A határozat lényeges pontja, hogy a kormányzati döntéshozatal különös hatáskörű politikai döntéshozó fóruma mostantól
- a) Stratégiai Kabinet,
- b) Gazdasági Kabinet,
- c) Védelmi Tanács, valamint
- d) Nemzetpolitikai Kabinet.
Ez a 4 fórum ezt az eddigi 5 elemű felállást váltja fel:
- a) Stratégiai és Családügyi Kabinet,
- b) Gazdasági Kabinet,
- c) Növekedési és Versenyképességi Kabinet,
- d) Védelmi Tanács, valamint
- e) Nemzetpolitikai Kabinet.
Vagyis a Növekedési és Versenyképességi Kabinet megszűnik és beolvad a Gazdasági Kabinetbe és a Stratégiai és Családügyi Kabinetből elnevezés szintjén Stratégiai Kabinet lesz.
Szembetűnő változás viszont, hogy a Gazdasági Kabinetet a jövőben a gazdaságfejlesztési miniszter vezeti, aki Nagy Márton. Ez azt jelenti, hogy
a gazdaságpolitikát meghatározó kérdésekben és döntésekben mostantól Nagy Mártoné lesz a főszerep.
A Gazdasági Kabinet tagja – az elnökén kívül
- a) az agrárminiszter,
- b) az energiaügyi miniszter,
- c) az építési és közlekedési miniszter,
- d) a kultúráért és innovációért felelős miniszter
- e) a külgazdasági és külügyminiszter,
- f) a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter,
- g) a területfejlesztési miniszter,
- h) a tárgyalt napirendi pont tekintetében az előterjesztő (jelentés esetén a benyújtó) miniszter vagy miniszterek és
- i) a miniszterelnök politikai igazgatója.”
A Gazdasági Kabinet tagjai annyiban változnak az eddigiekhez képest, hogy bekerült a kabinet tagjai közé Orbán Balázs politikai igazgató, Nagy István agrárminiszter, Szijjártó Péter külgazdasági miniszter, Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, viszont már nem lesz tagja ennek a kabinetnek a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely.
A Gazdasági Kabinet felelősségi körét 66 pontban sorolja fel a kormányhatározat, Nagy Márton felelősségi körébe tartoznak így december 7-étől már az adópolitikai előterjesztések és jelentések is.
Érdekes és üzenetértékű lépés is lehet az a kormányfő részéről, hogy a Gazdasági Kabinet élén változtatott: Nagy Márton lett a vezetője Varga Mihály helyett. Az tudható a kormány hivatalos kommunikációjából, hogy - miután az idei évben recesszió várható - jövőre a növekedés megtámogatása elsődleges gazdaságpolitikai feladat lesz. Nagy Márton új szerepköre is ezt erősíti meg, a gazdaságfejlesztési miniszter lett minden fontosabb gazdaságpolitikai ügy előkészítésének ura. Mindezekből nem nehéz arra következtetni, hogy a kormány a gazdaságösztönzés útjára kíván lépni, újra. Az is közismert, hogy Nagy Márton a magasnyomású gazdaság (high pressure economy) híve, legutóbb épp egy tegnapi nyilatkozatában jelezte, hogy "örül a magas nyomású gazdaság visszatérésének, mert a munkaerőpiac kifeszített, nincs már jelentős munkaerőtöbblet". Arról is beszélt, hogy "a gazdasági növekedés megindulásához a fogyasztásnak és a beruházásnak is vissza kell épülnie, (...) az állami infrastrukturális beruházásokra nagy szükség van, a kormány most vizsgálja ezeket, és azt is, hogy milyen forrásból valósíthatók meg". A kibontakozó régi-új gazdasági modellről épp hétfő reggel írtunk részletes Signature-elemzést, melyben bemutattuk, hogy milyen lehetőségei vannak ennek a gazdaságpolitikai iránynak.
Érdekes lesz látni, hogy a jelenlegi kifeszített költségvetési helyzetben (jövőre továbbra is a 2,9%-os GDP-arányos hiánycél van érvényben és legutóbb is ezt hangoztatta Varga Mihály pénzügyminiszter) egyáltalán milyen mozgástere és lehetősége lesz a kormánynak, és ezen belül Nagy Mártonnak. Főleg annak fényében, hogy az esetleges gazdaságösztönzés mellett a budapesti repülőtér megvásárlásának finanszírozását is elő kell teremtenie a következő hónapokban. Azt pedig különösen érdekes lesz megfigyelni, hogy Nagy Márton új szerepe és Varga Mihály új munkacsoportja és vétójoga mennyiben tud egymás mellett hatásosan és hatékonyan működni, valamint hogy ezen a fronton lesznek-e súrlódások.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Mónus Márton
