Horti Flóra, az MBH Bank elemzője az ingatlanpiaci kilátások kapcsán kiemelte, hogy
- a gazdasági környezet támogatólag hat az ingatlanpiacra; a hitelkamatok lassan, de csökkennek.
- Európában idén először fordult elő az elmúlt 10 évben, hogy nominálisan csökkentek az ingatlanárak.
- Az első három negyedévet tekintve éves alapon 21%-kal kevesebb lakást adtak át, zuhannak a lakásépítések is Magyarországon, ezt a lakásépítési engedélyek alacsony száma is alátámasztja. Az építőanyag-kereskedők szerint idén és jövőre is visszaesés lesz a keresletben.
- A hazai ingatlanállomány folyamatosan öregszik, szükség lenne a műszaki állapot javítására – tette hozzá a szakértő. Sok magyar előrébb hozta idénre a lakásvásárlást, azonban az új CSOK Plusz is hozhat élénkülő keresletet jövőre, az ideihez képest akár 10-20 ezerrel több lakástranzakciót eredményezve 2024-ben az MBH várakozásai szerint.
-
2024-ben a lakáspiac növekedést támogatja a CSOK plusz hitel bevezetése, az otthonfelújítási program várható indítása, és lakáshitel igénybevételi feltételek javulása.
Argyelán József, a Bankmonitor elemzési igazgatója az otthonteremtésben elérhető állami támogatásokról beszélt előadásában:
- A CSOK megszűnik a jelenlegi formájában 2024-re, a falusi CSOK azonban jövőre is megmarad. Az illetékmentesség marad, de néhány ponton megváltozik jövőre. A CSOK Plusz 2024-től a városokban is elérhető lesz, illetve a preferált kistelepüléseken.
- A CSOK Plusz 2024-től elérhető, legfeljebb 3%-os kamattal indul majd, amelyet csak házasok, vállalt gyermek után igényelhetik. A CSOK Hitel 2024-től kizárólag a Falusi CSOK mellé igényelhető – tette hozzá.
- A Babaváró hitel jelenlegi 10 milliós kerete 11 millióra emelkedik jövőre, a többi feltétel nem változik, kivéve a feleségre vonatkozó életkorlát, ami a jelenlegi adatok alapján nagy keresletkiesést jelenthet. Ennek oka, hogy eddig javarészt azok a párok igényelték a Babavárót, ahol a nő életkora 30-40 év között volt (az új szabályok szerint a 30. életév a korlát).
Soós Csaba, az MBH Bank lakossági üzletfejlesztési ügyvezetője a lakáshitel-piaci lehetőségeket emelte ki előadásában:
- 2023 visszaesést jelentett a lakáshitelezésben, az új jelzáloghitel-szerződések volumene 48%-os visszaesését mutat 2022-höz képest. Az éves átlagos lakáshitel kamatszint 4-5%-ról 8-9%-ra emelkedett 2022 októberét követően fél év leforgása alatt. A magas kamatok, az inflációt követő ingatlanpiaci áremelkedés miatt a lakosság idén halasztotta hitelre történő ingatlan vásárlásait.
- 2023-ban továbbra is a használt lakáscél dominál (77%), az újlakás vásárlási célokra igényelt hitelek volumene esett vissza a legnagyobb mértékben (19%-ról 9%-ra) a magas bázis miatt (ZOP hitelek). A lakáshitelek átlagos összege 11,6 millió forint volt októberben, a CSOK Plusz januári bevezetésével ez a szám jelentősen nőhet – tette hozzá.
- 2024-re élénkülhet a lakáshitel piac, a fogyasztói bizalom javulásával kb. 940 milliárd forintnyi új jelzáloghitel volumen prognosztizálható. Az átlagos kamatszint a jelenlegi 7-8%-os szintről 6-7% közötti tartományba süllyedhet, ami relatíve még mindig magas. Az új CSOK Plusz hitel lendületet adhat az új kihelyezéseknek, a piac harmada, 300 milliárd forint realizálódhat ebben a hitelkörben.
- A 2024-es növekedést a CSOK Plusz hitel bevezetése, az otthonfelújítási program indítása banki forrás bevonásával, valamint a piaci feltételű lakáshitelek igénybevételi feltételeinek javulása is segíteni fogja – hangsúlyozta a szakember.
Az előadásokat követő panelbeszélgetésben a szakértők arról beszélgettek, mikor és miért érheti meg befektetési céllal lakást venni, illetve mennyire támogató ehhez a jelenlegi gazdasági környezet.
Dr. Nagy Gyula László, az MBH Jelzálogbank Nyrt. vezérigazgatója kifejtette, hogy az amerikai jelzálogpiac a világ legnagyobbja, így az ottani történések mindig kihatással vannak a világ többi pontjára, így a magyar piacra is. Amerikában is 8% körüli jelzáloghitel-kamatok vannak, így nem meglepő, hogy itthon is magasabb kamatszintekkel találkozunk. Ugyanakkor Magyarországon az egyik legalacsonyabb a régióban a GDP-hez viszonyított jelzáloghitel-állomány – ismertette. Optimista a jelzálogpiac kapcsán, hosszú távon szerinte felfutás várható.
Kitért arra is, hogy mindeddig a PMÁP verni tudta a befektetési célú lakásvásárlást- és bérleti díjból befolyó összeget. Most azonban, hogy a lakásárak egy ideje stagnálnak, és a jövőben jelentősebb pénzek felszabadulnak az állampapírokból, érdemes lehet lakásvásárlásban gondolkodni.
Viszlay Zoltán, az MBH Bank árazási vezetője kiemelte, hogy a hitelkamatok csökkenése nagy mértékben függ a gazdasági helyzettől, a jegybanki alapkamat csökkentése hatással van a hitelkamatok csökkenésére is. Nagyjából 1-1,5 százalékpontos csökkenés az, ami 2024 végégig a magyar jelzáloghitelpiacon végbemehet – tette hozzá. Úgy gondolja, 6% alá kellene csökkennie a hitelkamatoknak ahhoz, hogy visszatérjen a kereslet a jelzáloghitelek iránt itthon. Kivárás van a piacon, de lesznek olyan ügyfélszegmensek, akik a CSOK Plusz miatt már januárban megjelenhetnek a keresleti oldalon.
Pásztor András, a Fundamenta Értéklánc ügyvezetője elmondta, nem a 2023-as ingatlanpiac volt a legjobb az utóbbi időben, kicsit hasonlít ez az időszak a 2008 utáni ingatlanpiacra. Az energetikai megfontolások nagyon fontossá váltak, kettévált a piac: az új építésű ingatlanoknál a bekerülési érték az irányadó, és vannak a leszakadó ingatlanok, ahol az elmaradó felújítások és energetikai korszerűsítések miatt nagy kompromisszumokat kell kötniük az eladóknak. A jó minőségű, felújított ingatlanok az új építésű ingatlanok árában kelnek el – tette hozzá. A mostani alacsony bázist nézve reméli, hogy a tranzakciószám jövőre érdemben nőni tud. Annak kapcsán, hogy mikor kellene lakást venni, a szakértő kiemelte, ha elég hosszú távon gondolkodunk, mindegy, mikor szállunk be az ingatlanpiacra, mert bőven van még tér az áremelkedésre. Ha az optimális beszállópontot keressük, azt gondolja, hogy innen már inkább felfelé fognak menni az ingatlanárak.
Kiss Gábor, a Metrodom Kivitelező Kft. ügyvezető igazgatója optimista az ingatlanpiaccal kapcsolatban. A foglalkoztatottság, a hitelezési kondíciók javulása, a GDP-növekedés beindulása mind hozzájárulhatnak az ingatlanpiaci fordulathoz jövőre. A 2024-es év első fele vélhetően még az óvatosság jegyében telik majd, de a jövő év második felében visszatérhet a jövőbe vetett hit és ezzel a lakásvásárlási kedv. A befektetési célú lakásvásárlók is különböző módon viselkednek, a külföldiek egy része még mindig vesz lakást, egy másik részük kivár. Akinek inflációkövető állampapírban vagy hasonló termékben van a pénze, most azzal szembesül, hogy az eddigi jó világ véget ért, hiszen az első kamatperiódusban fix kamatozású PMÁP jött a piacra. 2025-ben lesznek az idei magas infláció utáni nagyobb kifizetések, azt várja, hogy ezeknek a friss pénzeknek egy része az ingatlanpiacon keresi majd a helyét.
Schumicky Balázs, a Goodapest Apartments, Apartmantanacsadas.hu, tulajdonosa, a Magyar ApartmanKiadók Egyesületének elnöke kitért arra, hogy a pandémia idején gyakorlatilag összeomlott az Airbnb-s szállásszolgáltatás. A szálláshelyek száma Budapesten drámai zuhanást mutatott, 12-13 ezer lakásról 3 ezerre csökkentek le a koronavírus évei alatt, most azonban szép lassan épül vissza az állomány. 2022-ben egy sajnálatos esemény, az orosz-ukrán háború kirobbanása hozott egy fordulatot, ugyanis az ukrán menekültek nagy keresletet mutattak a szálláshelyek iránt. A hosszú távú bérbeadásból származó jövedelem növekszik, ehhez tette hozzá, hogy 2024-ben jönnek az önkormányzati választások Budapesten, korábban ígéret volt, hogy a rövid távú lakáskiadásokat korlátozni fogják, de ezt nem lépték meg. Most, a választások közeledtével ez a téma újra terítékre kerülhet, így érdemes erre figyelni.
Címlapkép forrása: Portfolio
