azóta a kormány, ami becslésünk szerint az azóta Alfára átnevezett Aegonnak csaknem 11 milliárd, az Unionnak pedig több mint 6 milliárd forintjába kerül csak idén. Ha az egyszerűség kedvéért változatlan cégértékkel számolunk, akkor 89 milliárd forintot kaphat az állam a két biztosító 35%-os részesedéséért, vagyis nagyjából ugyanannyit, mint az Erste Bank 15%-ának múlt héten bejelentett eladásáért, ami 87,5 milliárd forint volt. További hasonlóság, hogy a mostani eladás az Erste Bank eladásához hasonlóan minden bizonnyal jól jön a Budapest Airport franciákkal közös megvásárlásához.
Mindezek után talány marad, mi volt az értelme a két biztosítóban az elmúlt alig másfél éves állami kalandnak. Az is nehezen érthető, miért szükséges a 10%-os részesedés megtartása a két biztosítóban, a társaságok közötti bevételi és költségszinergiákat ugyanis az osztrák VIG mint többségi tulajdonos is képes szakmai alapon kiaknázni, ehhez nem szükséges az állam mint tulajdonos jelenléte. Emellett érdemi piacépítő, versenyt katalizáló magatartást sem láttunk az Alfa és az Union részéről az elmúlt másfél évben, ami miatt megérte volna a tranzakciókhoz szükséges tanácsadói díjakat és egyéb állami kiadásokat vállalni.
Mindazonáltal hogy mi a két tranzakció (vétel és eladás) egyenlege az állam és így az adófizetők számára, azt csak az eladási ár ismeretében lehetne pontosabban megítélni, ezt azonban egyelőre nem árulták el.
Milyen volt eddig a két tulajdonos kapcsolata?
Havas Gábor, az Union Biztosító új elnök-vezérigazgatója júliusban nyilatkozott a Portfolio-nak a két tulajdonos kapcsolatáról:
"Visszagondolva nem mondható, hogy konfliktusok vagy nézeteltérések lettek volna a két tulajdonos között, de az sem, hogy az elején nem volt feladat pontosítani az együttműködés kereteit. A két tulajdonos karakterisztikája, menedzsmentkultúrája, döntéshozatali és számonkérési mechanizmusa, vezetési modellje eltért annyira, hogy szükség volt egy intenzív kommunikációra ahhoz, hogy gördülékennyé váljanak a folyamatok, és a felek megértsék egymás szempontrendszerét. Mára a gyakorlatban is azt tapasztalom, hogy megismerte egymást a két tulajdonos, annak teljeskörű gyakorlati tisztázásával együtt, hogy
a szakmai irányítás a VIG, a kisebbségi tulajdonosi szerepkör a magyar állam kezében van."
Arra a kérdésünkre, magyar állam pénzügyi befektető-e a két biztosítóban, így válaszolt:
"Meglátásom szerint annál több: valahol a pénzügyi és a szakmai befektető között foglal helyet, ami jól jelzi és erősíti a szektor nemzetgazdaságilag kiemelt szerepét. Nem pusztán pénzügyi befektetőként viselkedik, hanem
stratégiai kérdésekben erőteljes véleményalkotó, ugyanakkor nem szól bele operatív módon a biztosítástechnikai kérdésekbe.
Olyan, mint egy klasszikus, nagy tulajdonrésszel rendelkező részvényes: szigorúan megköveteli, hogy az üzleti eredményesség megfelelően alakuljon, de hogy ezt pontosan miként éri el a biztosító, az már a menedzsment és a szakmai befektetőként fellépő VIG dolga. Egy példát említenék: van egy konkrét szinergiaelképzelés a tulajdonosok részéről, ebben a magyar államot képviselő Corvinus Befektetési Zrt. ugyanolyan megkövetelő magatartást tanúsít, mint a VIG. Ilyen az üzleti növekedés és eredményesség kérdése, a pótadó hatásainak a tompítása és a szolvencia követelmények stabil fenntartása is."
Mi lesz a másik két állami biztosító sorsa?
Szeptember 5-én jelentették be, hogy a Magyar Állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. nyílt, piaci versenyfolyamat keretében értékesíti a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben tulajdonolt 66,9 százalékos üzletrészét is, amit csak idén szerzett meg. A nemzetközi sztenderdeknek és legjobb gyakorlatoknak megfelelő transzparens értékesítési eljárás lebonyolítására Deloitte nemzetközi tanácsadócég került megbízásra – közölték. A Posta Biztosító vezérigazgatójával tavasszal készítettünk interjút:
A Posta Biztosítók esetében a folyamat előkészítését követően az október elején induló indikatív ajánlati fázis tervezetten október végéig tart. A kötelező ajánlati fázis december végéig zárulhat, amely alapján a kiválasztott vevővel a jövő év elején kerülhet sor a szerződéskötésre.
Címlapkép forrása: Portfolio
