A NATO-ban – a finn belépés után 31 tagúra bővült katonai szövetségben – a 2014-ben kezdeményezett walesi védelmi beruházási vállalások teljesítésével kilenc egymást követő évben következetesen nőttek a védelmi kiadások, amelyek 2014 óta reálértéken mintegy 450 milliárd dollárt tettek ki. 2023 júliusára 11 NATO-szövetséges teljesítette a GDP 2 százalékának megfelelő védelmi kiadásokra vonatkozó célt, és mind a 31 szövetséges teljesítette azt a célt, hogy a védelmi kiadások legalább 20 százalékát új felszerelések beszerzésére fordítsák. Figyelemre méltó, hogy 19 NATO-szövetséges tervezi, hogy 2024-re teljesíti vagy meghaladja a 2 százalékos célt, míg további hét tag 2025 és 2030 között kívánja elérni ezt a célt – írja a szenátusi határozattervezet, amely új felszólítást intéz a tagokhoz.
Az idei vilniusi NATO-csúcstalálkozón a szövetségesek egyhangúlag elfogadták az új regionális védelmi terveket és erőszerkezeti követelményeket, amelyeket a hidegháború vége óta a legátfogóbbakként jelemez az amerikai felsőház. A dokumentum megjegyzi, hogy az olyan kihívások ellenére, mint a hirtelen megugró infláció és a rekordmagas energiaköltségek, a NATO-tagok elkötelezték magukat a szövetség védelmi és elrettentő erejének fokozása mellett, a védelmi kiadások növelésének az új tervekhez és követelményekhez való igazítása révén.
Az állásfoglalás elismeri a NATO-szövetségesek humanitárius erőfeszítéseit is, különösen Európában, ahol több mint 4 millió ukrán menekült talált menedéket Oroszország ukrajnai invázióját követően. Az Európai Unió 18 milliárd dollárt különített el a menekültek támogatására, az európai NATO-tagok pedig együttesen további 4,6 milliárd dollárt különítettek el ugyanerre a célra – áll a szövegben, amely arra sürgeti a tagállamokat, hogy minél több erőforrást fordítsanak a vilniusi tervben foglalt fejlesztési tervek végrehajtására.
Végezetül az állásfoglalás sürgeti Svédországnak mint a NATO legújabb tagjának gyors ratifikálását, hangsúlyozva a légi és tengeri képességekhez, a kollektív biztonsághoz, valamint a sarkvidéki és tenger alatti környezethez való kritikus hozzájárulását.
Éppen ezért Magyarországot és Törökországot is felszólítja a határozattervezet, hogy minél előbb hagyják jóvá a svéd csatlakozási terveket.
A budapesti és ankarai kormányokra is nyomást helyező szöveget egyelőre még nem terjesztették be szavazásra, azt előbb a Szenátus külügyi bizottságának is jóvá kell hagynia.
Az elmúlt időszakban az Egyesült Államok kormánya, a NATO, valamint az Európai Unió vezetése is többször sürgette a magyar kormányt, hogy ratifikálja a svéd csatlakozást. Eleddig azonban a kormány nem tűzte a parlament napirendjére a szöveget. Az Orbán Viktor vezette kabinet szerint a Fidesz-KDNP-frakció egyelőre megosztott, mivel Svédország többször is bírálta a magyar demokratikus rendszerek működését.
Eközben Joe Biden amerikai elnök döntött arról, hogy az Egyesült Államok védelmi megállapodást köt Svédországgal, nem várnak tovább a magyar-török jóváhagyásokra a NATO-ban.
Címlapkép: Az amerikai szenátus bizottsági terme. A fotó forrása: Celal Gunes/Anadolu via Getty Images.
