A lakásárak csökkenése az egész eurózónában szintén hozzájárul ehhez a lassulási trendhez, az EY előrejelzése szerint a jelzáloghitelek állománya idén csak 1,5%-kal, 2024-ben pedig 2,4%-kal bővül, ami jelentős visszaesés a tavalyi 4,9%-os növekedéshez képest.
Az EY ezt a lassulást a kamatlábak emelkedésének tulajdonítja, amelyek szeptemberben rekordmagasságot, 4%-ot értek el az euróövezetben, valamint a tartósan magas inflációs rátáknak, amelyek mindkettő visszafogta a jelzáloghitelek iránti keresletet. Omar Ali, az EY európai, közel-keleti, indiai és afrikai pénzügyi szolgáltatásokért felelős ügyvezető partnere szerint "a lakáspiacot éri a legnagyobb csapás", mivel a magas megélhetési és hitelfelvételi költségek kevesebb lakásvásárláshoz és így a jelzáloghitelezés visszaeséséhez vezetnek.
Míg az Egyesült Királyság lakáspiacán a nyári ár- és értékesítési visszaesés után megindult a fellendülés, addig az euróövezet a kamatciklusok tekintetében lemaradásban van. Az EY éves európai banki hitelezési előrejelzési jelentése kiemelte, hogy az eurozónán belül a kereslet és a jelzáloghitelek hozzáférhetőségének csökkenése miatt a némelyik lakáspiac - különösen Németország - nehézségekkel küzd, és egyes bankok szigorúbb hitelezési kritériumokat szabtak meg.
Nigel Moden, az EY EMEIA banki és tőkepiaci vezetője megjegyezte, hogy az emelkedő kamatlábak és a geopolitikai feszültségek idén új feszültségek elé állították az európai gazdaságot és az abban tevékenykedő bankokat. Hangsúlyozta azonban, hogy az európai bankok az elmúlt 15 év alatt felépített tőkepuffereknek köszönhetően jobban fel vannak készülve a jelzálogpiaci lassulás kezelésére.
Az EY fokozatos fellendülést jósol, az európai jelzáloghitelek állománya 2025-ben várhatóan 3,3%-kal, 2026-ban pedig 3,2%-kal fog növekedni. Összességében az európai bankok hitelállománya az előrejelzések szerint 2023-ban mindössze 2,1%-kal fog növekedni, ami jelentős csökkenés a tavalyi 14 éves csúcsot jelentő 5%-hoz képest.
Címlapkép forrása: Getty Images
