Megjött a pozitív reálkamat Magyarországra
Szeptemberben az infláció 12,2 százalékra csökkenésével több mint hét év után először emelkedett a pozitív tartományba a visszatekintő reálkamat, vagyis az aktuális irányadó kamat és az utolsó ismert inflációs adat különbsége Magyarországon. Ez persze nem volt meglepő, hiszen a tendencia alapján már látszott, hogy előbb-utóbb megtörténik majd a fordulat, illetve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is többször utalt arra, hogy a pozitív reálkamat elérése a célja.
Az elmúlt hónapokban tovább emelkedett a reálkamatunk, hiszen októberben 9,9 százalékra esett az infláció, miközben a jegybank 12,25 százalékra csökkentette az alapkamatot, így most 2,4 százalékon áll a kulcsfontosságú mutató. Ebben éppen ma délután lehet ismét változás, hiszen a várakozások szerint a Monetáris Tanács újabb 75 bázisponttal 11,5 százalékra faragja majd a kamatot. Azonban ez sem veszélyezteti a pozitív visszatekintő értéket.
De mi is pontosan a visszatekintő reálkamat és miért fontos, hogy visszatekintő? A befektetők általában kétféle reálkamatot tartanak számon, a most említett visszatekintő értéknél piaci szempontból lényegesebb az úgynevezett előretekintő reálkamat, azt azonban sokkal nehezebb becsülni. Ha egyszerűen csak a kamat- és inflációs kilátásokat vizsgáljuk mondjuk 12 hónapos időtávon, akkor ez az előretekintő reálkamat már hosszabb ideje pozitív. Azonban az MNB a havi szokásos ábrakészletében például nem az irányadó kamatra vonatkozó kilátásokat veszi figyelembe, hanem az ÁKK zéró kupon hozamgörbét hasonlítja az inflációs várakozásokhoz. A legutóbbi jegybanki grafikon szerint az előretekintő reálkamat szempontjából is most jött el a fordulat.
A régióban jelenleg egyedül a magyar visszatekintő reálkamat pozitív, hiszen Csehországban mínusz 1,5 százalék, Romániában mínusz 1,1 százalék, míg Lengyelországban mínusz 0,85 százalék az érték. Mindhárom országban emelkedett az elmúlt hónapokban a reálkamat, hiszen az infláció visszaesésével a kamatcsökkentések nem tartottak lépést.
A pozitív reálkamat egyébként nem a feltörekvő országok sajátossága, náluk inkább csak következmény. Az Egyesült Államokban jelenleg a 3,2 százalékos infláció és az 5,25-5,5 százalékos irányadó kamat mellett vaskosan pozitív az érték, míg az eurózónában 4,75 százalékon áll az EKB kamatszintje a 2,9 százalékos friss infláció mellett. Így manapság
aki nem akarja, hogy leértékelődjön a devizája, annak lépést kell tartania.
A koronavírus válság előtti alacsony inflációs környezetben elvétve volt egy-két ország, ahol pozitív volt a reálkamat. Azok többnyire épp devizaválságban vagy annak szélén voltak, és ezzel akarták stabilizálni a devizájukat. Ma viszont egyértelműen más időket élünk, hiszen az általunk vizsgált országok több mint felében van pozitív visszatekintő reálkamat.
Persze most is vannak egyedi sztorik, mint Ukrajna és Oroszország, melyek a pozitív reálkamat fenntartásával próbálják stabilizálni a devizájukat a több mint másfél éve zajló háborúban. De az látszik a grafikonon, hogy nem egyedi Magyarország példája,
a visszatekintő reálkamat alapján a középmezőnyben vagyunk.
Miért fontos a pozitív reálkamat?
A reálkamat jelentősége a devizapiacon mutatkozik meg, hiszen az úgynevezett carry trade ügyletekben a befektetők azokat az országokat keresik, melyekben magas a kamatszint, ebből tudnak profitálni, de közben fontos az árstabilitás is. Ha megnézzük az egyes devizák teljesítményét 2023 első kilenc hónapjával és azt összevetjük a fenti reálkamat-grafikonnal, akkor egyértelmű az összefüggés a kettő között.
A fent említett egyedi sztorikat leszámítva világosan látszik, hogy
- idén a mexikói és a brazil deviza teljesített a legjobban a dollárral szemben, miközben ebben a két országban a legmagasabb a reálkamat, illetve
- az argentin, török és egyiptomi devizák a legrosszabbul teljesítők között voltak, ami nem is véletlen elnézve a reálkamatukat.
A fenti mintázatba illik a forint is, mely az év eleje óta a negyedik legjobb teljesítményt mutatta a világon köszönhetően a kiemelkedően magas nominális kamatszintnek és a mostanra pozitívvá váló reálkamatnak. Vagyis az egyedi tényezőket leszámítva ma
az a deviza tud a leginkább erősödni, melynek minél magasabb a reálkamata.
Akár évekig velünk maradhat
A jelenleg legvalószínűbbnek tűnő inflációs- és kamatpálya alapján ráadásul még nincs vége a reálkamat emelkedésének itthon. A múlt héten egy konferencián Virág Barnabás MNB-alelnök úgy fogalmazott, hogy
hónapokig, de akár évekig is velünk maradhat az inflációnál magasabb kamatszint.
Említettük már, hogy ma délután szinte biztosan újabb 75 bázisponttal 11,5 százalékra csökkenti majd az alapkamatot a Monetáris Tanács, ezzel átmenetileg csökken majd a reálkamatunk is. Azért csak átmenetileg, mert aztán a novemberi infláció is további esést hoz majd, ráadásul várhatóan nagyobbat, mint 75 bázispont.
Ha a Portfolio által rendszeresen készített inflációs- és kamatpollokat vesszük alapul, akkor idén decemberben 7 százalék környékére csökkenhet az infláció, ami a 10,75 százalékos várható alapkamat mellett már majdnem 4 százalékos pozitív reálkamatot jelenthet. 2024 végére pedig az 5,1 százalékos infláció még mindig alacsonyabb lehet a 6,25 százalékra várt kamatszintnél.
Ha az idén decemberben várható, majdnem 4 százalékos reálkamatot nézzük, akkor ennél magasabb értékre legutóbb 2009 nyarán, a pénzügyi válságot követően volt példa.
Vagyis valóban hosszútávú trendnek tűnik a pozitívra váltó reálkamat, vélhetően az dönti majd el, meddig tart ez, hogy külföldön hogyan alakulnak a kamatkondíciók. Amíg a már említett nagy fejlett jegybankok kitartanak a nulla feletti érték mellett, addig a feltörekvő országok többségének sem lesz más választása, ha nem akarják, hogy a devizájuk jelentősen leértékelődjön.
Ez pedig azt is jelenti, hogy
akár tartósan támogathatja a forintot a magyar reálkamat, vagyis ebből a szempontból nem kell a hazai deviza komolyabb gyengülésére számítani.
Kérdés persze, mennyire lesz elszánt a magyar gazdaságpolitikai vezetés a pozitív reálkamat fenntartása mellett. Jelenleg a jegybank egyértelműen hosszú távon számol ezzel, saját mandátuma, az árstabilitás elérése érdekében. Ugyanakkor a növekedési célokra érzékenyebb kormányzat többször utalt már arra, hogy nem nagy híve a gazdasági dinamizmust visszavető pozitív reálkamatnak.
Címlapkép forrása: Varga Jozsef Zoltan via Getty Images
