A hírügynökség megkereste a KSH-t is, ahonnan egyelőre nem kaptak választ.
Emlékezetes, csütörtök reggeli cikkünkben számoltunk be arról, hogy már a külföldi piaci szereplőknek is feltűnt a magyar statisztikai hivatal energiainflációt érintő számítási módszertana.
A Reuters felidézi, hogy októberben egyszámjegyűre süllyedt a magyarországi infláció, az éves ütem 9,9%-os áremelkedést mutatott és alulmúlta a 10,4%-os piaci Reuters-előrejelzést. Ezt követően néhány szakember azt vetette fel, hogy a statisztikai hivatal hozzájárult a kormány kitűzött céljának teljesítéséhez.
Idézi a hírügynökség cikke a statisztikai hivatal szerdai közleményét, melyben határozottan visszautasította a vádakat, kiemelve, hogy az inflációs adatokkal kapcsolatos számításai "teljes mértékben összhangban vannak az európai statisztikai iránymutatásokkal".
Az Eurostat most azt közölte, hogy "rendszeres párbeszédet folytat valamennyi EU-tagállam statisztikai hivatalával a HICP-statisztikák (Harmonizált fogyasztói árindex) statisztikáinak harmonizációjával és fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről", és rendszeresen ellenőrzi a módszertani irányelvek betartását is.
Magyarország esetében az Eurostat tárgyal a KSH-val az energiainfláció számítási módjáról
- közölte sajtóirodája a Reuters kérdéseire e-mailben.
"Ezt az Eurostat azon törekvésével összefüggésben kell szemlélni, hogy tovább harmonizálja az energiainfláció mérését az országok között, és megerősítse a HICP módszertani kézikönyv ajánlásait" - jelezte az uniós hivatal. A tárgyalások idén ősszel kezdődtek meg, de még nem ismert, mikor zárják le.
Arra a kérdésre, hogy a tárgyalások eredménye vezethet-e a korábbi magyar inflációs adatok felülvizsgálatához, az Eurostat azt válaszolta, hogy ezek "elvileg megengedettek, de nagyon ritkák is". További részleteket nem közölt a tárgyalásokról.
Az ügyben megszólalt a Magyar Nemzeti Bank is. Ezek szerint a magyar infláció mérésében bekövetkező módszertani változásokat az Eurostat validálja és rendszeresen auditálja is. Ezek a szabályok a jegybank válasza szerint biztosítják, hogy a magyar statisztikai hivatal közleményei megbízható képet adjanak a magyar inflációról, megfelelve a nemzetközi standardeknek és szabályoknak.
Mint ismert, mai cikkünkben írtunk arról, hogy a statisztikai hivatal érvei közepette az elemzők fejében máris megszólalt a „vészcsengő”, csütörtök reggeli kommentárjában külön kitér a magyar adatok körüli bizonytalanságra Tatha Ghose, a Commerzbank szakembere. Szerinte a legkomolyabb aggály, hogy a kormány felülről szól bele a KSH munkájába, vagyis politikai nyomásra jelentetnek meg kedvezőbb adatokat, ugyanakkor azt külső szemlélőnek nehéz eldöntenie, mennyi ebben az igazság. Ghose szerint vannak olyan országok, ahol komolyan megkérdőjeleződik a GDP- és inflációs adatok megbízhatósága, ilyen például Törökország vagy Oroszország.
Címlapkép forrása: Getty Images
