Janositz Balázs, a UBM vezérigazgató-helyettese és CFO-ja előadásában az élelmiszergazdaság jövőbeni szerepéről beszélt. Előadásának főbb mondanivalója:
- A UBM egy növekedés orientált vállalat, a magyar piacvezető szerep mellett Romániában is megvetették már a lábukat. Emellett Szerbiában, Romániában, Ausztriában és Olaszországban is rendelkeznek commodity részleggel.
- Árbevétel alapján a 8. legnagyobb vállalat a UBM Magyarországon, EBITDA alapján pedig a 9-dik. Idén nyáron döntöttek a részvények húszadolásáról és a közkézhányadot 9 százalékra emelték.
- A versenytársak körében igen magas értékeltséget lehet látni, ami azt jelzi, hogy egyre több pénz keresi a helyét az agrárszektorban.
- 2050 környékén tetőzhet a Föld lakossága, és már most is teljes mértékben kihasználjuk az agrár területeket, így több bevonására nincs lehetőség. További 1,5-2 milliárd ember nagy kihívás elé állítja az agrárszektort, csak intenzív módszerek állnak a szektor rendelkezésére, expanzióra már nincs tér.
- A jövőbemutató trendek közül kiemelte a K+F jelentőségét, az automatizációt, a fenntarthatósági kérdéseket, a méret növekedést. Figyelemmel kell kísérni ezek mellett a szűkös erőforrások miatti kihívásokat, a disruptive vállalatok megjelenését, valamint a társadalmi kapcsolatok előtérbe kerülését.
Az előadást követő panelbeszélgetésben a szakértők a magyar mid-cap részvények mögötti sztorikról beszélgettek.
Cinkotai Norbert, a KBC Securities vezető elemzője elmondta, hogy legyen sztori, legyen növekedés, ezek mind fontos kritériumok, amikor egy részvény mellett döntenek. 5-10%-os hozamígéret még nem elég ahhoz, hogy valaki beszálljon egy sztoriba, főleg, ha egy kockázatosabb befektetésről van szó. Fontos az is, hogy a cég iránt megfelelő befektetői kereslet legyen.
Hadházy Tamás, a Pensum Group Nyrt. alapítója és igazgatósági tagja úgy véli, hogy a Pensum egy jó növekedési sztori lehet. A cég munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, a cég részvényei 2020-ban jelentek meg a BÉT standard kategóriájában. Az akvizíciók kapcsán elsősorban a külpiacokra koncentrálnak – tette hozzá.
Janositz Balázs, a UBM vezérigazgató-helyettese és CFO-ja kiemelte, hogy új szereplőként a BÉT-en az volt az elsődleges cél, hogy megismertessék magukat a magyar befektetőkkel. A likviditás növelése érdekében húszadolták a részvényt, emellett emelnék a közkézhányadot is.
Tibor Dávid, a Masterplast Nyrt. elnöke kiemelte, hogy 2012-ben lépett a Masterplast a tőzsdére. Az első években nehéz volt a tőzsdén nevet szerezni, ehhez kitartás kellett és egy jó sztori is. Náluk a német akvizíció jelentette ezt a sztorit, nagy érdeklődés övezte és ott kezdett igazán nagyot nőni a részvények likviditása. Most azonban egy elég erőteljes leállás van az építőiparban, és ez az árfolyamban is visszaköszön. A sztori azonban ugyanaz: az európai épületek egy jelentős részét 2030-ig fel kell újítani egy direktíva szerint, ez pedig előbb-utóbb, de jelentős keresletet generálhat az építőiparban.
Beszélt arról is, hogy a vezetőnek nem szabad részvényárfolyam-függőnek lennie. Meg kell különböztetni az alapító-tulajdonosokat, akik stratégiai céllal, hosszú távon tartják a részvényeket, és ott vannak az MRP-programban résztvevő munkavállalók, akiket így érdekeltté lehet tenni a vállalat sikerében.
Janositz Balázs (UBM) kiemelte, hogy mivel most még alacsony a közkézhányad, az árfolyam nem is nagyon mutatott jelentősebb elmozdulásokat. Hadházy Tamás (Pensum) azonban figyelemmel követi a részvényárfolyam változását és a likviditást is. Úgy véli, hogy ez egy fontos visszajelzés a piac felől arról, hogyan értékelik a munkájukat. Cinkotai Norbert (KBC) szerint egy részvényárfolyam-mozgás kapcsán mindig azt érdemes figyelni, van-e mögötte sztori. Ha van, az a jó, ilyenkor tud egy cég kategóriát váltani és mid-capből large-capbe kerülni, majd akár blue chippé válni.
Tőkepiaci tervek?
Hadházy Tamás (Pensum) kiemelte, hogy egy folyamatos keresleti piacon dolgoznak. Magyarországon sok ezer állás betöltetlen, ez pedig jelentős keresletet generál a munkaerőpiacon. Elárulta, hogy terveznek tőkebevonást, gondolkodnak zárt vagy nyílt körű részvénykibocsátásban is. Hosszú távon magas közkézhányaddal, prémium kategóriában lévő céget szeretnének megvalósítani.
Janositz Balázs (UBM) a stratégiájukból a közkézhányad 9%-ra emelését hangsúlyozta, ezzel teremtenék meg a likviditást a papírban. Gondolkodnak a zöld kötvénykibocsátásban is, akár már jövő januártól.
Tibor Dávid (Masterplast) célként a tankönyvileg pozitív beruházási sztorit emelte ki. Jelenleg nagy nemzetközi beruházásokban vannak benne, ezeket szeretnék elsősorban végrehajtani. Várják az épületenergetikai trend elindulását is, ami szerinte nincs messze. A legfontosabb cél, hogy készen álljanak gyorsan rácsatlakozni a piaci megugrásra, ez 2025-ben már elindulhat és 2030-ig pöröghet.
Címlapkép forrása: Portfolio
