Varga Mihály pénzügyminiszter november 28-i bejelentése szerint hamarosan a nyilvánosság elé kerülhet a nemzetközi szakértők elemzése a magyar nyugdíjbiztosítási rendszerről. Megállapításaikat a kormány is értékeli majd, a javaslatokat 2024 első felében társadalmi vitára bocsátják. A miniszter hangsúlyozta, hogy a nyugdíjrendszer működését hosszú távon is biztosítani kell, de sürgős beavatkozásra szerinte nincs szükség ezen a téren.
A nemzetközi szakértői jelentés megismerése és érdemi társadalmi vitája előtt (ha valóban lesz alkalom ilyen diskurzusra) érdemes három olyan nyugdíjproblémát sürgősen megoldani, amelyekkel nem célszerű várni 2025-ig, az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) kapcsán vállalt nyugdíjreform tervezett bevezetésének évéig.
Ezek a könnyen, egyetlen gyors törvényhozási aktussal és mindennemű politikai kockázat nélkül megoldható gondok a következők:
- a nyugdíj melletti munkavégzést a közszférában gátló korlátozások teljes lebontása,
- a nyugdíjskála rángatózásának kiegyenlítése,
- a nyugdíjrendszer öngondoskodási pillérének egyszerű beavatkozásokkal történő megerősítése.
Nyugdíj melletti munka
Ebben a cikkben az első kérdéssel, a nyugdíj melletti munkával kapcsolatos kezelendő problémákat mutatom be. A plusz munkaerő iránti keresletet egyebek között a nyugdíjas munkavállalók létszámának növelésével lehet kielégíteni, ha nem kizárólag a világ másik feléről ide közvetített külföldi munkás seregekre számít a kormányzat. Ennek érdekében viszont
el kell törölni a nyugdíjas munkavállalást korlátozó minden akadályt, lehetőleg már 2024. január 1-jétől.
A versenyszférában már sikerült minden korlátozást megszüntetni a nyugdíjas munkavállalással kapcsolatban. A korbetöltött nyugdíjasok és a nők kedvezményes nyugdíjában részesülők foglalkoztatását a nem közszférának minősülő területeken semmi sem tiltja vagy korlátozza. A nyugdíj mellett szerzett keresetük 2019. január 1. óta munkaviszonyban, 2020. július 1. óta bármilyen foglalkoztatási jogviszonyban járulékmentes, vagyis nem kell fizetniük a jelenleg 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulékot, miközben a foglalkoztató is mentesül a nyugdíjas keresete után a 2024-ben is változatlanul 13%-os szociális hozzájárulási adó alól. Így azonos bruttó keresetet feltételezve a nyugdíjas munkavállaló nettó keresete 18,5%-kal magasabb, míg a foglalkoztató bérköltsége 13%-kal kevesebb lehet egy aktív korú munkavállalóhoz képest 2024-ben is.
Ha a nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet folytat, akkor a nyugdíjkorhatára betöltését követően a törvény erejénél fogva automatikusan kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül. (Ezért például az új kata-törvény szerint már nem lehet kisadózó, hiszen katás csak főállású vállalkozó lehet). A társadalombiztosítási törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytató személy a biztosítási kötelezettség alá eső bármely jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel. E rendelkezések alapján kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó a korbetöltött öregségi nyugdíjban vagy a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő vállalkozó mellett az is, aki olyan özvegyi nyugdíjas, aki a nyugdíjkorhatárát – az 1957. január 1-jén vagy később születettek esetén 65 évet – betöltötte, és az özvegyi nyugdíja mellett vállalkozik.
Miután a nyugdíj mellett bármely jogviszonyban végzett keresőtevékenységgel szerzett kereset járulékmentes, a nyugdíj melletti munkavégzés révén nyugdíjnövelésre nem lehet jogosultságot szerezni. A nyugdíj mellett végzett munka a nyugdíj újraszámítására sem teremt alapot, mert a saját jogú nyugdíj mellett végzett keresőtevékenységgel szolgálati idő nem szerezhető, és a nyugdíj mellett szerzett kereset az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során pótlólagosan nem vehető figyelembe.
A magyar rendszer így nem követi azt a népszerű skandináv modellt, amely a nyugdíj mellett végzett munka alapján a nyugdíj újraszámítását is lehetővé teszi, viszont a magyar megoldás biztosítja a nyugdíj mellett szerzett keresetek járulék- és szocho-mentességét.
A közszférában is el kell törölni a korlátozásokat
A közszférában azonban súlyos korlátozásokkal kell számolnia a dolgozni akaró nyugdíjasoknak. Mint az érintettek számára fájdalmasan ismeretes, több mint tíz éve, 2013. július 1-jén lépett hatályba a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározat, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között, mert az illetményüket és a nyugdíjukat egyidejűleg nem vehetik föl. Nyugdíjas továbbfoglalkoztatásukra költségvetési intézményekben ráadásul kizárólag akkor kerülhet sor, ha ehhez a munkáltatójuk előzetes kormányzati hozzájárulást szerez.
E kormányhatározat nyomán az Országgyűlés módosította a nyugdíjtörvényt, amely szerint az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közszolgálati jellegű (vagyis közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati, honvédelmi alkalmazotti, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati, politikai szolgálati, biztosi, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati, bírói szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, ügyészségi szolgálati, rendőri vagy honvédségi hivatásos szolgálati) jogviszonyban áll. 2024. január 1-jétől ez a felsorolás kiegészül a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyal is, vagyis a tanárokkal is ugyanaz történik, mint az orvosokkal, ápolókkal: annak ellenére, hogy az új foglalkoztatási jogviszonyaikat alapvetően a munka törvénykönyve szabályozza, a nyugdíj melletti munkavégzésük tekintetében mégis közszolgálati jellegű jogviszonyban dolgozóknak tekintik őket.
Ugyanez a szüneteltetési rendelkezés vonatkozik a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személyekre is. Viszont nem szüneteltethető az ellátás folyósítása azon közszolgák esetében, akiknek a közszolgálati jogviszonya nem kinevezéssel, hanem választással, közjogi megbízatással jött létre (ilyen például a polgármester vagy az alkotmánybíró). Ebben persze nincs semmi részrehajlás...
Az összes felsorolt közszolgálati jellegű jogviszonyban a szüneteltetés időtartama alatt az érintett nyugdíjas személy nyugdíjasnak minősül (kivéve természetesen a nem nyugdíjas, hanem pl. korhatár előtti ellátásban részesülő érintett személyeket, akik a szünetelés időtartama alatt az adott ellátásban részesülőnek minősülnek). Emiatt a nyugdíjas közszolga a szünetelés időtartama alatt végzett keresőtevékenységével szolgálati időt nem szerezhet, és keresete az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során pótlólagosan nem vehető figyelembe, vagyis a nyugdíj újraszámítása nem kérhető.
Ez az a korlátozás, amelyet célszerű lenne 2024. január 1-jétől teljes mértékben megszüntetni. Ennek oka nem csak az, hogy a korlátozás 2013-as elrendelését indokolttá tevő körülmények ma már nem állnak fenn, hanem az is, hogy a magasan képzett közszolgák (tanárok, egészségügyi és szociális szférában dolgozók, önkormányzati és kormányhivatali tisztviselők) iránti igény egyre nő.
A belső munkaerő-tartalék egyik természetes forrása a dolgozni vágyó nyugdíjas közszolgák közössége lenne, ha erre korlátozás nélkül lehetőségük nyílna a közszférában is.
A kormány kinyilvánított célja, hogy minél több nyugdíjas dolgozzon a nyugdíja mellett. Ennek a támogatandó kormányzati törekvésnek azonban szögesen ellentmond, ha a közszférában továbbra is a nyugdíj szüneteltetésével büntetik a dolgozni kívánó nyugdíjasokat. Ugyanígy szögesen ellentmondott az is, hogy a nyugdíjas vállalkozókat kisöpörték a katás körből, mert az új kata törvény szerint nem létezik nem főállású kisadózó. (A nyugdíjas pedig csak kiegészítő tevékenységet folytató, vagyis nem főállású személy lehet bármely foglalkoztatási jogviszonyban.)
A közszférában a nyugdíjban vagy az említett hasonló ellátásokban részesülő személy megbízási szerződéssel persze létesíthet olyan jogviszonyt, amely nem eredményezi az ellátás folyósításának szüneteltetését, hiszen a megbízási szerződéses jogviszony a polgári törvénykönyv hatálya alá tartozó jogviszony. A megbízási jogviszony azonban az esetek többségében egyik félnek sem felel meg.
Szerencsére a külföldön létesített, a magyar jogszabályok szerint közszférában történő foglalkoztatásnak megfelelő jogviszony esetén a magyar szüneteltetési szabályokat nem kell alkalmazni – ez azonban nem segít a magyarországi munkaerőpiacon.
Egyre több ágazat mentesül a korlátozás alól
A nyugdíj melletti munkavégzésre a közszférában érvényesülő korlátozások tarthatatlanságát jelzi, hogy a kormányzat egyre több ágazatban kényszerül mentesítő rendelkezések létrehozására.
Először egy fából vaskarika kényszermegoldással teljes mértékben kivették a korlátozás hatálya alól a nyugdíjas egészségügyi dolgozókat, akik a szünetelő nyugdíjuk helyett az azzal megegyező nettó összegű nyugdíjpótló jövedelemkiegészítést igényelhetnek.
Ezt követően az egyre szorítóbb munkaerőhiány enyhítésére a kormány öt közszférás ágazatban – gyermekjólét, gyermekvédelem, szociális ellátás, köznevelés, szakképzés – mentességet adott a korlátozás alól, vagyis a nyugdíj mellett az illetmény is fölvehető. Ez a mentesítés eredetileg 2023. augusztus 31-éig szólt, de egy újabb rendelettel időkorlát nélkül tovább él. Az új rendelkezések a nyugdíj szünetelése alóli kivételek körébe sorolják azt a közszolgálati jellegű jogviszonyt is, amely „érettségi vizsgák és az országos középiskolai tanulmányi versenyek szervezése érdekében az Oktatási Hivatalnál vagy a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál jön létre”. Ennél ékesebb bizonyíték nem szükséges arra, hogy milyen tanárhiánnyal küzd a közoktatási ágazat.
Mindez mutatja, hogy az évek óta okafogyottá vált korlátozást teljes mértékben hatályon kívül kell helyezni 2024. január 1-jétől: kivétel nélkül minden nyugdíjas dolgozhasson a nyugdíja mellett azon a területen és olyan jogviszonyban, ahol és amilyenben csak akar.
Így meg lehet szabadulni a nyugdíjas egészségügyi dolgozók nyugdíjpótló jövedelemkiegészítésétől és az időközi egyéb mentesítések kaotikus rendszerétől is.
Nyugdíjasok alatt a korbetöltött öregségi nyugdíjban, a nők kedvezményes nyugdíjában és a hozzátartozói nyugellátásokban részesülő személyeket kell érteni, így viszont mi történik az egyéb hasonló ellátásokban részesülőkkel, ha dolgozni akarnak? Ugyanis más szabályok vonatkoznak a korhatár előtti típusú ellátások mellett dolgozókra.
A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő és e rendszeres pénzellátásuk mellett dolgozó személyekre érthetetlen módon továbbra is vonatkozik a kereseti korlátozás szabálya. Az éves keretösszeg változatlanul a mindenkori minimálbér 18-szorosa, jövőre 18 x 266.800 = 4.802.400 forint. Ha a tb-járulék alapját képező (bruttó) kereset ezt az összeget az év valamelyik hónapjában meghaladja, akkor a következő hónaptól az év végéig (de legfeljebb a nyugdíjkorhatár betöltéséig) felfüggesztik az ellátás folyósítását, ami csak a következő év januárjában indulhat újra az akkor érvényes összeghatár eléréséig.
A közszférában dolgozó és a fenti ellátásokban részesülő személyekre ugyanúgy vonatkozik az ellátás szüneteltetésének a szabálya is, mint a nyugdíjasokra. Az ő esetükben a közszolgálati jellegű jogviszony létesítésére vonatkozó bejelentési kötelezettsége alól nem mentesít, ha korábban az elért kereset nagysága miatti szüneteltetés érdekében már bejelentés történt. Ezt a korlátozást is teljes mértékben meg kell szüntetni 2024. január 1-jétől, ha a cél az, hogy minden magyar munkaerőforrást optimálisan ki lehessen aknázni.
A korhatár előtti típusú ellátások mellett végzett munkával szolgálati idő és nyugdíjalapot képező kereset is szerezhető (hiszen az ilyen ellátás mellett szerzett kereset nem járulékmentes), viszont ennek alapján csak akkor kérheti az érintett személy a nyugdíjkorhatár betöltését követően bármikor a nyugdíja újraszámítását, ha a korhatár előtti típusú ellátásban részesülés ideje alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. (A korhatár előtti típusú ellátások a korhatár betöltésének napjával az esetleges levonások nélküli teljes összegben átalakulnak öregségi nyugdíjjá.)
A kormányzat, ha ez a szándéka, villámgyorsan megszüntethet munkavégzési korlátozásokat, amint tette ezt a megváltozott munkaképességű személyek ellátása mellett dolgozók esetében, megszüntetve a rokkantsági ellátás mellett szerezhető kereset összegkorlátját, és a rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés időkorlátját. A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett dolgozók így korlátozásmentesen vállalhatnak munkát, vagyis időbeni és pénzbeni korlátozás nélkül kereshetnek a versenyszférában és a közszférában egyaránt. A rokkantsági ellátásban részesülőnek nincs ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettsége sem, a rehabilitációs ellátásban részesülőnek pedig csak a keresőtevékenység kezdetét, illetve megszűnését kell 10 napon belül bejelentenie a rehabilitációs hatóság részére.
Az életkori diszkrimináció ellen is segítene
A nyugdíj és hasonló ellátások melletti közszférás munkavégzési korlátozások teljes megszüntetése segítene az életkori diszkrimináció elleni küzdelemben is. Az idős emberek alkalmazásának egyik legerősebb akadálya ugyanis ez a sajnálatos rejtett, de minden munkáltató gondolkodásában többé-kevésbé tetten érhető előítélet.
A nyugdíj melletti munkavállalás nem csak az érintett nyugdíjas elhatározásán múlik, mert szükség van olyan munkáltatókra, amelyek hajlandók a nyugdíjas munkavállalók alkalmazására.
A rejtett életkori diszkrimináció azonban erőteljesen nehezítheti a nyugdíjasok alkalmazását.
A nyugdíj melletti munkavállalás önmagában is képes gyöngíteni ezeknek az előítéleteknek a káros hatását, ráadásul a dolgozó nyugdíjas a nemzetközi felmérések szerint minden esetben boldogabb, elégedettebb, egészségesebb, mint a nem dolgozó kortársai, hiszen nem szakadnak meg a munkahelyi, közösségi kapcsolatai, nem érzi magát fölöslegesnek, éppen ellenkezőleg, azt érzi, hogy továbbra is szükség van rá.
A nyugdíj melletti munka így egyaránt érdeke a nyugdíjasnak és az őt alkalmazó foglalkoztatónak. Az öregedés új munkahelyi narratívája lehet, ha az összes érintett fél belátja, hogy a nyugdíjas munkavállalók olyan tudást, érzelmi és gyakorlati tapasztalatot képviselhetnek, amely egyedülálló módon járulhat hozzá a munkáltató sikeres működéséhez.
Ezt kell elősegíteni a jogalkotónak annak révén, hogy 2024. január 1-jétől megszünteti a nyugdíj melletti munkavállalás minden korlátozó szabályát a közszférában is.
EZ ITT AZ ON THE OTHER HAND, A PORTFOLIO VÉLEMÉNY ROVATA.
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A megjelent cikkek itt olvashatók.
Címlapkép forrása: Shutterstock
