Vitatott terület hatalmas olajkinccsel
Évszázados területi vita éleződött ki újra a napokban két, Dél-Amerika északi partjainál fekvő ország, Venezuela és Guyana között. A vitás pont egy 159 500 km² (vagyis nagyjából 1 és 2/3 magyarországnyi) területű régió, Essequibo vagy Guayana Esequiba, amely egy 1899-es párizsi döntés értelmében ma Guyana államhoz tartozik, de ezt a döntést Venezuela soha nem ismerte el. A területi vita egészen a XIX. század elejére, a gyarmati időkig nyúlik vissza. Essequibo akkoriban a spanyol gyarmati területhez tartozott, Venezuela függetlenedése után viszont az Egyesült Királysághoz került, és brit gyarmat volt egészen 1966-os függetlenné válásáig. Essequibóban egyébként 125 ezer ember él Guyana 800 ezres lakosságából, miközben a régió az ország területének mintegy kétharmadát képezi.
Bár Venezuela folyamatosan igényt formált a területre, a nagyrészt sűrű dzsungel borította Essequibo akkor értékelődött fel, amikor az ExxonMobil 2015-ben olajat talált a Liza olajmezőn, amely nem is Essequibo szárazföldi területén, hanem a tengerben, Guyana kizárólagos gazdasági övezetében, a partoktól 190 kilométerre fekszik. A kitermelést 2019-ben kezdte meg egy az ExxonMobil részvételével működő konzorcium, azóta újabb olaj- és földgázmezőket is fölfedeztek.
A 800 ezer fős Guyana az olajnak köszönhetően hihetetlen gazdasági fejlődést mutat be.
A 2022-ben mért 62,3 százalékos GDP-növekedésével világrekorder volt.
Az IMF idén 38 százalékos növekedést jósol neki, míg a Fitch Solutions kutatóintézete, a BMI szerint az elkövetkező 5 évben összesen 115 százalékos GDP-emelkedésre számíthat. Az ország valószínűleg az idén és még az elkövetkező 2 évben is a világ legnagyobb gazdasági növekedését fogja produkálni. Guyana jelenleg napi 390 ezer hordó olajat termel, ami 2027-re napi 1 millió hordó fölé mehet. Az olajtermelésen kívül a mezőgazdaság és a bányászat is jó eredményeket mutat.
Népszavazás a régióról
A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság (ICJ), az ENSZ elsődleges bírói szerve (nem tévesztendő össze az ugyancsak hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbírósággal, az ICC-vel, amely elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen) jelenleg is eljárást folytat a területi vita kapcsán. Ítélet csak évek múlva várható, de Nicolás Maduro venezuelai elnök elébe szaladt ennek, és ötkérdéses népszavazást írt ki országában, hogy döntsenek Essequibo sorsáról. A venezuelai polgárok szavazhattak többek között az 1899-es választottbírósági döntés el nem ismeréséről, a Nemzetközi Bíróság joghatóságának elutasításáról, egy Guayana Esequiba nevű szövetségi állam létrehozásáról, illetve az ott élőknek a venezuelai állampolgárság megadásáról.
Az autoriter vezetésű Venezuelában nem meglepő módon a választók 95 százaléka Essequibo elcsatolására szavazott, igaz, szemtanúk beszámolói szerint sok szavazókörzetben meglehetősen gyér volt az érdeklődés. Bár Maduro nagy sikernek könyvelte el az eredményt, a „nem” mellett nem kampányolt senki, illetve az is sajátos vonásnak tekinthető, hogy egy adott terület sorsáról nem annak lakói, hanem egy másik ország polgárai döntsenek.
Nemzetközi érvénye nincs is a népszavazásnak, sőt a Nemzetközi Bíróság megtiltotta, hogy Venezuela bármi olyan konkrét lépést tegyen, amellyel megkérdőjelezi Guyana ellenőrzését a terület fölött. (Bár Guyana kérte, hogy magát a népszavazást is tiltsa be a törvényszék, erre végül nem került sor.)
A népszavazást követően ugyanakkor Maduro már be is jelentette, hogy a PDVSA állami olajvállalat és a CVG állami vas- és acélgyártó létrehozza essequibói részlegeit, és engedélyt adnak a területen olaj- és gázkitermelésre, illetve bányászatra. Egyben felszólította az Essequibóhoz tartozó vizeken tevékenykedő vállalatokat, hogy három hónapon belül hagyják el a területet. Azt is kijelentette, hogy létrehozzák Venezuela új, 24. szövetségi államát, és egy új térképet is megosztott, amelyen a vitatott régió már Venezuela területeként szerepel.
The President of Venezuela, Nicolás Maduro has announce tonight that the Esequiba Region of Western Guyana is now Official a Territory of Venezuela, with a State Map being Released and Oil Expeditions said to be in the Planning Stages. pic.twitter.com/wIKTx5UprU
— OSINTdefender (@sentdefender) December 6, 2023
Habár maga Venezuela a világ legnagyobb nyersolajkincsén ül, és jelentős gázkészletei is vannak, az amerikai szankciók, a korrupció és a leromlott infrastruktúra miatt az utóbbi években jelentősen visszaesett a kitermelés.
Lehet-e háború?
Kérdés, Maduro azért kezdeményezte-e a népszavazást, hogy azt ürügyül használja Guyana megtámadására, vagy az egész kizárólag belpolitikai célokat szolgál a jövőre esedékes elnökválasztás előtt. Előbbi ellen több megfontolás is szól.
Egyfelől Venezuelából Essequibóba az egyetlen járható út Brazílián keresztül vezet, a dél-amerikai földrész legnagyobb területű állama azonban nem akar részese lenni a konfliktusnak, és ellenzi az erőszakos megoldást vagy az azzal való fenyegetést. Másfelől bár a venezuelai hadsereg nagyobb, mint a guyanai, Dél-Amerika egyetlen angol nyelvű országának védelmi egyezménye van az Egyesült Államokkal, és Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán Irfaan Ali guyanai elnöknek azt mondta, Washington
megingathatatlanul támogatja Guyana szuverenitását.
Az Egyesült Államok és Venezuela között az elmúlt időszakban különösen rossz volt a viszony, és számos amerikai szankció is sújtotta a dél-amerikai országot. Ezeket a szankciókat éppen az utóbbi időben kezdték feloldani, és további szankciók eltörlését helyezték kilátásba, amennyiben Caracas megfelel néhány amerikai elvárásnak, például hogy engedélyezzék ellenzéki jelöltek elindulását a választásokon, illetve hogy engedjék szabadon a szerintük politikai fogolyként letartóztatott amerikai állampolgárokat. Mivel a feltételeket Maduro kormánya azóta sem teljesítette, Washington kilátásba helyezte a korábbi szankciók újra bevezetését is.
A mindkét országgal határos Brazíliának fontos szerepe lehet a konfliktusban. A brazil hadsereg megerősítette a venezuelai és a caracasi határ védelmét, páncélozott járműveket és katonákat küldve a közeli nagyvárosba, Boa Vistába. Celso Amorim, Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök vezető külpolitikai tanácsadója azt mondta, „aggasztó tények” merültek fel az essequibói helyzet kapcsán. Mauro Vieira brazil külkapcsolati miniszter ugyanakkor szerdán azt mondta, nem látja fegyveres konfliktus kockázatát Venezuela és Guyana között.
Maduro maga a karibi országokat biztosította afelől, hogy nem fogja megszállni a régiót. A venezuelai elnök ugyanakkor egy katonai kontingenst küldött a vitatott területhez közeli Puerto Barimába. Guyana készültségbe helyezte védelmi erőit egy venezuelai támadás esetére. Mindezek ellenére a háborús készülődés egyelőre inkább retorikai szinten zajlik, de egy eszkaláció esélyét sem lehet kizárni.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken zárt ülést tart a Venezuela és Guyana közötti konfliktus ügyében.
Címlapkép: a venezuelai nemzetgyűlésbe viszik Venezuela új, Essequibóval kibővített térképét. Gaby Oraa/Bloomberg via Getty Images
