Az Európai Bizottság számára három igazán fontos téma van rövid távon, de úgy fest, hogy ebből kettővel is felsülhetne a december közepi EU-csúcson: egyrészről a hétéves pénzügyi keret (MFF), vagyis az uniós közös költségvetés felülvizsgálatánál félév alatt sem jutottak el addig, hogy az minden tagállamnak megfeleljen; míg Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak elindításánál épp Magyarország miatt bukhat el a közös döntés. A harmadik egy kevésbé fókuszban levő témakör, de kiemelten fontos terület: az államadósság- és hiánycél szabályokat rögzítő stabilitási és növekedési paktum (SGP) reformja.
De van egy negyedik ügy is, ami az Európai Békekeret feltöltéséről vagy átalakításáról szól, ebben pedig Magyarország teljesen különutas, mégha nem is rajta bukhatnak el a brüsszeli célok.
A költségvetési vitánál legalább időt nyert Brüsszel
A legégetőbb probléma az MFF-felülvizsgálata lenne, amelyet Magyarország azóta ellenez, hogy májusban és júniusban ismertette terveit az Európai Bizottság. Ez mintegy 100 milliárd eurónyi feltöltést kérne a tagállamoktól, amelyből 19 milliárd euró a NextGenerationEU közös hitelfelvétel törlesztőinek fizetésére menne, továbbá 50 milliárd eurónyi forrást biztosítana Ukrajnának. Az Orbán Viktor vezette kabinet ezt kommunikációban összekapcsolta a magyar uniós források kifizetésével, de a Bizottság nem akart (és nem is tud) belemenni abba, hogy politikai alkut kössenek, így itt már látszott egy patthelyzet. De a magyar kormány mellett a fukar országok (Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország), valamint Németország is kifogást emelt a plusz befizetések ellen.
Ezért az MFF ügyét végülis a jövő év elejére halasztották egy politikai machinációval: az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács a meglévő pénzügyi keret alapján elfogadta a 2024-es közös költségvetést. Ezzel nem lép életbe az 1/12-es rendszer, amikor az előző évi költségvetés egyenletes feldarabolásával havi kifizetésekre kényszerülne a Bizottság. Mivel megvan a jövő évi büdzsé, a felülvizsgálattal ráérnek a jövő évben is.
Ukrajna és Brüsszel így ugyan kevesebb forrásból gazdálkodhatna, de legalább az uniós transzferek nem lassulnának be.
Vagyis ennél az időzített bombánál legalább időt tudott nyerni az Európai Bizottság, tehát a decemberi EU-csúcson jó eséllyel nem is szavaznak róla, majd átlépik a napirendben.
Az ukrán csatlakozás jobban fájhat
A második ügyben szintén katasztrófára számítanak Brüsszelben: hiába jött Budapestre tárgyalni Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, hogy meggyőzze Orbán Viktor miniszterelnököt az ukrán csatlakozási tárgyalások elindításának támogatásáról, ez borítékolható bukásnak néz ki.
Bár sokan Vlagyimir Putyin elnök érdekeit látják a lépésben, valójában az euroszkeptikus pártok kaphatnak kampánytémát maguknak, ha elbukik az ukrán folyamat a startmezőn
– értékelte a helyzetet egy uniós diplomata a Portfolio-nak a kialakult helyzetről. Mint azt más források is megerősítették, érződik, hogy az európai országokban megjelent a szankciós kifáradás, a minimális eredményeket felvonultató, nyári ukrán ellentámadás miatt pedig a háborús erőfeszítések támogatottsága is csökken. Eközben viszont a legtöbb európai kormány továbbra is kiáll Ukrajna mellett, tehát a jóléti visszaesést tapasztaló választók és a vezetőik között nézetkülönbség alakult ki. Mindez pedig segítheti az Ukrajna-támogatását kritizáló, nacionalista politikai erők előretörését a 2024-es EP-választásokon.
„A holland és a szlovák választásokon is bejött az az üzenet, hogy Ukrajna támogatása az európaiak megélhetését fenyegeti. Ha széleskörű vita lesz, az egyébként biztosan legalább egy évtizedig tartó ukrán csatlakozási tárgyalás megindításáról, akkor »szelet kaphatnak a vitorlájukba« az euroszkeptikusok” – ismertette értékelését.
Forrásaink a témában katasztrófára számítanak, főleg hogy a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, majd péntek reggeli rádiós nyilatkozatában Orbán Viktor miniszterelnök is kijelentette, hogy támogathatatlannak tartják Ukrajna EU-csatlakozását. Pedig Kijev meghátrál az egyik legfontosabb vitás pontban, a kárpátaljai magyarokat érintő nyelvtörvénynél: már be is mutatták a tervezett változásokat.
Ezzel a Portfolio-nak nyilatkozó szakértők és tisztviselők szerint a Bizottság és a Tanács is nehéz helyzetbe kerül: a kérdést mindenképpen napirendre kell venni, de a téma megfúrása magyar részről újabb diplomáciai pofára eséshez vezet, mert az EU ismét nem tud egységes döntésre jutni egy fontos ügyben, továbbá bőven kritizálhatják az egész folyamatot kampányukban az unióval kritikusabb erők.
Nem is teljesen értik a magyar feltételeket: Orbán Viktor egy Charles Michelnek írt levélben kérte, hogy addig ne döntsenek se Ukrajna további támogatásáról, se a csatlakozási folyamat új szintre helyezéséről, amíg nem készít az EU egy Ukrajna-stratégiát. Itt az értetlensége oka, hogy az EU-nak van kiértékelése a szankciók hatásáról, a Kijevnek fizetett támogatások céljáról, és viszonylag világos az uniós stratégiai cél is: nem hagyni, hogy Oroszország más országok szuverenitását veszélyeztesse, vagy hogy Vlagyimir Putyin továbbra is kihasználhassa Európa függőségeit.
A Politico szerint azt, hogy az európai jobboldali, szélsőjobboldali pártok mennyire használják ki ezt a témát, arról vasárnap kaphat a világ pontosabb képet: a nacionalista pártok vezetői és képviselői ekkor a firenzei Medici erődben gyűlnek össze, hogy elindítsák az európai választási kampányukat és megkezdjék a kiáltvány megírását. Ha ebben benne lesz az Ukrajna-politikai kritikája, akkor jogosak a brüsszeli félelmek.
Az Európai Békekeret fájhat a legjobban
A harmadik ügy az Európai Békekert (EPF) még komolyabb problémákat okozhat az egész Európai Uniónak, de itt bár Magyarország a leghangosabb kritikus, nem feltétlenül egy magyar vétó buktathatja el a tárgyalásokat. Egy a héten, az Európai Védelmi Ügynökség által szervezett rendezvényen Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Charles Michel innovatív finanszírozási ötleteket sürgetett az EU védelmi törekvéseinek támogatására.
Részben az említett SGP-reformhoz kapcsolódik, hogy Von der Leyen azt javasolta, hogy a túlzott hiány kiszámításakor vegyék figyelembe az uniós országok védelmi kiadásait, Michel pedig európai védelmi kötvények létrehozását javasolta.
Jelenleg ugyanis folytatódik a tagállamok kiköltekezést korlátozó rendszer reformja, így az eddigi költségvetési hiányra vonatkozó 3 százalékos, valamint az államadósságszintnél előírt 60 százalékos limitnél lazább rendszert akarnak bevezetni. Az SGP-szabályokat jelenleg felfüggesztették a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború okozta gazdasági válságok miatt, de januártól visszatérne a rendszer, ha nem jutnak dűlőre a tagállamok.
Márpedig ettől messze vagyunk, bár épp Magyarország úgy már elfogadná a reformot, ha a haderőfejlesztési kiadások levonhatók lennének.
Magáról az SGP-reformról korábban többször is bővebben írtunk, de a többi eleme körüli vita egyelőre csitul, és egyre közelebb vannak a kompromisszumhoz az uniós országok, csakhogy a hadipari kitételek elvezetnek az Európai Békefenntartási Eszközről szóló vitákhoz, ami kapcsolódik a minden tárgyalási témában meglévő ukrán szálhoz.
Ugyanis tavasszal arról döntöttek az EU-ban, hogy a tagállamok pótolhatják a saját kiadásaikat, ha az elavult eszközeiket, vagy a tartalék muníciójukat elküldték Ukrajnának. Magyarország ezt a kifizetést sem támogatta, pedig itt nem is Kijev kapna pénzt, hanem az egyes uniós országok a ráfordításaik arányában. A budapesti érvelés aköré összpontosult, hogy semmilyen ukrán támogatást nem hagy jóvá a kormány, amíg az OTP Bank nem kerül le az ukránok által vezetett „a háború szponzorai” nevű szankciós listáról. Volodimir Zelenszkij és kormánya itt már levette a magyar bankot a lajstromról, de az Orbán-kabinet garanciákat vár, hogy a magyar bank nem is kerül arra vissza.
Csakhogy Németország – ahogy az SGP-vitában, valamint az MFF-felülvizsgálatnál – nem ért egyet az uniós fősodorral.
Így Magyarország helyett most az EPF-ről szóló szélesebb körű viták egy bizalmas német diplomáciai „non-papar” (vagyis nem hivatalos tárgyalási javaslati dokumentum) miatt kerültek fókuszba. A tervezet aggodalmakat váltott ki a védelmi közösségen belül, és egyes diplomaták szerint Olaf Scholz német kancellár, nem pedig Orbán Viktor akadályozhatja az Ukrajnának nyújtott uniós katonai támogatást – írja a Politico.
A német non-paper felvázolja Berlin szkepticizmusát az EPF-fel kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy az alap felhasználásának fejlődnie kell az Ukrajnának nyújtott hatékony és kiszámítható támogatás érdekében. A német vezetés azt javasolja, hogy a tagállamok közvetlen katonai támogatást nyújtsanak Ukrajnának, amit akár az EPF keretéhez való pénzügyi hozzájárulásukból vonhatnának le.
Leegyszerűsítve nem kellene pénzt utalniuk a tagállamoknak az Európai Békekeretbe, hanem ha természetbeni hozzájárulást küldtek Kijevnek, akkor levonhatnák ennek értékét a kötelező hozzájárulásukból.
Aggályok merülnek fel azonban a likviditási kérdésekkel kapcsolatban, ha az EU jelentős védelmi szereplői leírják a kétoldalú hozzájárulásaikat az EPF-ből. Németország javaslata, amennyiben más nemzetek is elfogadják, pénz nélkül hagyhatja az alapot. Több diplomata azt várja, hogy ha a teljes levonhatóság nem is megy át a csúcson, de a német állásponton alapulhat a reform.
Jöhet a francia-német acsarkodás
Viszont jó eséllyel erről nem lesz döntés az uniós csúcson decemberben: egy másik, Franciaországtól származó nem hivatalos dokumentum hangsúlyozza az európai védelmi ipari kapacitás növelésének szükségességét, ami azt sugallja, hogy az EPF szerepe a készletcsökkentésről az európai ipar közvetlen beszerzésére változik. Párizs tehát azt akarja, hogy az Ukrajnának küldött hadipari felszereléseket EU-s gyártóktól pótolják.
Azonban miután több tagállam is amerikai fegyverek vásárlásáról döntött az elmúlt időszakban, a francia javaslat nem tűnik életképesnek.
Eközben Magyarország „önkéntes hozzájárulásokat” javasol az EPF-hez, ami kérdéseket vet fel az alap működőképességével kapcsolatban, ha az elsődleges finanszírozás az önkéntes hozzájárulásokra tevődik át. Ezt nagyjából minden, a Portfolio-nak nyilatkozó diplomata elutasította, mint lehetséges irányt: a legtöbb tagállami kormány nem ért egyet ezzel a megoldással, mert így is pénz nélkül maradhat a békekeret. Nagyjából csak Szlovákia állhatna a javaslat mellé, valamint a semleges Ausztria.
Mindezek alapján úgy látják a lapunknak nyilatkozó uniós diplomaták, hogy a decemberi uniós csúcson várhatóan semmiről nem tudnak megállapodni a felek: Ukrajna csatlakozási tárgyalásait a magyar kormány elbuktathatja, a Békekeretnél a német kormány akar átfogó vitát, míg a közös költségvetés felülvizsgálatáról szóló javaslatot már időben is kitolták. Az egyetlen kézzel fogható eredményt így a stabilitási és növekedési paktum reformja jelenthetné, de mivel az is kapcsolódik a többi vitához, jó eséllyel az is elbukik, még ha abban a magyar kormány nem is válhat főszereplővé.
Ennek fényében szinte mindenki arra számít, hogy vagy egy nagyon rövid, eredménytelen csúcstalálkozó lesz, ami erősíti majd az EU-kritikus pártok narratíváját a tehetetlen Brüsszelről. Vagy egy nagyon elnyúló, súlyos kompromisszumokat hozó egyeztetés sül ki belőle. De a diplomáciai pofáraesést, az egységes Európa képének további csorbulását szinte mindenki borítékolja, bármelyik forgatókönyv valósul is meg.
Címlapkép forrása: EU
