Elgondolkodtató figyelmeztető körképet tett közzé hétfőn a Reuters, amelynek felütése az volt, hogy Spanyolországban a Repsol 1600 egységből álló elektromos töltőpont hálózatának közel fele nem működik az áramellátás hiánya miatt, és Európa számos országában vannak hasonló gondok, amelyek akadályozzák a töltőhálózatok gyors kiépülését, és így az energiaátmenet egyik ágának előretörését.
Ahogy a körképből kiderül: ipari csoportok és energiaipari vállalatok egybehangzó véleménye az engedélyezés az egyik legnagyobb akadály a töltőhálózatok elterjedésénél, amögött pedig az, hogy a villamosenergia hálózatokban sokfelé szűkületek vannak a decentralizált áramtermelés és elosztás rohamos terjedése miatt. Emiatt sok esetben az elosztóhálózati üzemeltetők nincsenek kellően felkészülve erre a rohamra, és nem tudnak kellően gyors dátumra hálózati csatlakozást biztosítani az elektromos töltőpontoknak (sem).
Bár a gyors és szupergyors töltőponti rendszerek telepítése mindössze két-három hetet vesz igénybe, a Spanyolországban eltérő adminisztratív követelmények miatt a teljes folyamat egy-két évig is eltarthat
- nyilatkozta a Repsol.
A hírügynökség felidézi, hogy az EU idén fogadta el azt a jogszabályt, amely szerint 2030-ig a kijelölt úthálózatokon a személygépkocsik esetében 60 kilométerenként, a nehézgépjárművek esetében pedig 100 kilométerenként kell gyorstöltőket telepíteni. A töltési hálózat fejlesztői szerint azonban a potenciális csomópontokról alapvető adatok beszerzése is komoly kihívást jelent, ami megnehezíti a beruházásokat. Ez azt jelenti: nem tudják kívülről, hogy az elosztóhálózati üzemeltetőnek pontosan milyen fejlesztésekre van szükségük ahhoz, hogy ők az elektromos töltőhálózatot fejleszteni tudják.
A Reuters hétfői figyelmeztető anyagának előzménye az, hogy múlt héten jelentette be az Európai Bizottság a villamosenergia hálózatok kiépítésének felgyorsítását célzó hétpontos cselekvési tervét, illetve a közös érdekű és kölcsönös érdekű projektek (PCI/PMI) listáját is, amelyen 166 új projekt van rajta.
A csomagot azért jelentette be a Bizottság, mert az energiaátmenethez muszáj igen jelentős hálózatfejlesztéseket végrehajtani Európa-szerte, és ahogy Kadri Simson uniós energiaügyi biztos is elismerte: ha a bő félezer milliárd eurós (!) hálózatfejlesztés nem valósul meg 2030-ig, akkor egyszerűen nem sikerül az energiaátmenet az EU-ban, így például ez akadályát képezi majd az elektromos autók terjedésének, a töltőhálózat kiépülésének is.
Egészen komoly hálózatfejlesztési számokat közölt a Bizottság ennek a tervnek az apropóján, ugyanis azt vázolta fel, hogy az EU villamosenergia-fogyasztása 2030-ig várhatóan mintegy 60%-kal fog nőni, amelyhez becslésük szerint 584 milliárd eurós hálózatfejlesztési beruházásra van szükség. Ebből ágazati becslések szerint az elosztóhálózatok fejlesztéséhez 2030-ig mintegy 375–425 milliárd eurós beruházást kell végrehajtani.
Ennek oka, hogy a hálózatoknak egy több millió tetőtéri napelemből, hőszivattyúból és erőforrásaikat megosztó helyi energiaközösségből álló digitalizáltabb, decentralizáltabb és rugalmasabb rendszert kell elbírniuk, melyben egyre több megújuló energia származik tengeri forrásból, egyre több elektromos járművet kell tölteni, és egyre több hidrogén előállítására lesz szükség. Mivel elosztóhálózatunk 40%-a több mint 40 éves, és a határkeresztező átviteli kapacitás 2030-ra várhatóan megduplázódik, ezekből adódik össze az említett brutális összeg.
Ahogy a kérdezz-felelek rész is világosan rámutat: a megújuló energiára vonatkozó célkitűzés elérése érdekében az EU-nak a szél- és napenergia-termelési kapacitását a 2022. évi 400 GW-ról legalább 1 000 GW-ra kell növelnie 2030-ra, és a tengeri megújulóenergia-termelését is erőteljesen növelnie kell, 2050-ig 317 GW-ig.
A testület kiadott egy infografikát is, amely arra mutat rá, hogy a következő hét évben meg kell duplázni a határokon átnyúló átviteli infrastruktúrát:
Címlapkép forrása: Getty Images
